Harangszó, 1942
1942-04-19 / 16. szám
126 HXRXNG81B 1942. április 19. tést, baromfinevelést, szappanfőzést, fásítást“. A gazdasági kertben ötvenháromféle növényt termelt. A földesuraságtól előbb hatholdnyi, később 32 holdnyi szikes területet kapott iskolai célra. A terméketlen vad szikest egyéni módszerével termőfölddé változtatta. „Tessedik honosította meg hazánkban a lóherét, lucernát, répát, Szarvas vidékén pedig az akácfát.“ 1792-ben tanintézetében 99 növendék tanult. Sokoldalú munkájában hűséges társa volt első neje, Mar- kovitz Terézia, majd ennek halála után második neje, Lisso- vinyi Karolin. Előkelő kapcsolatai. Tessedik iskolája közismertté lett nemcsak az országban, hanem külföldön is. Tessedik főurakkal, császárokkal levelezett. A szarvasi szerény paró- chiára előkelő emberek — köztük Kazinczy Ferenc —1 látogattak el, hogy szemtől-szembe lássák azt a lutheránus papot, aki 87. ország legnagyobb, de legszerényebb tudósa, külföldre hívták, nem ment. Jobb, jövedelmezőbb állást kínáltak, nem fogadta el. Maradt Szarvason és tovább dolgozott a népért, amely lassan-lassan elfordult nagy papjától. A félrevezetettek vezére Boczkó Dániel, Tessedik lelkésztársa volt. Boczkó és. társai aknamunkája sikerült. A világ első gazdasági iskolája 1796 ben ideiglenesen, majd 1806-ban véglegesen becsukta kapuit — megszűnt. Tessedik, az igazi lelkész, a nagy gondolkodó, a nép őszinte barátja, megtörtén, csalódottan, de ellenségeinek megbocsátva, 1820 december 27-én bevégezte áldásos életét 78 éves korában. Az idő lassan-lassan Tesse- dikre ráborította a feledés fátyolét, de el nem temette. Teste porrá lett, de szelleme él és élni fog örökké. Mi evangélikusok pedig legyünk büszkék, hogy Tessedik Sámuel a miénk! Pataki János.- »kiAz újság története. Az újság nagy hatalom. Naponként milliókat szolgál ki, illetve tájékoztat és irányít. Érdekes futó pillantást vetni arra, mikor született meg az újság és hogyan lett nagyhatalommá? Bölcsőjét valószínűleg Keleten, Kínában ringatták. Pekingben már Kr. e. 970-ben tussal bekent fabetűkkel selyempapírra nyomatták az első nyomtatványokat, amelyek a császári család híreivel foglalkoztak. Európa első lapkiadója kb. 2000 évvel ezelőtt Julius Caesar volt. Kiadványai azonban még nem nevezhetők a mai értelemben vett újságoknak, mert nem a nagy tömeg részére, hanem egyes kiváltságosoknak íródtak. A mai hírlap olasz eredetű és háború szülöttje. Velence 1563-ban a törökkel állott hadban. A háború fordulatait a tanács kézzel írott plakátokon hozta a lakosság tudomására. A hírközlésnek ez újszerűségére felAngliában 1702-ben indult meg az első napilap. Olaszország legrégibb lapja 1797-ben jelent meg. Oroszországban német újság volt az első. Finnországban svéd nyelven jelentek meg az első újságok. Észak- amerika első újságja 1673-ban jelent meg. Magyarországon az első magyar-nyelvű újságot Ráth Mátyás evangélikus lelkész alapította 1780-ban, Pozsonyban. Egy évvel előbb egy „Előre való tudakozódását bocsátott ki, amelyben megkérdezi, hogy ......vallyon találkoznának-e elegen dő számmal Hazájukat és Nemzetüket igazán szerető Magyar Hazafiak, akik magyar nyelven íratandó új Hírekre, vagyis Hírmondó levelekre szert tenni kívánnának?“ Fel van jegyezve, hogy 318 előfizető iratkozott fel, mire „az előfizetőknek e magas számára“ támaszkodva megjelent a „Magyar Hírmondó első esztendeje, azaz 1780. költ. tudósító levelei. Pozsonyban. Patzkó Ágoston betűivel. Az újság csak 8 évig élt, de úttörő munkát végzett a magyar újságírás történetében. S mi evangélikusok büszkék lehetünk arra, hogy megalapítója evangélikus lelkész volt. figyeltek Velence élelmes kalmárai, leutánozták, de nem ragasztották a falakra, hanem pénzért árusították. A nevesebb francia lapok már az 1790-es években szerződtetett újságíró- gárdával és helyszíni tudósítókkal dolgoztak, de az utcai árusítást még 1830- ban sem ismerték. Németországban 1798-ban Colta, tíi- bingeni könyvkiadó megalapítja az „Allgemeine Zeitung“-ot és szerkesztőnek szerződteti Schillert. Külföldi tudósítókat is szerződtet, 1824-ben már gőzgéppel nyomtatja a lapját és újszerű rovatokkal telíti meg. Érdekes, hogy az ő lapjában szerepelnek először a világon — nekrológok. 1810 és 1820 között láttak napvilágot Németországban a „Beobachterek“, de rövid életűek voltak és csak 100 év mul- i va támasztotta fel őket újra Hitler. Országos teológiai napok Győrött. A Magyarhoni Evangélikus Lelkészek Egyesülete már a múlt év tavaszára kitűzte ezt a nagyjelentőségű konferenciát, azonban az akkori kedvezőtlen viszonyok lehetetlenné tették a megtartását. A terv ezóta is érlelődött és ez év április 8—10 napjain megvalósult. A húsvét utáni hét három napján, nagy előkészítő munka után, melyet Szabó Józseffel az élén a győri lelkészi hivatal végzett, mintegy 120 lelkész jött össze a MELE elnökségének hívására Győrbe a Teol. Napokra az ország különböző tájairól. Elszállásolásukat a gyülekezet, ellátásukat pedig a nagy élelmiszerhiány ellenére is a Diakonissza Anyaház biztosította. Püspökeink közül D. Kapi Béla volt jelen, aki az egyházegyetem nevében köszöntötte a konferenciát. D. Raf- fay Sándor püspök, a MELE elnöke és Túróczy Zoltán püspök, mindnyájunk sajnálatára, betegségük miatt kénytelenek voltak távolmaradni. A Teol. Napok munkarendjét Kemény Lajos budapesti esperes, a MELE al- elnöke vezette. A Teol. Napok első két reggelén templomi áhítat volt, melyen Ittzés Mihály . püspöki másodlelkész Luther mély hatást keltő reggeli dícséretét mutatta be. Egyik este pedig gazda;/ élményt nyújtó egyházzenei hangverseny volt Fodor Kálmán karnagy rendezésében. Nagyon áldásosak voltak az Az első magyarnyelvű újság címoldala.
