Harangszó, 1942
1942-04-12 / 15. szám
1942. április 12. HARANGSZÓ 119 A. háború fogoiullsága. Egyesek teljesen tévesen hivatkoznak Máté 25, 52-re — „akik fegyvert fognak, fegyverrel kell elveszniük“ — amikor abból az önvédelem általános tilalmát olvassák ki, Jézus itt csak a tényt állapítja meg: aki sebet oszt, legyen készen rá, hogy kap is sebet. Jézus nem él az önvédelem jogával és Péter kirántott kardját visszadugatjá a hüvelybe. Ezt Azonban nem tekinthetjük általános leszerelési parancsnak. Ezzel csak azt akarja kijelenteni, hogy ő nem élhet az önvédelem jogával, mert őt a fegyveres önvédelem messiási hivatásának a teljesítésében akadályozná meg. Már az a tény is, hogy Péter fegyvert viselhetett, mint Jézus tanítványa (máskülönben nem ránthatott volna kardot) mutatja, hogy Jézus nem tette általánosan kötelezővé a fegyvertilalmat. A keresztyén egyház, mint a Krisztusban hívőknek, Isten országa polgárainak a közössége, az evangéliummal kor- mányoztatia magát, nincs szüksége fegyverre, elitéi és bűnnek tart minden háborút. Ámde az ember Isten rendeléséből valamelyik földi országnak is polgára Ezért köteles elismerni az állami felsőség ama jogát, hogy a békességet, rendet — ha máskép nem sikerül — fegyverrel is fenntartsa. Az állami hatalom e jogát Jézus határozott parancsban is elismerteti Máté 22, 21‘ben: „Adjátok *>.meg, ami a császáré a császárnak -és ami 3stené, Istennek.“ •í A Katona lelKülele. <r ~ A Szentírás seholsem ad isteni parancsot a fegyverviselés kötelességének a megtagadására. Jézus nem követeli, hogy a kaper- naumi százados tiszti állásáról lemond- ton, ha az ő tanítványa akar lenni (Máté S, 5-13.). Péter apostol sem támasztott ilyen igényt Kornélius századossal szemben (Csel. 10, 48.). Jézus meghagyja a fegyvert az állami ..hatalom kezében, elfogadja használatáénak és ezzel együtt a háború lehetőségének a tényét. Jézus nem új jogrendet, hanem új lelket akart adni a világnak. Szükséges tehát, hogy az a lelkűiét, amellyel a katona fegyverét viseli, az legyen keresztyén. Ne az ellenség könyörtelen gyilkolása, hanem csupán harcképtelenné tétele jelentse a keresztyén katona számára a harc célját, lényegét. A háború az állami élet keretében így válik az embertársaink és hazánk javára, védelmére szolgáló szeretet té- nyévé, így láthatjuk meg benne Isten gondviselő munkájának egyik eszközét. Ezek szerint tehát, ha az állam parancsára harcra hív a kiirt szava, akkor kötelességből engedelmeskedj és hazád védelmében Isten iránt való félelemből és nemzeted iránt érzett szeretettől indíttatva harcolj. Harcolj, nem azért, mert gyűlölöd az ellenséget, hanem, mert szereted a hazádat, azért mert Isten akaratából, az ö kezéből, országod védelmére elfogadod a háborút is. A keresztyénség tehát nem üti ki kezedből a kardot, csak átnemesíti annak használatát. Nem arra biztat, hogy örülj, ha kardot ránthatsz, hanem arra kötelez, hogy ha háborúba kell keveredned, akkor ne a magad, hanem az Ür erejében bízva és az ő döntését elfogadva teljesítsd hazád iránt nemzetvédő feladatodat. A keresztyénség nem lázit sohasem a hadsereg ellen, mert jól tudja, hogy a nemzet hadsereg nélkül erőtelen, fegyelmezetlen tömeg. Tanítja a keresztyénség a külső erő szükségességét, de hirdeti azt is, hogy ez az erő magában nem elégséges. Csak az a hadsereg lesz erős védője nemzetének, amelyiknek a tagjai az igével is fel vannak szerelve a bűn elleni harcra és ezt a harcot Isten kegyelmének az erejével vívják is. Légy tehát lelkileg az igével, testileg a fegyvereddel felkészülten arra, hogy a harctéren is Istennek engedelmeskedve hűségesen megállhasd a helyedet. Bibliádat, lelked fegyverét és puskádat életed, hazád védő eszközét egyként buzgón használd. Küzdj, mint Jézus Krisztus jó vitéze és mint magyar hazánk bátor honvédője. Asbóth Gyula ev. tábori főlelkész. Egészségvédelem. Irta: Dr. Ittzés Zsigmond. (Folytatás.) Ezzel a rendszerrel szemben az egymás mellé sorakozó, sokszor összeépült házak ú. n. zárt építési rendszerének is van némi előnye, mert így az épületek jobban védve vannak a nagyobb lehűlés és széljárás ellen. Mégis az ú. n. nyílt- vagy villaépftési mód jobban biztosítja a lakásokban a jó levegőt s az egészség fenntartásához egyik igen fontos tényezőt, a napfényt. — Meg lehet említeni még az ú. n. ikerházakat, amelyek két telekre vannak építve háttal egymásnak úgy, hogy egyik főfalukkal összeérnek. Előnyük a telek jobb kihasználásának lehetősége; egészségi szempontból nem kifogásolhatók. A lakások ne legyenek zsúfoltak. Ez ellen sok helyen még ma is kell küzdeni a hatóságoknak városok bérkaszárnyáiban, szükséglakásokban, barakkokban, de falun is egyes uradalmak cselédlakásaiban. Itt-ott még ma is lehet találni két cselédcsaládot egy-szobába ösz- szezsúfolva! — Minden házaspárnak legalább egy szobájának, külön konyhájának és éléskamrájának kellene lenni. De az volna a helyes, ha minden családnak két szobás lakást lehetne biztosítani. Áll ez különösen a többgyermekes családokra. Erre kellene törekednie minden családfőnek, s ezt a törekvést minden egészséges szociális érzékkel biró hatóságnak és munkaadónak támogatnia kellene. A lakóházak építésénél az egyszerűségre kell törekedni. Ne legyenek porfogó ékítmények a falakon se kívül, se a helyiségek falain. A lépcsők legyenek kényelmesek. Rossz a qsigalépcső, amelyen a járás bizonytalan. A lépcsőfokok magassága 16 cm., mélysége 32 cm., szélessége 120 cm. legyen. A bejárati lépcső előtt sárkotrót kell alkalmazni, hogy a lakásba szeny- nyet és sarat ne hordjunk be. Legcélszerűbb a padlóba, illetőleg a lépcső előtt lévő betonlapba sűlyesztett vasrács. A szobák magassága 280 cm.-nél ne legyen alacsonyabb. Legcélszerűbb a 3.5 méteres magasság. Az ablakfelület a padlófelületnek legalább is Vm-e legyen. Pl. ha a padlófelület 30 m2, akkor az ablakfelület 3 m2 legyen, — természetesen .ió, ha nagyobb. — A lakó- és hálószoba legyen tágas. Helytelen szokás, hogy a legeldugottabb, sötét és kis szobát használják hálószobának. Éppen fordítva: egészségi szempontból a legszárazabb, legtágasabb és legvilágosabb szoba a legalkalmasabb hálószobának. Hiszen a napi 24 órából 8—-10 órát a hálószobában, ha egyben nappali szobának is használjuk, jóval többet töltünk, a többi időt pedig elosztva a munkahelyen, a szabadban, stb. — A hálófülkék, alkóvok rosz- szul szellőznek, sötétek, ezért egészségtelenek; ma már ki is mentek a divatból. A helyiségek falai legyenek simák, egyszinben festettek, de még jobb, ha meszelve vannak. A meszelés előnye olcsósága, s az. hogy rövid időközökben, akár ősszel, tavasszal végezhető: hátránya. hogy a meszelés keresztülvitelekor gyakrabban kell a bútorokat helyükből elmozdítani, mintha a falakat színesre festik, amit 3—4 évenként egyszer szoktak tenni. — A falak festéséhez méreg- (arzén-) mentes festéket szabad csak használni. Legcélszerűbb az egyszínre festés halványzöld, világos szürke, vagy okkersárga festékkel. — A mennyezet legyen fehér, mésszel vagy cinkfehérrel festett, ezáltal a szoba derűs, világos lesz. — A konyha, fürdőszoba, árnyék- szék falát boríttassuk 2 méter magasságig csempével, mert ez a vizet nem veszi be, könnyen tisztán tartható. Ha az ezzel járó költség anyagi erőnket meghaladná, megelégedhetünk a falak olajfestékkel való bevonásával is. Arra ügyelni kell, hogy az ily olajos festésű falat ne érje (közelről) a kályha kisugárzó melege, ne érje melegvíz, vagy erősebb fertőtlenítő folyadék (formalin, szublimát), mert ettől a festék előbb- utóbb tönkremegy. (Folytatjuk.) A kegyelem olitirúnól. Sóvárgó szíved támaszkodjék az igére. Ezen állva lépj Isten elé, mondván: Uram, való igaz, én nem vagyok méltó, hogy nálam szállj, de én szükségemben kegyelmedet sóvárgom, ha talán mégis megiga- zulhatnék. Nem is jövök más jogon, hanem mert édes igéket hallottam az imént, mikor asztalodhoz hívtál. Én jó Uram! A te igéd igaz — nem kétlem — s én erre eszem, iszom veled; legyen nékem akaratod és igéd szerint. Ámen. Luther.
