Harangszó, 1941
1941-01-26 / 4. szám
dásukból nem engedtek. Sóhaj, nyögés szakadozott fel lelkűkből a sírig ... Jaj, sokszorosan jaj az ilyen házasságkötésnek! A házasságkötéseknél, a magyar evangélikusság életében ma már nagyon fontossá vált a reverzális- kérdés. Valljuk be őszintén: borzalmas pusztítást visz véghez közöttünk. A reverzális miatt sokszor létre sem jöhet a házasságkötés, mert az evangélikusban is van némi öntudat s nem ül fel annak a lehetetlen állításnak, hogy az evangélikus egyház nem törődik a reverzálist adóval, hisz’ nem átkozza ki, mint a bűnöst, nem harangoztatja ki, mint a halottat. Hangoztassuk, hogy nemcsak önmaga, utódai, egyháza ellen vét az az evangélikus, aki reverzálist ad, de sérti Istent, hogy igazságát megvetette, vét Krisztus ellen, hogy tanítását semmibe sem vette, elhagyta evangéliumát. A reverzális nemcsak örökös lelki gyötrelmet okoz, de sok esetben testi fájdalmat, sőt halált is! Tudunk esetet, amikor a reverzálist adott gyermekének tőle való elfordulását „eretneksége“ miatt nem tudta elviselni, revolvergolyóval keresett fiatalos hévvel, meggondolatlanul tett eljárására, elégtételt — a férfi; örökös sírásban keres vezeklést a nő. Reverzális. De könnyű volt ezt kimondani annak, aki a házasságot a maga valóságában nem ismerhette meg. Legalább a maga által létrehozott tan szerint nem. Ma ettől a szótól hangos a vegyesval- lású házasságkötés előtt állók körül a levegő. Ökölbeszorult kézzel, összefacsarodott szívvel kiáltják még azok is, akik az ilyen idegen szavakat nem szokták ismerni s a reverzális szót is hibásan ejtik ki. És hogy a reverzálisnak ne legyen igaza, inkább a bűn mélységébe dobja magát a megalázott lélek. Istenem, de sokszor tapasztaljuk különösen az egyszerűbbeknél, akik őszintébbek, házasságkötés előtti alkalmakkor, hogy mennyit szenved az az ártatlan lélek — a reverzális miatt. A reverzális olyan, mint valami szörnyű módon beszennyezett lepedő mosás alkalmával. Forgatják, sulykozzák, csavarják, lúgba mártogatják ... Óh hányán jelentik ki, lesütött szemmel, kipirult arccal, idegszálaik vibrálásával, reaa. • ____ H ÁftXNGSró megő ajakkal, az álmatlan éjszakák, tépelődő nappalok megcsontosodott határozataképpen, menyasszonyságuk úgynevezett boldog idején: gyermek pedig nem lesz... Hát miért ne lehetnének nagyon boldogok, nagyon megelégedettek a vegyesvallású házasságok? Nem érv, hogy a gyermekek különböző templomba járnak, hogy egymás vallását gúnyolják. Ha ez fennáll, akkor abban a családban már sok más baj is van. Egymás megbecsülése, egymás vallásának a tisztelete mindenekre kötelező, de legfőképpen az a családtagokra! Hála Istennek, ismerünk is bőségesen boldog vegyesvallású családi életet. A házassági reverzális tönkre teszi a családi életet. Ki lehetne mutatni, magyar fajunk pusztulását milyen mértékben segíti elő a reverzális? Hányán áldozták fel utódaikat, a drága magyar gyermekeket csak azért, hogy a rever- zálisadásban érzett szégyent jóvá- tegyék. Ma már új fuvolán játsszák a reverzálist. Nemcsak öregasszonyok, akik lelkűk üdvösségét kötik egy-egy reverzális kicsikarásához, de sokszor hivatalos személyek is: egy nemzet — egy vallás elv alapján. Az ország lakosságának kb. 30°/o-a protestáns. Nagy rövidlátásra vall pusztulásunkat így elősegíteni. Legyünk óvatosak! Evangélikus egyházunkat féltők és szeretők. Rámutathatunk, hogy édes magyar hazánk az egész világon ismert nagyjai: Kossuth Lajos, Petőfi Sándor evangélikus volt. Legyünk boldogok, hogy Isten kegyelme az evangélikusok közé küldött, legyenek azok is boldogok, akik evangélikusok lehetnek! Szuchovszky Gyula. IFJÚ ANYÁHOZ. Tudod-e, mit jelent hű anyának lenni? Tudod-e, hogy lehet gyermeket nevelni? Tudod-e ölelni forró szeretettel, Tudod-e szeretni, anyai szíveddel? Tudod-e nevelni őt az erős hitben? Tudod-e kezeit összetenni szépen, Tudod-e nevelni Istennek egészen? <■, Imre Ferenc. Istenben bízó lélek mélységeibe tekinthetünk, mikor a magyar miniszterelnök nem régen elmondott miskolci beszédét olvassuk. „Első szavunk a hála kell hogy legyen az isteni gondviselés iránt azért, hogy még ma is nyugodt életet élünk a világ szerencsétlenségei, bajai, zavarai közepette. Tudom, hogy ma nehezebb az élet, hogy sok mindenben hiányt szenvedünk. De mi van másutt!“ — mondotta rámutatva más országok nyomorúságaira. „Spanyolországban csak minden második embernek van cipője. Francia- országban a kormánytól kezdve mindenki 9—12 fokos szobában ül“. — Bár maguk a szavak is sokat mondanak, ezeken most túlnézünk és a szavak mögött abból a lélekből olvasunk, melyből ezek a szavak felfakadtak. Kiolvassuk belőle azt az erős hitet, melynek minden magyar ember lelkét el kell tölteni, hogy hazánknak Európa nagy zűrzavarában, békétlenségében és egyre növekvő nyomorúságában a rend, a csend, a békesség és az aránylagos jólét szigeteként való megmaradását, megtartását Istennek köszönhetjük. Bármi is jöjjön ránk, forrongó világban bármi is érjen, nekünk őbenne kell bíznunk. Isten a mi erős várunk! A nemzet lelke, ez a féltett drága kincs ragyogott elő a miniszterelnök további szavaiban, melyekkel mély látással a belpolitikai helyzetre mutatott. „Anyagi veszedelmek helyett lelkiek azok a veszedelmek, amelyek Európát szaggatják és ennek következtében minden nemzet vigyázzon saját lelkére, hogy az erős és tiszta maradjon. A mi feladatunk a világgal szemben az, hogy megtartsunk egy nemzetet a világnak. Ez az egyetlen, amit ma megtehetünk. Nekünk a nemzetet együtt kell tartanunk és önmagára kell ébresztenünk." — Aki eddig nem tudta, annak most tudomásul kell venni, s világosan meg kell látni, hogy a magyar jövendő kérdése nem anyagi, hanem lelki kérdés. A magyar lelkiségnek, a magyar lelkiség erejének, tisztaságának sorsdöntő kérdése! Azon dől el a sorsunk, hogy egyénenként és ösz- szességünkben mennyire tudunk ennek az erős és tiszta magyar léleknek a kialakítói és hordozói ______________1§41. január 26.
