Harangszó, 1941
1941-03-16 / 11. szám
86 HARANGSZÓ 1941. március 16. Orosházi Evangélikus Népfőiskoláról. Félreesik a község zajától. Nem főút mentén, forgalmas utcaszegleten van, hanem csendes temető mögött egy háromholdas telken levő villában rendezkedett be. Mégis sajátságos mozgalmat, életet hozott magával a falu ezen része: a „Szöllők“ lakosainak egyhangú életébe. A kezdet is érdekes volt azon a tele- I pen. Csizmás paras2tlegények szállták meg novemberben. Aki érkezésükkor meglátta feltarisznyázva, katonaládával, mind rekrutáknak hitte őket. — Bevonulnak? — kérdezték tőlük. — Be, de nem a kaszárnyába. — Hát hova? — Népfőiskolára? Hát az mi? — Majd meg fogják látni, még mi is csak fogjuk megismerni. És látják ám a környékbeliek, hogy különös élet kezdődik az üresnek ismert villában. A reggeli torna jelenti az első életjeleket naponként. A növendékek játékát, reggeli tornáját elelnézik a járókelők. A belülről kiszűrődő ének, nótázás és zenélés hangjai meg-megállítanak többeket az utcán. Délelőtt-délután rendszeresen csend üli meg a telepet: ilyenkor tanulnak odabenn. Vidékről s közelből azért járnak rendszeresen lelkészek, tanárok s más tanult emberek, hogy tanítsák azt a 14 parasztifjút, aki eljött ide — egyesek többszáz kilométeres távolságból — tudásvágytól, látni-érteni kívánástól vagy még belsőbb lelki éhségtől hajtva. Itt aztán tényleg tanulhatnak. Mindenfélét, amire az életben csak szükségük lesz. Azért van mindenféle előadó: ügyvéd, jegyző, orvos, állatorvos, mezőgazdász, közgazdász, bankigazgató, sőt parasztgazda is a lelkészeken, tanárokon és tanítókon kívül, hogy az ismeret minden területéről szakember nyújthassa a maga élettapasztalatán átszűrve azt az ismeretanyagot, amire az egyszerű embernek is szüksége van. Kis- birtokon is megvalósítható gazdasági eredmények, ízelítő a magyarság értékeiből, jártas vezető kalauzolása mellett kirándulások a közigazgatás, pénzgazdálkodás, jogi intézkedések és társadalmi kérdések útvesztőibe. Azután újra meg újra visszatérés az élet vizének forrásához s a biblia tükrében 'megismerni magunkat, Megváltónkat. Ezek teszik ezt az öt hónapot változatossá, hasznossá, röviddé és felejthetetlenné. Mikor egy orosházi tehetős gazdának elbeszéltem népfőiskolánk tervét még a megindulás előtt, kétségeskedve csóvál- gatta a fejét: — Nem fog az sikerülni, öcsém! — Miért ne sikerülne —■ kérdeztem. — A legnagyobb intézményeknek is csak terve volt előbb és amikor megvalósították, mindig kicsiben kezdődött. — De ezt nem lehet megcsinálni, mert nem találtok olyan tanárokat, akik 14 földmíves gyerekkel bajlódjanak. — Nem is kell keresnünk, mert már eddig több mint 20 jelentkezett, aki részt kért ebből a munkából. — Hát hogy bírja el az a 14 gyerek azt a 20 tanárt. Az orosházi gimnáziumnak 250 diákja van és még az is kevés. Azért nem akarja a miniszter engedélyezni. — Csakhogy itt fordítva van a dolog. Itt nem a diákok tartják a tanárok, hanem a tanárok a diákokat. — Hogy-hogy? — Senki nem kér óradíjat, fizetést, hanem a tanárok a munkán és fáradságon túl még pénzbeli áldozatot is hoznak azért, hogy ezek a falusi legények tanulhassanak. — Én még akkor is azt mondom, hamar meglettyenik ott az istráng. Ahhoz a ti iskolátokhoz egészen újfajta tanárokra van szükség. És vannak is egészen újfajta tanárok, vezetőemberek. Ezt meggyőződéssel mondhatom most, amikor a tanfolyam végéhez közeledünk. Az istráng soha nem lettyent meg. Fizetésért nem nyújtotta senki a kezét. Az adományok se fogytak. Nekünk mindennél nagyobb fizetésünk van a jó lelkiismeretnek a békéjében és örömében — mondotta az egyik tanárunk. Az a boldog, aki adhat, segíthet, taníthat, dolgozhat a népfőiskolán — a népért. — És a fiúk arcára kirajzolódó jó lelkiismeretből, a szemekbe tisztuló örömből, személyes életújulást valló bizonyságtételekből látom, hogy boldog az is, aki kaphat, tanulhat. Isten lelkének a fegyelme és szeretete alatt nevelődhetik a népfőiskolán. Csepregi Bcla. Egyházunk és nemzetünk két nagy külföldi barátja hunyt el. Az egyik D. M. Pfannenstill professzor, lundi dómprépost, aki 1928-ban a Protestáns Világszövetség budapesti nagygyűlése alkalmából járt is körünkben, egyike volt a protestáns világszövetség megalapítóinak és legkiválóbb vezetőinek. A másik Ds. A. C. H. van Hoogenhuyze, a holland protestantizmusnak egyik legértékesebb vezető személyisége. Ismételten járt hazánkban és tanulmányozta nemcsak a magyar protestantizmus viszonyait, de általában a magyarság helyzetét is. Szóban, írásban és cselekedetben sokszor síkraszállt érdekünkben. Elhunytuk felett D. báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő meleg részvétét nyilvánította. Egészségvédelem. Irta: Dr. Ittzés Zsigmond. 3. A levels. (Légkör, éghajlat.) (Folytatás.) Megemlítjük még a tengeri éghajlatot, amelynek légköre, szemben a szárazföldi klímával, kevesebb port és több párát tartalmaz. A mi Balatonunk— amint kis nagyzolással nevezni szokták —: a magyar tenger környékét nem lehet ugyan a tengeri éghajlat elnevezéssel illetni, mégis a tó vizének nagy tömege révén kicsiben rendelkezik azokkal a gyógy - tényezőkkel, amelyek miatt a tengermellékeken szokás üdülést, gyógyulást keresni. Ezért is szívesen látogatják a csendes balatoni üdülő- és gyógyhelyeket a légzőszervi könnyebb hurutos bán- talmakban, ideggyengeségben szenvedő betegek, az angolkóros, vagy arra hajlamos gyermekek, valamint a mindennapi élet gondjaiban, küzdelmeiben megfáradtak. De egészségesek számára is pazar szórakozási és üdülési, kirándulási, turisztikai és sport-lehetőségeket nyújt a Balaton és vulkanikus hegyekkel koszorúzott környéke remek panorámájával. Gyermekek részére pedig az egész Európában egyedül álló somogyi part különösen áldásos lég- és napfürdőzésre rendkívül alkalmas enyhe klímája, valamint a víz sekély volta, a homokos, tiszta tófenék bársonyossága, a fürdés veszélytelensége, a testedző vízisportok, úszás, csónakázás korlátlan lehetőségei miatt. * * * A levegő tisztántartása, mint már mondottuk, elsőrendű egészségügyi követelmény. Ennek megfelelni különösen nagyvárosokban igen nehéz, legtöbbször lehetetlen a már e cikk elején felsorolt okoknál fogva. Sajnos, a törvényes intézkedések nem fektetnek kellő súlyt a levegő tisztaságának a megóvására. Vannak ugyan rendelkezések, helyi érvényű szabályrendeletek, amelyek az utak és utcák sepréséről, tisztántartásáról, portalanításáról, öntözéséről szólnak, azonban e rendelkezések gyakorlati keresztülvitele legtöbbször a nagyközönség közönye, gyakran éppen az intézkedésre és ellenőrzésre hivatott hatóság nemtörődömsége és mulasztása miatt alig, vagy egyáltalában nem történik meg. Mennyi egészségügyi kár és veszély háramlik ebből a lakosságra!... Gondoljunk csak a falusi utca porfelhőjére, amit •—• nem is szólva a szélről — szekerek, kocsik, gépkocsik és a csordák vernek fel, utóbbiak főleg a reggeli kihajtáskor és a legelőről való estéli hazatéréskor! E tekintetben azok a szerencsés községek, amelyeken nem vezet keresztül forgalmas útvonal. Mindenki tapasztalhatta, hogy különösen nyáron, száraz és meleg időjáráskor némely forgalmas község heteken át porfelhőbe burkolózik kora reggeltől késő estig az utcáin szünet nélkül végigszá-- guldó gépkocsik által felvert portól. Az ablakokat a szobák szellőztetése végett legfeljebb a kora hajnali órákban lehet Orosházi népfőiskolánk hallgatói.
