Harangszó, 1941
1941-03-09 / 10. szám
1941. március 9. HARANGSZÓ 79. olyan akadály még a szovjetorosz henger előtt is, hogy a támadás csigalassú előrehaladása szinte egészen természetes dolog. Így az emberi ész. Mikor azonban röviddel a béke megkötése után világba röppent a nagy szenzáció, hogy Mannerheim-vonal nincs és nem is volt soha; legalább is olyan értelemben nem, ahogy az újságok írtak róla: akkor a szépen felépített elmélet összeomlott, a természeti ember teljesen tanácstalanul állott a kérdés előtt. Hogyan volt képes a maroknyi finn nép hónapokon át ellenállni a 45-szörös túlerőnek, a behemót szovjet medve irtózatos nyomásának, mikor erődvonal biztos fedezékét sem érezte maga mögött? Egyes-egyedül csak úgy, hogy mégis volt s van finn védővonal. Erősebb, mint bármi más a világon, hatalmasabb, mint a föld mélyébe több emeletnyi mélységbe épített óriási betonbunkerek. Ez a sziklaszilárd erődvonal állott és állni fog mindig, bármily súlyos áldozatokkal járó békekötések ellenére is. Nem tankcsapdák övezete, betonerődítmények láncolata, drótakadályok tömege.alkotja, hanem az Istenben bízó lelkek milliói s ezernyi megpróbáltatás között is az ég felé küldött hívő imák. Ez volt az a Siegfried- és Maginot-vonal minden kolosszusánál hatalmasabb erődvonal, a finn csoda, melyről diadalmasan pattantak vissza a haláltosztó golyók és repesz- darabok s ennek biztos fedezékéből indultak északi testvéreink a győzelmesen elvesztett háború után, hívő lélekkel a nagy újjáépítésnek. S nekünk magyaroknak, mikor egy régi világ recsegve-ropogva omladozik körülöttünk, zuhanásában minket is veszélyeztetve, nem lehet más imádságunk, mint hogy kérjük az Istent: ezt az acélnál, betonnál rendíthetetlenebb, igazi erődvonalat építse fel minden magyar szívében. Kiss Jenő s.-lelkész. Nyitott Kérdés. A magyar sajtó az egyetemes magyarság érdekeit szolgálja, tehát a magyar protestantizmusét is. Ügy tudtuk, a „Magyar Nemzet" c. napilap is ezt teszi. Most tudomásul kell vennünk, hogy nevezett lap ezután „csak felkérésre" hajlandó protestáns egyházi híreket közölni. A „Magyar Nemzet" elhatározásának ez a háttere: A protestáns egyházi híreket terjesztő „Magyar Értesítő" c. kőnyomatos sajtótudósítóra a ,,Magyar Nemzet" nem volt hajlandó előfizetni, ugyanakkor, amikor más sajtótudósítókra (pl. a katolikus „Magyar Kurir"-ra) előfizet. Ellenben „kiollózta" a többi napilapokból a protestáns egyházi híreket, Amikor békés úton nem sikerült a kérdést rendezni és perre került a sor, a bíróság a „Magyar Nemzetet" elítélte. Erre a „Magyar Nemzet" kijelentette, ez után „csak felkérésre" hajlandó protestáns híreket közölni! A kijelentést megértettük s ezek után csak azt kérdezzük: A „Magyar Nemzet" az egyetemes magyarság érdekeinek szolgálatát ebben látja? „S ezután mit fog a protestáns előfizetővel tenni?" Helyesebben: Mit fognak a protestáns előfizetők tenni?? OLVASSUK A BIBLIÁT A böjt. Március 9. — A család böitie. János 12 : 1—2. Jézus mikor elindult a golgo- thai kereszthez vezető úton, hogy megharcolja értünk a nagy harcot a halállal (Ján. 11 :7), visszaadta Lázárnak az életét. Mielőtt pedig újra Jeruzsálembe megy, betér ahhoz a családhoz, amelynek Lázárban mindent visszaadott. Milyen boldog hálával szolgáltak néki s milyen boldogan ült ott a feltámasztott Lázár. Jézus is örült ennek a családnak, mert a család boldogságában s Lázárban a Golgotha felé közeledve is látta az élet győzelmét. — Ez a család böjtje: Jézus betér hozzánk, mi szolgálunk néki s az ő tekintete megpihen az újjá lett család boldogságán. Március 10. — Mária böjtje. János 12 :3. Mária minden vagyona, féltve őrzött kincse volt az a drága nárdusból való kenet, s ő úgy érezte, hogy azt az utolsó cseppig oda kell adnia Jézusnak, aki néki s nekünk is ennél sokkal többet adott. Ügy érezte, hogy mindenét, hajának ékességét is oda kell adnia Jézus szolgálatára, aki őérette, miérettünk is szolgai formát vett fel. — Ez legyen a mi böjtünk is. Tudjunk lemondani mindenről, ami életünk gazdagsága, kincse és értéke s tudjuk azt maradék nélkül feláldozni néki s adjuk oda magunkat szent tékozlással az ő szolgálatára, aki életét adta értünk. Március 11. — Judás böjtje. János 12 :4—6. Mialatt a ház megtelt a kenet illatával s Mária szívét eltöltötte az áldozat boldogsága, Judás bosszankodott. Már itt kezdődött Judás árulása. Ő akkor is magára s a pénzre gondolt. A szegények iránti szeretetét és felelősségét emlegette, mialatt saját önző reményeinek a meghiúsulása bántotta. — Van ilyen böjt is. Minden gondolat, amit magamnak tartok fenn, s amivel Jézus dicsőségét homályosftom el, az ő megtagadása, az árulás szellemének munkája bennem. Vájjon nem vagyok-e én is Jézus kegyes szavakba burkolódzó árulója, míg mások szolgálnak néki? Az árvíz pusztítása: Menteni, ami menthető! KARCOLATOK
