Harangszó, 1941
1941-03-09 / 10. szám
76 HARANCS2Ó i§41. március §. Kormányzónk kéziratot intézett a miniszterelnökhöz, melyben megbízta, hogy haladéktalanul indítson gyűjtést az árvízkárosultak megsegítésére. „Ismét árvíz sújtotta az ország területének tekintélyes részét — mondja a legfelsőbb kézirat. A legnagyobb pusztulás képét mutató országrészek felett tett repülő- utamon magam is meggyőződtem róla, hogy ezrek váltak hajléktalanokká, házaik összeomlottak, állatállományuk elpusztult, felszerelésük odaveszett... Az árvíz által sújtottak között ez alkalommal is különösen nagy számmal vannak olyanok, akik szűkös viszonyok között élnek s nehéz munkával küzdenek a megélhetésért. Meg vagyok győződve arról, hogy az állam mellett a társadalom is ki akarja venni a maga részét a segítés munkájából. Bármilyen keveset is, de adjon mindenki!“ S 2000 pengős adományával az első segítő kezet Ö nyújtja az elesettek felemelésére. — Igazi magyar példa, akinek cselekedeteiben a Biblia igazsága valósul meg: „Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét!“ Magyarok! Halljátok meg a Vezér szavát és kövessétek példáját! Számadó közgyűléseit ezekben a hetekben zajlanak le a legtöbb gyülekezetünkben. A számadó közgyűlés minden gyülekezet egy esztendei lelki és anyagi helyzetéről ad képet a híveknek. Természetesen minden gyülekezeti tag legnagyobb érdeklődésére tarthat tehát számot. Hiszen minden egyháztagot kell, hogy érdekeljen saját gyülekezetének a helyzete. Nincs bántóbb, mint ha az egyháztagok figyelemre se méltatják, távolmaradnak tőle, s közömbösen mennek el mellette, azt mondván: majd elintézik nélkülünk is! — A közgyűléseken minden jóravaló egyháztagnak ott a helye! Kell, hogy odavezesse az egyházszere- tete, a gyülekezet sorsáért való felelősségérzése. Aki nem megy el, annak adja a jelét, hogy ezek az érzések nincsenek meg benne. Már pedig ezeknek megléte az egyháztagságnak egyik lényeges feltétele. Kedves testvér! Mikor gyűlésre hívnak, ne húzódozz tehát, hanem menj, végy részt azon. Érdeklődéseddel, szer etet ed del, szolgálatkészségeddel, Istentől adott tehetséged del kapcsolódj bele a gyűlések munkájába! Egyházad ezt vár ja! A magyar összefogásnak sürgető parancsszava szól ma mindenkihez. Máris látunk jeleket arra, hogy ezt a parancsot kezdjük megérteni s vállt vállhoz vetve akarjuk teljesíteni. íme, egy példa. A hazatért Erdély Erdővidékének népe, mivel az új határ a vas- útjától elvágta, közös összefogással Bárót és Mikóújfalu között vasutat akar építlni úgy, hogy az építés körül felmerülő minden munka végzését közösen fogják vállalni. Az államtól csak a szakemberek küldését és az építéshez szükséges anyag nyújtását fogják kérni. — Egy másik példa. Nagykőrösön 400 gazda összefogott és • elhatározta, hogy a tavalyi árvíz következtében tönkrement abonyi út 5 km-es szakaszát a maga erejével és áldozatkészségével építi meg. — Mindkettő micsoda nagyszerű példája a magyar összefogásnak és ál- doznitudásnak. Beszélő példa, hogy fogjunk össze! Sürget az idő. Kényszerít a mai nyomorúság és a megépítésre váró magyar jövő. Félre hát a széthúzással! Fogjunk össze! A jövendőt csak így lehet építeni! Egészségvédelem. Irta: Dr. Ittzés Zsigmond. 3. A levegő. (Légkör, éghajlat.) (Folytatás.) Éghajlat (klíma) alatt értjük azoknak a természettani és földrajzi tényezőknek az összességét, amelyek részben valamely vidék vagy ország évek folyamán észleit közepes időjárását jellemzik, részben pedig • annak a vidéknek vagy országnak földrajzi fekvésére és a tengerszinttől számított magasságára vonatkoznak. Valamely vidék vagy ország időjárására befolyással van elsősorban a földrajzi fekvés. Hazánk a mérsékelt égöv alatt feküdvén, évszakok szerint változik időjárása és éghajlatának hőmérséke. Ennek középértéke 0 és 20 C° (Celsius fok) között mozog. Északabbra (pl. Finnországban) ennek a középhőmérsékletnek alsó határa jóval a 0 C° alá, délebbre (pl. Olaszországban) a 0 C° fölé kerül. Az időjárás a mérsékelt égövön évszakok szerint igen változatos. Az itt élők szervezete ezekhez a változásokhoz igen jól tud alkalmazkodni, hacsak egyensúlyából valami (pl. kimerülés, megfázás, betegség) ki nem zökkenti. Télen a meghűléses betegségek uralkodnak, amelyeket leginkább a koros emberek szereznek meg. öreg emberek közt gyakori az év első három hónapjában a tüdőgyulladás és a reumás megbetegedés. A tüdőbaj is a januártól áprilisig terjedő időszakban szokott súlyosabb alakot ölteni. Gyermekek közt különösen tavasszal és ősszel a különféle járványos betegségek ütik fel a fejüket. A csecsemők, valamint a mezei munkások főleg a meA lázadó gyilkos.
