Harangszó, 1941

1941-02-23 / 8. szám

1941. február 23. HARANGSZÓ 61 Vannak, kik meg vannak botránkoz- va az ottani fiúk rosszaságán. Vannak, kik összetörnek és sírva hallgatják az Igét. Vannak, kiknek remegő ajka meg­nyílik bűnbánó imádságra. Hogy meny­nyire fogékonyak Isten dolgai iránt: egyik 14 éves, kisnövésű pásztorkodó gyerek mondta el a következő két ese­tet, amit az alkalmi Ige és magyará­zata kiváltott belőle: Egy erdő mentén dolgoztunk többen. Ott volt egy feszü­let. Arra jött egy vadász s puskáját a feszületre irányozva, így szólt: mivel ma nem adtál vadat, nesze... és belelőtt. E pillanatban a vadász holtan rogyott össze. A másik tapasztalata pedig az volt a falujában: A gazda veszekedve ment el hazulról és a felesége azt mondta neki: „a mennykő üssön beléd". Amint a ha­tárba ért, nagy égiháború keletkezett és egy villám halálra sújtotta a gaz­dát. Ez a javítóintézet a sok züllés út­jára induló fiatal léleknek lesz a jó- útra: a Krisztushoz vezető eszköze. Ezek a kamaszok itt döbbennek rá először az életük értelmére. Az a gondolatom, hogy Istennek tetsző szolgálatot végeznének azok a törpe gyülekezetek, amelyek elvesz­tették tanítójukat, mert nem volt meg az előirt tanulólétszám, ha ilyen sze­gény, hontalan, vagy árvagyermeke­ket fogadnának be akár a családok, akár intézményesen adnának nekik otthont. Ezzel ismét életképessé ten­nék az iskoláikat.- Esetleg gyermek­telen szülők megszeretnék valamelyi­ket és adoptálnák. Weikersdorf jut eszembe. Ez a Gallneukirchen leány­egyháza. Ma ott több száz gyermeket nevelnek az Evangélium egyháza szá­mára az egész osztrák területről. El­mondták, hogy a kezdete mily kicsi mustármag volt e terebélyes fának. Nem volt elég tanuló az iskolában. A derék tanító házába fogadta az árva és elhagyott gyermekeket, aki­ket családjával gondozott és most egy hatalmas intézmény vált ebből a kicsi kezdetből. Én megelégednék bol­dogan azzal is, hogy törpe gyülekeze­teink csak annyi gyereket fogadnának be, amennyi iskoláink életképességéhez szükséges. Ne felejtsük, ezek a javító- intézetbe került magyar fiúk az elveszés útján bolyonganak. Sok el is vész közü lük a mennyei és a földi hivatás számá­ra is. És itt kezdődik az én felelősségem is. Tettem-e, teszek-e, tenni fogok-e va­lamit megmentésükért? Érzem-e: kár, végtelen kár kicsi fajtámból minden egyes pusztulása, átérzem-e: vérét vesztő egyházam legkisebb tagjáért is minden mentő munkát meg kell tennem. „Nem az egészségeseknek van szük­ségük orvosra, hanem a betegeknek.“ Gaál József. (5 Harangszó evangélikus né* pünk lapja. — 3Kit teszel azért, fénvleg az legven és az egész országban mindenütt elterjedjen ? ? Egészség-védelem. Irta: Dr. Ittzés Zsigmond. 3. A levegő. (Légkör, éghajlat.) (Folytatás.) A levegő áramlása által ártalmas is lehet különösen akkor, ha testünk egyik oldala, vagy csak egyik része van kitéve a hideg levegő behatásának. Pl. ha a fűtött szobából a nyitott ablakon át ki­hajolunk, felső része törzsünknek, főleg pedig a fejünk lehűl, míg testünk másik fele ettől védve van. Még fokozottabb a káros hatás, ha robogó vonat ablakán i hajolunk ki. Ilyenkor a menetirány felé Ments meg, Uram ...! tekintő arcfél, nyak, váll és kar hűl le erősen, amiből izom-, ízületireuma, ideg- zsábák, sőt idegbénulások keletkezhet­nek. Fűtött szobában, ablak közelében, pl. íróasztalnál, varróasztalnál huzamo­sabb ideig ülve, az ablak felé eső test­fél az ablakréseken át a szobába zuhanó külső hideg levegőtől lehűl, ebből váll- ízületi-, kar- Vagy derékfájás, reuma, gyakran a rettegett isiász (ülőidegzsába) fejlődhetik ki. Azzal, hogy az ablak alsó harmadától le a padlóig érő pokrócot akasztanak az ablak elé, vagy pedig az ablak és a dolgozóhely (íróasztal) közé üvegfalat helyeznek, némileg elterelik a hideg levegő áramlási irányát és enyhí­tik a beáramlási sebességét, s így káros hatását is. Télen, reggeli takarítás után, amíg a szoba egyenletesen át nem melegedett, nem tanácsos ülőmunkához fogni, mert az ülés közben tétlenségre ítélt lábunk — hacsak meleg lebbeli nincs rajta — könnyen átfázik s ez kihatással lehet egész napi közérzetünkre, sőt nátha és egyéb betegség megszerzésére szolgáltat­hat alapot. Ezért, mielőtt munkaasztal­hoz ülnénk, tanácsos reggelizés után V 4—V« órát künn a szabadban gyors ( ütemben járni, hogy a mozgás folytán lábunkban a vérkeringés felélénküljön és ezáltal lábunk kissé felmelegedjék. Ugyanezt a célt szolgálhatja a reggeli házitorna, mely a lábakat is megfele­lően foglalkoztatja. Az újszülöttek, méginkább a kora­szülöttek, rendkívül érzékenyek a lehűlés iránt, ezért „még: a szellőtől is óvni kell őket“, ami nem jelenti azt, hogy jó idő­ben ki ne vigyük az újszülöttet a sza­badba. A levegőnek éppúgy, mint bármi más anyagnak, van súlya. Természettudósok szerint egy liter levegő súlya kerek számban 1 gramm. Ebből könnyű meg­érteni, hogy a mérhetetlen kiterjedésű légréteg (légkör), amely a földet körül­veszi, óriási súllyal nehezedik a föld színére és az azon található minden élő­lényre és élettelen tárgyra. Azt a nyo­mást, amit a levegő így kifejt, lég­nyomásnak nevezzük. A légnyomás nagysága függ a tenger színétől szá­mított magasságtól és a levegő hő­mérsékletétől. Minél magasabb hegyre megyünk fel, annál kisebb a légnyo­más. A levegő annál könnyebb, mi­nél melegebb és így a nyomása is kevesebb. A légnyomás a tenger szí­nén 0 C° hőmérsékleten mérve 760 mil­liméter magas és cm’ alapú higany­oszlop, vagy 10 méter magas és 1 cm2 alapú vízoszlop súlyával (kb. 1 kg.- mal) egyenlő. Ez azt jelenti, hogy az 1000 km magas és 1 cm2 alapú levegő­oszlop 1 kg súllyal nehezedik az alatta lévő tárgy vagy élőlény 1 cm2-nyi fe­lületére. Ha az emberi test felületét átlagosan 2 m2-nek vesszük, akkor könnyen kiszámíthatjuk, hogy a fel­nőtt ember testfelületére 20.000 kg súlyú levegő fejt ki nyomást. Ha szi­lárd, vagy folyékony anyag nehezed­nék ily súllyal ránk, összeroppannánk, megsemmisülnénk alatta, de mivel a levegő gáznemű anyag, testünkre minden oldalról, sőt belülről is egyen­letes nyomást fejt ki s ezek a külön­böző irányból jövő nyomások egyen­súlyban vannak. Ha azonban a légnyo­más hirtelen változik, pl. zivatarok előtt, vagy ha a repülőgép pár perc alatt 2—3000 m. magasságba, vagy még maga­sabbra szökken utasával, akkor az ú. n. hegyi-betegség, illetőleg repülőbetegség vesz az emberen erőt: rossz közérzet, kedvetlenség, bágyadtság, fáradságérzet, légszomj, szaporább légzés és gyors szív­működés, ideges tünetek, szemrebegés, félelemérzés, fejfájás, émelygés és há­nyás, orrvérzés, vérköpés áll be. Ezek a tünetek nagyrészt az oxigénhiány miatt jelentkeznek, ezért is mesterséges oxigén- belélegeztetéssel megszüntethetők. A be- belégzőkészülékek ma már minden ma­gasra szálló repülőgépen alkalmazásban vannak. Ily készülék híján a 8000 m. magasságon túl emelkedés halált okoz. (Folytatjuk.) Amíg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképpen a mi hitünk­nek cselédeivel! Ma még van időd!... Ki tudja hol­nap lesz-e?... Ki tudja nem most kér-e tőled utoljára a Gyámintézet jókedvű adományt?.., i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents