Harangszó, 1941
1941-12-07 / 49. szám
49. szám Alapította! KAPIBÉLA 1910'b«n. L.ptul.ldono.i Dunántúli Luther-8zövetség. Megjelenik minden vatírnap. injyin malléklat tané» alatt két hatan ként a KI8 HARANGSZÓ. Beolvadt lapok: 035-ban a Jöjjetek én hozzám 918-ban a felvidéki Luther. S*. éyfoiyzta. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha 6 velünk, ki ellenünk? Az Ür a ml oltalmunkl A Harangiad ■aarkaaztd-kladókivatala ÖYÓI II., Fetlfl-tér fl. Elfillzatéal ára: nagyadévra 1 P 28 fillér, félévra 2 P 40 fillér, agy évra 4 P 10 fillér. Caoportos kfildésael 10%-os kcdvazmény. Amerikába egéaz évra 2 dollár: az utódállamokba évra 1.60 P. Postacaekkszámla 30,52# Isteni természet részesei. Az 6 isteni ereje mindennel megajándékozott, ami az életre és kegyességre való ..., hogy azok által isteni természet részeseivé legyetek. II. Péter 1, 3—4. Miért az ujjongó ádventi öröm a keresztyén hívő szívekben? Erre a kérdésre az a felelet, hogy örülünk, mert az Ür Jézus Krisztus a legfölségesebb kincsekkel ajándékozott meg bennünket. Sokszor gúnyolódnak a hitetlenek azon, hogy a keresztyénség a szegényeknek is evangéliumot, örömhírt hoz, s lehetségesnek tartja, hogy a hívő ember a legmostohább viszonyok között is kimondhatatlanul gazdagnak és boldognak tudja magát. Voltak, akik nem átallották ópium-mámorhoz hasonlítani a hatást, amelyet a keresztyén hit Krisztus megváltot- taira gyakorol. Azt hitték, ezzel valami vádat emelnek a keresztyénség ellen, holott azt árulták el, hogy igen, ők is sejtenek valamit róla: van valami a keresztyénség- ben, ami minden körülmények között fölibe emeli híveit e világ nyomorúságain és gonoszságán. De nem úgy, mint a fehér halálnak nevezett hódító méreg. Mert nyomában nem pusztulás, nem süllyedés, nem halál jár, hanem épülés, emelkedés és élet. Krisztus isteni ereje azzal ajándékozott meg, ami az életre való. Nemcsak az ú. n. földi életre, hanem arra az igazi életre, mely Istenben van. A hívek ebből az isteni életből kapnak. Ennek a belső birtoklása teszi őket oly kibeszélhetetlenül boldogokká, akármint is folyjon külső életsorsuk. Mi, mai evangélikus keresztyének tudunk-e erről az életről? Merünk a Péter apostollal beszélni arról, hogy Jézus Krisztus révén Isten természetének részeseivé leszünk? Hogy Istennek mi gyermekei vagyunk, Isten pedig nekünk Atyánk? Eszünkbe jutott-e, hogy a gyermeknek lassanként olyanná kell lennie, mint amilyen az atyja? Valljuk-e és hisszük-e, hogy mi Krisztusnak nemcsak emberi természetét, hanem isteni erejét illetőleg is részestársai, örököstársai vagyunk? Beleszédültünk-e már abba, hogy mit jelent az örökélet evangéliuma? Hogy soha nem fogunk meghalni, mert a földi halál csak elalvás lesz? Hogy az örökkévalóságban szüntelenül oly boldoKarácsony közelben, mikor a korán beállt magyar tél névtelen szegény embere ismét a szívek ajtaján kopogtat, időszerű lesz ennek a kérdésnek a szemébe nézni: ismerem-e a szegény embert? Tudós közgazdászok és szociológusok kifejtették ennek a kérdésnek nemzetgazdasági és társadalmi vonatkozásait, pszichológusok megrajzolták a szegény ember lelki arcát, de úgy gondolom, hogy mindezen eredményektől elvonatkoztatva is, ki ne ismerné közülünk a szegény embert? — Ki ne ismerné rendszerint a városok és a falvak szélén épülő házaikat, vagy nagy városok szívében fekvő emeletes nyomortanyáikat a maga zsúfoltságával, egészségileg és rendszerint erkölcsileg is megfertőzött levegőjével. Ki ne ismerné ennek a társadalmi rétegnek darabos, külsőleg alázatos, de férfiúi önérzetük gyakori megverettetése folytán bensőjükben örökké háborgó és forrongó, gyanakvó tekintetű férfiait; csonttá és bőrré soványodott asszonyait, akik lelkűk mélyén Istea^fT^alott termé______________ffimrir.c g ok leszünk, mint néha-néha ezen a világon, amikor csöndes imádságaink közben „hirtelen és váratlanul átölelt az Isten?“ És hogy ugyanaz a dicsőség és boldogság lesz a miénk, mint amelyben az örökkévaló szüntelenül él? Igen, olyanok leszünk, mint az Isten ... ! Amikor a kígyó Éden kertjében ezt sziszegte ős-szüleinknek, oly könnyen hittek neki. Amikor Isten igéje s a testbe öltözött Ige tanít erre, miért vagy annyira hitetlen? Dr. Vető Lajos. szetességükben a legszebb asszonyi erényeket hordozzák. Ki ne ismerné ennek a társadalmi osztálynak az édesanyáit, akik gyermekeik kenyeret kérő szavát sokszor anyai parancsszavukkal kénytelenek elnémítani és a kérő szót kielégítetlenül hagyni, bár szívük majd meghasad belé. És mit szóljak még külön ennek az osztálynak a gyermekeiről, mikor mindnyájan tudjuk, hogy Isten rendszerint piros almának szánja őket az élet fáján és egyedüli csúf dolog csak a róluk lesíró szegénységük. Ki ne ismerné közülünk a szegény embernek ezt a lelki arcát? És én mégis azt mondom, hogy a szegény embert csak nagyon kevés ember ismeri, mert a szegény embert Isten küldötte ebbe a világba, akinek az anyagi és társadalmi helyzete által a mi hitünk és ke- resztyénségünk megmérettetik. A szegény ember Isten küldötte és aki nem így tekint a társadalom legalsó rétege felé, annak szívében élhet irgalom a társadalom eme elesettjeivel szemben, agyában foganhatnak világmegváltó gondoIsmered-e a szegény embert ? illi/ decembér 7.
