Harangszó, 1941
1941-11-23 / 47. szám
386. HXKXNGIIÜ 1941. november 23. üzletzárás után ér oda a minden jóval megrakott kirakathoz . . . ? Elsápad az utas, aki akkor ér el az állomásra, amikor bezárultak már az ajtók és a vonat nekilendült a messzeségnek ... Föld inog meg a reménykedő ifjú alatt, aki egy jó állás után lohol és amikor megérkezik a megadott címre, már bezárt ajtó fogadja . . . így válik lassan számunkra elviselhetetlenné az életben az, amit „bezárt ajtó“-nak nevezünk . . . A legszomorúbb azonban kétségtelen temploma is, mely nagyon várja az újjáépítést, a reformáció előtt épült. A reformáció az 1540-es évek táján jutott el ide s mindjárt meg, is hódította Székelyzsombor magyarságát. A gyülekezet, a Kálvin és Dávid Ferenc-féle mozgalmak közt is szilárdan kitartott Luther tanai mellett, mintahogy az ellenreformációk többször megismételt heves ostromait is, melyek kapcsán fegyveres erővel próbálták a zsombori evangélikus székelyek templomát elfoglalni, példás hithűséggel és székely bátorsággal verték vissza. Az 1940. évi augusztus 30- iki bécsi döntés előtt az erdély- részi szász országos evangélikus egyházkerület fennhatósága alá tartozott. A bécsi döntés következtében adódott lehetőséget, hogy a ránézve idegen, szász egyházi főhatóság kormányzása alól fölszabadítva magát, magyar egyházi főhatóság kormányzása alá kerüljön, örömmel ragadta meg a gyülekezet és a szász egyház kebeléből kiválva, 1941 július l-ével a tiszai kerülethez csatlakozott. A román megszállás ideje alatt az evangélikus egyház volt a székelyzsombori magyarság egyetlen támasza. Híven őrködött azon, hogy az erkölcsi, kultúrá'.is és gazdasági oldalról egyaránt ostromolt magyarság, magyarokhoz méltó módon megálljon a maga posztján! Székelyzsomboron a 22 éves megszállás alatt nem is akadt ember, aki a magyarság érdekeivel szemben román érdekek szolgálatába állott volna, vagy aki ősi hitét megtagadva, faját elárulva és megcsúfolva, gör.-keleti va— gör.-kat- holikus vallásra tért volna át! A jelen — hisszük — átmeneti nehézségei közepette is az evangéli- kusság csüggedetlen és Istenbe vetett hittel néz a szebb jövő felé. Rigó János. Az ajtó becsapódik. ajtót nem lehet betörni, nem lehet sarkaiból kiemelni, sőt balgatag ember az is, aki „kapupénz“ bűvös erejében bízik és úgy próbál oda bejutni . . . Ezen az ajtón egyetlen kulcs használ csak: a töredelmes és bűnbánó emberi szív! Testvér, ki jársz az élet útján, jusson eszedbe velem együtt: vigyázz, hogy idejében hazaérj és ne kelljen gyermekként sírnod egyszer, azért mert becsapódott az örök ajtó . . . Halász Béla. Regősmimka — hídépítés. A soproni evangélikus teológusok körében áldásos munka indult meg ez év őszével. Négyes-ötös csoportokban felkeresik a Dunántúl falvait, városait, s hidat építenek a városi és falusi ember közé. Olyan hidat, amelynek anyaga évezredes érték: népi műveltségünk, kultúránk kikristályosodott gyöngyszemei. Igazi magyar népdalok csendülnek fel e víg regős-cserkészek ajkairól, majd szomorú székely legény nótáját kíséri zümmögésük. Most jókedvű játékukba a falusiak is beleállanak, majd meg a népi zene művészi feldolgozását halljuk, amint Halmos, Bárdos stb. darabjaiból mutatlak be néhány többszólamú népdalt. Hamarosan kedvet kap az egész közönség és fiatalja-öregje együtt énekli a szebbnél-szebb magyar népdalokat, amelyekre a regősök hamar megtanítják őket. Előadás teszi tudatossá aztán ezeket a népi értékeket és ébreszti fel a felelősségérzetet ezek iránt; a célkitűzésüket a 97. zsoltárból éneklik: „...Daloljatok az Úrnak citerával és zengő muzsikával, ... újjongja- tok az Ür és Király előtt.“ S mivel teológus cserkészekről van szó, természetesen vasárnaponként igét hirdetnek, a legszilárdabb fundamentumot, a legbiztosabb hidat: Jézus Krisztusi nyújtva falusinak, városinak egyaránt. A munka folyik és Kemenesalja falvai közül már sok ismeri a regőscserkészetet. De milyen sokan nem ismerik még. Hívjuk, várjuk szeretettel őket! Nincsen ember, akinek ne merülne fel emlékezetében egy-egy elfelejtett régi ajtó, a távoli múltból, mérhetetlen messzeségből. Reszketve álltunk meg valamikor az ajtó előtt, amely mögött édesapánk várt, hogy számonkérje elkövetett hibáinkat... Kimondhatatlanul boldogtalanoknak éreztük magunkat, amikor a mesék titokzatos ajtaja becsapódott mögöttünk ... és mi kint találtuk magunkat, mint országából száműzött királyfiak — a való élet szomorú forgatagában . . . Ma is megrezdül a lelkünk és halljuk a szívszaggató zaját annak, amikor becsapódott mögöttünk a szülői otthon áldott ajtaja és nekivágtunk az ismeretlen jövendőnek . . . Jártunk kint a világban, álmokat álmodtunk és csak akkor riadtunk fel, amikor meghallottuk: valahol becsapódott egy ajtó ... és mi ott maradtunk kifosztot- tan és elhagyatottan . . . Alig lehet elképzelni kellemetlenebb dolgot, mintha valahová, ahol várnak bennünket, elkésve érkezünk és már csak bezárt ajtót találunk. . . Mit érezhet az éhes vándor, aki egy perccel az az, hogy vannak láthatatlan ajtók is, amelyek egyszer bezárulnak mögöttünk . . . Felmérhető-e az a veszteség, ami akkor ér bennünket, amikor eltűnik az életünkből édesanyánk, vagy édesapánk? Kimondhatatlan üresség lesz körülöttünk, amikor eltűnik valaki mellőlünk, akiben hittünk, bíztunk és reménykedtünk . . . Ködfal ereszkedik le közénk és szinte sikolt a lelkünk, amikor halljuk: csikorogva bezárultak olyan ajtók, amelyeken valamikor a boldogság virágos rétjeire léptünk . . . Mindez azonban csak nagy bánatot és nagy keserűséget okozhat. Életünk és üdvösségünk kérdése azonban ott dől el: előttünk, vagy mögöttünk csukódik-e be Isten kegyelmének ajtaja?! Egészen másként nézne ki a világ, ha idejében ráeszmélnének az emberek arra: KAPUZÁRÁS előtt haza érjenek a kegyelmes Isten áldott hajlékába . . . Jaj annak, aki akkor ér oda, amikor már becsukódtak az ajtószárnyak és ott didereg reménytelenül az éjszakában . . . Ezt az D. KARI BÉLA: KEGYELEM ÉS ÉLET 1100 oldalas kétkötetes díszmú. Prédikációk, előadások, tanulmányok. Ára 15 pengő. Háromhavi részletfizetésre Is kapható. Évtizedek óta az első egyházi temetés Oroszországban.
