Harangszó, 1941
1941-11-23 / 47. szám
1941 novembet 23 HXRXNGI1Ü 385 műhelyekké, sőt mulatókká átalakított templomaikat. Láttátok szennyben és hitetlenségben felnőni az állati ösztöneitől hajtott bolsevista ifjúságot. Benéztetek a bolsevista hazugságok függönye mögé, — bár a világ minden kul- túrnépe azt látná, amit ti! Kegyelettel gondolok és gondol velem az egész nemzet azokra a vitéz fiainkra, akik ezekben a harcokban az életüket áldozták.“ —Szeretettel köszöntjük hős honvédeinket, akik hazatértek. Hálás kegyelettel állunk meg azoknak sírja mellett, akik sohasem jönnek már haza. Isten áldását kérjük azokra, akik még kint maradtak s mindnyájunk jövőjéért harcolnak! Ssere/eísröitef.séo Csodálatos hatalom a szeretet. Ahol munkába kezd, keze nyomán könnyek száradnak, sóhajok halkulnak, árvák otthonra, nyomorékok gondviselésre, betegek gyógyulásra találnak. Ezt látjuk, ha végiglapozzuk a Szeretetszövetség- nek azt a Képes Albumát, amely 140 képben mutat ja be a Szövetségnek 50 intézményben folyó sze- r etet műnk áj át. Ez a munka 10 évvel ezelőtt indult. A nyomorúság látása hívta életre. Az áldozatkészség táplálta és éltette, amelynek sajátságos az élettörvénye. Mindig csak ad s minél többet ad, annál gazdagabbá lesz. Ebből az áldozat- készségből született meg egy évElhelyezkedtek a csézán. Kajali a lovak közé csördített és a két jóvérű ló sebes vágtatással indult meg az úton, hogy a két boldog fiút mielőbb haza röpítse... * Másnap Kajali beállított Gézával a parochiára... A legközelebbi vasárnap együtt ment a család a templomba ... Az ima végeztével a lelkész kihirdette, hogy Isten csodálatos módon tette lehetővé a templom felépítését. Az utóbbi évek gyenge termése lehetetlenné tette az újabb adakozást, de most, egy magát megnevezni nem akaró ember, tízezer pengőt tett le nála. így Isten dicsőségének hajléka hamarosan állni fog. A jószívű adakozóé legyen a köszönet, Istené pedig a dicséret és a hála. Vége volt az istentiszteletnek. A nép tódult ki a templomból. Öröm sugárzott az arcokon. A boldogság édes tudata, hogy felépül a templom. S bár a lelkész nem nevezte meg az illetőt, mégis mindenki tudta, hogy ki volt az, akit Isten eme nemes és magasztos cselekedetre kiszemelt. (Vége.) tized alatt a Szövetségnek — cso- dálatos még elgondolni is — 50 szeretetintézménye, melyben ma 1784 a lakók száma. Bizonnyal a testvér ref. egyháznak ez egyik legnagyobb öröme és büszkesége. Kívánjuk, legyen a Szeretetszövet- ség ezen szeretetmunkáján Isten további gazdag áldása! Kívánjuk azt is, hogy előttünk pedig legyen ez a szeretetmunka példa, hogyan kell az evangéliumi hitnek a szeretetben kivirágozni és gyümölcsöt hozni emberek boldogítására, Istennek pedig dicsőségére! /I BÚVÁR BALLADÁJA. Reményik Sándor emlékének. Most üt az óra éjfelet. Magam virrasztók egyedül. Búvár a lelkem tengeren s a verseidben elmerül. Már nincs világ, a part sötétül, A földi fények sorra fogynak. Vershahod lágyan átölel, Búcsút mondok a csillagoknak. Sikoly sincs már, sóhaj, se lárma. Már csönd van csak: mélyben vagyok. Ily csöndesek, szentségesek csak temetők és templomok. Itt egy verskagyló drágagyönggyel. A gyöngy izzik, a gyöngy remeg. Fájdalom szülte drága ékszer, S mutatja most a lelkedet. Amott virág: talán egy lótusz? Olyan áttetsző, nincs színe. Elgondolom, lehet, hogy éppen Az egyik versed szent szíve. Igézve nézem... s itt a többi. Hogyan szikráznak, s mind enyém! Költeményektől zeng a tenger S a tenger zengő költemény. Van itt aranyvár, pöttön kunyhó, Vihar, fergeteg, Isten, béke. Mi lenne, hogyha összefognám És fölvinném a föld színére, Mi lenne akkor? Megszépülnénk! Fehérek lennénk, mint a hó. Kezem kinyújtom s mily csalódás! A költő meg nem fogható, Verse szépsége illanó. Már elsuhant, magam vagyok csak, Búvár, ki kincset lelt a mélybe, Felhozhatatlant, mert a lelke Nem méltó a költő szívére. Jakus Imre. Kapi püspök a Gusztáv j-Idolt Gyámintézetröl: ,,Nem országutat járó koldus emeli feléd könyörögve kezét, hanem lelked legnagyobb, áldott jól- tevője, lelki édesanyád: anyaszent- egyházunk. A Gyámintézet könyörgésében templomnélküli, ínséget szenvedő, szűkölködő és építkező gyülekezetek — a messze szórványban táplálék és vezetés után sóvárgó evangélikusok szíve vágyódása csendül feléd." Apró történetei* *. Nekem ax élei Krisztus. Egyszer megkérdeztek egy embert: „Mi legyen a sírfelirata?" Azt felelte: „Nekem az élet Krisztus“. Megkérdezték, hogy az ige második felét ieirják-e hozzá: „A meghaiás nyereség." „Szükségtelen — mondotta — hiszen aki az első felét tudja, az már tudja a másikat is!" Két sírfelirat. Szalonikiben két régi sírt ástak ki. Az egyiken ez állt: „Semmi remény." — A másikon: „Krisztus az én életem." Székelyzsombor. Az erdélyi gyülekezetek egyike: a székelyzsombori evangélikus gyülekezet. Székelyzsombor Udvarhely vm. legdélibb pontján, a budapest—brassói fővonalon lévő Homoród—Kőhalom vasútállomástól északra, mintegy 12 km-re, közvetlen a román határon fekszik, úgyhogy a község birtokállományának 60 °/o-a Romániában is maradt. A község lélekszáma 1090. Ebből 851 magyar, 239 román. Felekezeti megoszlás szerint 555 evangélikus, 239 gör.-kel., 150 r.-kath., 94 unitárius, 52 református. A községben evangélikus, róm. katholikus, görögkeleti templom és unitárius imaház van. önálló jegyzőség, áll. el. iskolával, melynél 3 tanító és az iskola mellett felállított kisdedóvónál 1 óvónő működik. Lakosai földmíveléssel és erdőkitermeléssel foglalkoznak. Foglalkozásuk gyakorlásában azonban a határmegvonás következtében nagyon meg vannak bénítva, mivel a földek megművelését a román katonaság érthetetlen magatartása állandóan zavarja és akadályozza, az erdőkitermelés pedig teljesen leállóit, tekintettel arra, hogy a legközelebbi vasútállomás 54 km-re van a községtől. Ezek következtében a lakosság elképzelhetetlen nehézségekkel küzd, de reménnyel néz a jövő felé, melytől sorsa jobbrafordulá- sát vária. Az évang egyház rövid története. A székelyzsombori gyülekezet az egyetlen evangélikus gyülekezet, melynek tagjai szín-tiszta székelyek. A község a reformáció előtt létesült, öreg
