Harangszó, 1941
1941-11-16 / 46. szám
33. évfolyam. ... A lapította: KAPlBÉLA 1910-ben. Laptnlajdonoai 'Dunántúli Luther-8zöveiség. •Megjelenik minden vasárnap, Ingyan malléklat tanév alatt héthatanként a KIS HARANQ8ZÓ. Beolvadt lapok: 93S-ben a Jöjjetek ón hoziám 938-ban a filvidóki Luther. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. Erős vár a ml Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ö velünk, ki ellenünk? Az Or a ml oltalmunkI . f ■ , 46. szint. A Harangesó ■rarkaaztő-kladóhivatala GYŐR II., PeUll-U> I. Előfizetési áré: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportot küldéatel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár: az utódállamokba Va. évre 1.60 P. Postacsekkszámla 30,526 Ne félj a szenvedéstől! Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell. Jel. 2, 10. A szenvedésre nemcsak böjt idején, vagy nagypénteken kell gondolni. A kereszt mindig ott van a torony tetején, ott van az oltáron, s ott van a keresztyén hívő lelki szemei előtt is. De nem azért, hogy mint valami varázs-eszköz megvédjen minden bajtól és szenvedéstől, ahogyan babonás emberek ma is gondolják, hanem éppen ellenkezőleg: hogy figyelmeztessen a szenvedni tudás keresztyén erényére. És arra is, hogy a szenvedés nemcsak rossz, hanem nagyon jó is lehet. E világ embere nehezen bírja elgondolni, hogy az, ami fáj, jó lehetne. A jó előtte az, ami nem fáj, hanem ami kellemes és örvendetes. Ez annyira benne van a vérünkben, hogy mindig e szerint viselkedünk az életben: kerüljük a szenvedést, s ha már mégis utolér bennünket, igyekszünk hamar szabadulni tőle. Pedig maga az élet is megtaníthatna bennünket a szenvedés böl- cseségére, ha a bűn itt is egészen el nem vakítana bennünket. Rájönnénk, hogy sokszor éppen az a jó, ami „rossz“-nak, kellemetlennek látszik, és az a rossz, ami után annyira törjük magunkat. Lám, aki nem tud szenvedni, az már e világban se tud sokat elérni. Aki nem megy idejében a fogorvoshoz, amikor a kezelés még csak kicsit lenne fájdalmas: az egész fogát elveszti csakhamar. Ha a tüsköt nem faragják, semmire se lehet használni, még tüzelésre se. Amelyik asszony nagyon fél a szenvedéstől, soha nem részesülhet a legnagyobb földi boldogságban, hogy fia — leánya legyen, s öreg korára ne maradjon úgy, mint az árvagyermek. — De még kisebb célokat se bírunk szén- , védés nélkül elnyerni. Még pénzt se tudunk megtakarítani a nélkül, hogy ne tudjunk lemondani, ellenállni a sok kísértésnek. Csoda-e, ha az örökélet „koro- ná“-ját se kaphatják meg azok, akik nem tudnak szenvedések közt hűségesen kitartani mindhalálig? (Jel. 2, J0.) Ezt mondja ma a keresztyén egyház tagjainak az Ür, aki látja, ismeri övéi szenvedését, szegénységét és nyomorúságát, s tudja jól, hogy azok nem árthatnak nekik, hiszen máskép nem engedné őket gyötrődni. Ezt mondja Ö, aki ,jhalott vala — és él", azoknak a keresztyéneknek, akiknek élni kellene, de halottak, mert nem mernek, nem tudnak, nem akarnak szenvedni. Azért: „Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell“, hogy már ezután Te se légy halott, hanem élj lelked üdvére s az Úr dicsőségére. Dr. Vető Lajos. Adj hálát! Különös okunk van arra, hogy aratási hálaadás ünnepén ezt a figyelmeztetést meghalljuk és Isten színe elé csendes hálaadásra odaboruljunk. Olyan világban élünk, amely tele van megrázkódtatásokkal, háborús veszedelmekkel és borzalmakkal. Tele van bizonytalansággal és szemünk előtt napről-napra végbemenő változásokkal. Egy valaki van, aki állandó benne, akinél nincs változás, sem a változásnak árnyéka: az örökkévaló Isten és az ö áldó, megtartó kegyelme! Nap- ról-napra megújul az ö hűsége! Hálával borulj hát eléje! Hogy meglásd mennyi okod van erre, először is nézz kifelé, tekints szét magad körül! A természet világában az elmúlás jelei mutatkoznak. Lombhullató ősz szele száguld végig a mezőn. Kopár pusztaság lesz nemsokára minden. Gondolj az itt végzett verejtékes munkára s ennek eredményére, a mindennapi kenyérre. Minden egy gondviselő atyai kéznek volt az ajándéka. Ha bizonytalanságoh-rj^z«defniek között, nagy hí^CokPá^rf Käptatk is, de Tőle kaptadf^légedetl^nkedő panasszavak íiel^Htfóáeiégeitót ( szívvel fogadd hát: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való és a világosságok Atyjától száll alá...!“ (Jak. 1, 17.) Hogy meglásd mennyi okod van a hálára, nézz lefelé is, a nyomorúság völgyeibe! Gondolj a nálad szegényebbekre, az életnek azokra a szerencsétleneire, akik a nélkülözés könnyeit hullatják, s tehetősek ajtaján kérő szóval kopogtatnak a tél előtt: Adjatok, adjatok, amit Isten adott! — Nézd milyen sokan vannak! Háború, árvíz miatt otthonukat, termésüket vesztett emberek, árván maradt gyermekek, elaggott, tehetetlen öregek, szeretetlen világban szeretetet sóvárgó lelkek. Melegedjen fel hálára a szíved s nyúljon a szűkölködők felé adakozásra a kezed: „A jótékonyságról és adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten!“ (Zsid. 13, 16.) Hogy meglásd, mennyi okod van a hálára, nézz befelé önmagadba is! Te is reménykedő lelkülettel élted végig ezt az esztendőt, mint mi mindnyájan. De mennyi csalódás, zúgolódás, kétség és kishitűség kísérte ezt a reménységet. Hányszor ÍÖ4Í.' november 16. __....
