Harangszó, 1941

1941-11-02 / 44. szám

362. HARANGSZÓ 1941. november 2. temető felé. A sírnál Járosi Andor espe­res és Túróczy Zoltán püspök mondott imádságot. A házsongárdi temetőben új sírhalom domborul. Lélekben sok millió magyar állja körül s kezét imára kulcsolva meg­köszöni Istennek, hogy Reményik .Sán­dort nekünk adta s írásaiban halála után is adja. Álljunk meg a sírnál mi is. Köszönjük meg Istennek Reményik Sán­dort! Bizony, drága ajándék Ö! L. I. Azt mondják... Azt mondják,hogy fényt hintek szerteszét — Én olyan sötétnek tudom magam. — Azt mondják, köszöntésem: békesség. — S be nyugtalan vagyok, be nyugtalan! Azt mondják, dalom ír és enyhülés, És több, mint szépség: jócselekedet. — Bennem dúl a magamra-ismerés, S meaculpázva verem mellemet. — Azt mondja, aki találkozik vélem, Hogy tőlem ő kapott ajándékot. — S én tehetetlen sajgó kínnal érzem, Hogy mindenkinek adósa vagyok. — Óh, Barátaim, ha egy fénysugár Lelketekig hullt, át a lelkemen: Nem enyém az a fény, csak bennem jár. Istennek köszönjétek, —- ne nekem! Reményik Sándor. Reményik Sándor hazament. Eltávozék és elváltozék ... Köntöse, mit ittlent ezer bánat tépett, Miként a hó, ragyogó fehér lett. Ki téli tölgylevélen s a Nagykő havasán Mindig látta Mestere nyomát: Színről-színre, Szemtől-szembe Lát már — odaát... ... Hazamentéi. A nyertes te vagy, tied a győzelem. És nekünk bárhogy fáj is a szívünk, Vigaszunk ez és ebben mi hiszünk: Téged, ki hárfádon csak Neki daloltál, Téged, ki alázatos hangszere voltál, Téged, ki „két fény közt" éltél Hazahívott, idelenn: Magához ölelt Megtartó szent öleléssel Az örök — Kegyelem! Ittzés Mihály né. Az erdélyi egyházmegye megalakulása. Az ország evangélikus egyházi közös­ségeinek érdeklődése mellett alakult meg az egy évvel ezelőtt visszatért egy­házközségek között az erdélyi egyház­megye. Az egyetemes egyház részéről megjelent báró Radvánszky Albert egye­temes felügyelő, az egyházkerület elnök­ségét Túróczy Zoltán püspök és dr. Zsedényi Béla egyházkerületi főjegyző képviselték. A theol. fakultás részéről dr. Deák János egyet, tanár jelent meg. Okt. 18-án este a gyámintézeti isten­tiszteleten Marcsek János egyházkerületi Templomi ünnepély Magyarkapuson 1941. 11. 27.-én. A hősök emléktáblája előtt ül Reményik Sándor. Járosi Andor kolozsvári lelkész Reményik költészetéről beszél. gyámint. elnök prédikált. Másnap volt az alakuló gyűlés, melyet Zsedényi Béla nyitott meg, majd kihirdette, hogy az új egyházmegye esperesévé Járosi Andor kolozsvári lelkészt, egyházmegyei fel­ügyelőjévé dr. Schneller Károly egye­temi tanárt választották meg egyhangú­lag az egyházközségek. Túróczy Zoltán püspök iktatta be hivatalába az új el­nökséget. Mindketten tartalmas pro- grammot adtak munkájuk vezető gon­dolataiból. Számosán köszöntötték az új egyházmegyét és elnökségét, majd meg­választották alesperessé Mikola Jánost és másodfelügyelővé Kálit András ottani pénzügyigazgatót. Jegyzők lettek: Rigó János lelkész és Sipos András. A meg­választott egyházmegyei presbiterek, törvényszéki bírák eskütétele után meg­indult az új egyházmegye az építő munka irányában. GLz ige kőszálként megáll, Dlíegszégvenül, ki bántja; belünk az £Ir táborba száll, Szentlelke! ránk bocsátja. Kincsünk, életünk, Nőnk és gyermekünk 3Hinä ellehetik, 3Tlit ér ez őnekik! ílíienk a menny örökre. Mtegfeleni az „Isten előtt“ című imádságos- könyv. Már is elfogyott belőle 1000 példány. Ára 1 pengő és 8 fillér portó. Imaterem Hajdúszoboszlón. Négy éve már annak, hogy az EPOSz őszi gyűlésén felmerült a terv, hogy Hajdúszoboszlón evangélikus imatermet és üdülőt létesítsünk. Joggal kérdezitek, kedves testvéreink, hogy miért épen Hajdúszoboszlón és miért mi evangélikusok, akik kevesen is vagyunk, szegények is vagyunk!? Ha ott jártál gyógyulást keresni s annak gyógyhatású vize visszaadta élet­erődet, lehetetlen, hogy lelked nem ke­reste volna Isten közelségét és az alkal­mat arra, hogy hálát adj a gyógyulásért! Ez az istenkeresés indította el töb­bünk lelkében azt a vágyat, hogy ezen a helyen, ahol minden egyháznak saját temploma, imaterme van, nekünk is le­gyen egy megszentelt helyünk. 1938 nyarán összehívtuk az ott időző evangélikusokat, akiknek szívében vissz­hangra lelt a kedves terv. 1939-ben tar­tott istentiszteleten már offertóriumot szedtünk erre. Ebben az évben, az össze­írás szerint 600 evangélikus fürdővendég fordult meg Szoboszlón. Ez már olyan nagy szám volt, melyre püspökeink is felfigyeltek. És megkezdődött a munka. A bizottság élére D. Kapi Béláné főtisz­telendő asszonyunk állt s az ő befolyá­sának köszönhetjük, hogy a városhoz be­adott kérvényünk egy ingyentelek ügyé­ben meghallgattatásra talált. 1940 júliusában; hála dr. Márton Gá­bor polgármester és dr. Szabó Zoltán városi főjegyző testvéri megértésének, az ottani képviselőtestület 360 négyszög­öl telket szavazott meg számunkra. Ez idén júliusban Hettyei István vá­rosi főmérnök ki is mérte a telket a város legszebb helyén. Amikor ezt a nagyjelentőségű ajándékot mindnyájunk nevében megköszöntem, a polgármester kedvesen megjegyzte, hogy erre még nem volt példa Szoboszlón, mert ez a valóban fejedelmi ajándék jelenleg 30.000 pengő értéket képvisel. Most azután rajtunk a sor, Testvéreim, hogy az ajándékozott telken, a kitűzött 3 év alatt egyházunkhoz méltó épületet emeljünk, amely egyszersmind a város­nak is díszére váljék! Sándy Gyula mű­egyetemi tanár szép tervet készített, me­lyet gyüjtőívünkön minden leikészi hiva­tal megkapott. Hisszük, hogy a kitűzött időre összejön az építési költség s meg­épülhet az Isten dicsőségét szolgáló hajlék. Bizalommal és szeretettel kérjük I mindazokat, akiket Isten Hajdúszobosz­lón gyógyított meg, hogy Isten iránti hálából örömmel adakozzanak azokon a gyüjtőíveken, melyeket a leikészi hiva­talokhoz küldtünk, vagy közvetlenül küldjék adományukat pénztárosunk, dr. Gaudy Lászlóné címére (Bpest, Damja- nich-u. 28/b). Összedűl az a ház, melyet nem az Űr épít! Azért imáinkkal őt kérjük, áldja meg munkánkat. Blatniczky Pálné.

Next

/
Thumbnails
Contents