Harangszó, 1941

1941-10-05 / 40. szám

330 HARANGSZÓ 1941. október 5. egyházunk élén. Támogassák tanáccsal a gyülekezeteket s példájukkal gyűjtsék egy táborba azokat, kik nem akarnak egyebet, hanem, hogy az Ür templomá­nak népe meg ne széledjen. Ugyanerre kérem egyházunk minden vezető és mun­kás tagját. Nehéz idő megpróbáltatásai­ban erősödjék bennünk az összetartás, a hit és lelki közösség tudata, az egyete­mes papság gondolata. A forradalmi kormányzótanács ki­mondotta az egyház és állam szétválasz­tását. A likvidálással a közoktatásügyi, töldmlvelésügyi és pénzügyi népbiztosok bízattak meg. A rendelet megjelenése után azonnal táviratilag felkértem az egyetemes egyház elnökségét, keressen a forradalmi kormányzótanáccsal érint­kezést s kérjen felvilágosítást arra nézve, hogy az egyház és állam szétválasztása minő elvek és feltételek alapján törté­nik. Mivel mindeddig nem érkezett, nem I adhatok felvilágosítást az ügy érdemére nézve. El kell azonban készülve lennie arra, hogy az egyház és állam szétválasztása teljes lesz, vagyis az egyházak semmiféle segélyt nem kapnak az államtól. Ha ez bekövetkezik, úgy egyházunk teljesen önmagára lesz utalva. A rendeletben a forradalmi kormányzótanács „az egyházi és felekezeti célokra vonatkozó összes kényszeradózásokat eltörli“. Megszűnik tehát az a kényelmes, de elveinkkel sok tekintetben ellenkező eljárás, hogy az egyház kényszeradó kivetésével és kény­szeradó behaitással tartsa fenn magát. Ez azonban szükségessé teszi, hogy gyü­lekezeteink egészen új alapon szervez­kedjenek. A kényszerű egyháztagok he­lyét az adófizetésre önként vállalkozó egyháztagok foglalják el s az adó be­szolgáltatását nem az állami törvény kényszerítése, hanem a hívek egyház- szeretete és lelkiismerete van hivatva biztosítani. Mivel a forradalmi kormánytanács rendelete azonnal életbelép, szükséges, hogy I gyülekezetek vezetői minden idő- veszteség nélkül azonnal megtegyék a szükséges intézkedéseket. Addig is, míg az egyetemes egyház az egységes munka­tervezetet megállapítja, lelkipásztori munkával, az egyházszeretetre és a val­lásos lélekre való közvetlen hatással ké­szítsék elő gyülekezetüket a nagy át­alakulásra. Kövessenek el mindent, hogy a hívekben megerősödjék az az egyház- szeretet, mely nem a törvény kényszerí­tése, hanem a saját ereje alapján haj­landó a gyülekezetei fenntartani. Alkal­mas módon és időben világosítsák fel a híveket az új helyzetről s értessék meg velük, hogy a mostani idő az egyház- szeretet és az egyházhoz ragaszkodó ál­dozatkész vallásosságának igazi próbája. Most dől el, ki szíve és ki neve szerint evangélikus, ki érzi az egyház és vallás feltétlen szükségét és kicsoda tekinti azt felesleges tehernek, melyet örömmel ráz le válláról. Legszerencsésebb és legmeg­felelőbb volna, ha a gyülekezet tagjai a múlt évi adójukat elvállalnák s ezzel biz- tasítanák a folyó évi gyülekezeti szük­ségletek fedezését. Minden rendelkezésre álló lelki erővel erre kell törekedni. Több vármegyei direktórium külön in­tézkedett, esetleg a forradalmi Kormány­zó Tanács, avagy közoktatásügyi nép­biztosság Időközben kiadta az általános érvényű rendelkezést, mely a vallásokta­tást megszünteti s azt az iskolából ki- titlja. Kérem a gyülekezet vezetőit, tart­sanak haladéktalanul közgyűlést vagy legalább egyháztanácsi gyűlést s hozza­nak határozatot arra nézve, hogy a val­lásoktatásról az egyház gondoskodni kí­ván, valamint arról is, hogy az órák minő helyiségben tartassanak s minő el­járással biztosítsák azon az ev. növen­dékek részvételét. A lelkésztestvérek kövessenek el min­dent, hogy a vallásoktatásban hiányos­ság, avagy zavar ne álljon be. Ahol le­het, személyes lelkipásztori látogatással, ahol ez nem lehetséges, meleghangú le­véllel kérjék fel nyilatkozattételre a szü­lőket, vájjon kívánják-e gyermekeiknek vallásoktatásban részeltetését s igenlő esetben kérjék fel őket arra is, hogy intő és ellenőrző szülői munkájukkal te­gyék lehetővé az egyház nevelői munká­jának teljesítését. A szülői ház legyen a hitoktatás leghívebb munkatársa. A val­lásoktatás átalakulása tegye az eddiginél erőteljesebbé a lelkész és a tanuló, a lel­kész és a szülő kapcsolatát. A növendé­kek óramulasztásairól is értesítsük min­den egyes alkalommal a szülőket. De ne elégedjünk meg az ügy aktaszerü el­intézésével, hanem mindig a személyes érintkezésben, az egyéni hatásban keres­sük a nehézségek megoldását. Fontosnak tartom, hogy a vallásoktatás biztosításá­val kapcsolatosan intézkedéseket a lel­kész ne saját belátása szerint és ne saját hatásköréből kifolyólag teljesítse, hanem az egyháztanács, vagy a közgyűlés út- ián, ezáltal is éreztetvén azt, hogy a val­lásoktatás az ifjúság, a nevelés és az egyház alapvető jelentőségű nagy ügye. Amennyiben a forradalmi kormányzó- tanács rendelkezése az államosított fele­kezeti népiskolából is kitiltaná a vallást, úgy bizalommal kérem azokat a tanító- testvéreket, kik eddig egyházunkat oda­adó buzgósággal szolgálták, engedjenek a gyülekezetek feléjük irányuló kérésé­nek s végezzék el a vallásoktatást ez­után is. Különösen fontos ez a leány­egyházakra nézve. Ha az iskolaterem nem volna vallásoktatás céljára felhasz­nálható, így a templomban, szükség ese­tén magánlakásban kell gondoskodni a vallásoktatásról, vagy pedig kedvező időben, átmenetileg, a szabad természet­ben is meg lehet azt tartani. Amennyiben a Kormányzótanács ren­delkezése lehetetlenné tenné a volt fele­kezeti tanítok részére a vallásoktatás el­vállalását, úgy bizalommal kérem a lel­késztestvéreket: tegvenek gyülekezetük közgyűlésének oly értelmű ajánlatot és javaslatot, hogy míg a kérdés véglege­sen megoldható lesz. a vallásoktatást még a leányegyházakban is, óriási ne­hézségek, lemondások és küzdelmek árán is elvállalni és végezni hajlandók. Tu­dom, hogy ez nagy. talán elvégezhetet- len munkát jelent. És mégis úgy érzem, kötelesség azt megkísérelni. Kell, hogy eltöltse lelkünket az a szent elhatározás: mindent az egyházérti De kell az is, hogy híveink ezen elhatározásait lássák, hogy azután ők is mellénk álljanak ama elhatározással: mindent az egyházért!. ‘ * *.v <5 Adja Isten, hogy püspökünk bátor- hangú szavai soha többé ne legyenek időszerűek. Apró történeteit. Kiáltás Istenöex. Egyszer több gyermek játszadozott egy kertben. Egyikük beleesett az ott­levő tóba. Amikor szerencsésen kihúzták, édesatyjuk sorba végigkérdezte őket, hogy ki mit tartott a legcélravezetőbb­nek arra, hogy a testvérén segítsen. „Nos, Jankó, kérdezte végül a legkisebb fiától, mit tettél te, hogy segíts test­véreden?“ — „Óh édesapám — volt a válasz — én nem tudtam mást csinálni, mint hogy elkezdtem édesapámnak kia­bálni olyan hangosan, ahogy csak bír­tam!“ Mit teszel te, hogy a bajbajutott test­véreden segíts? Kiáltasz-e Istenhez, a mennyei Atyánkhoz? Életbtxlosííáa. A vonatra várakozva a plakátokat nézegették az utasok. Az egyik plakáton ingyen életbiztosítást ígértek. „Ingyen életbiztosítás, milyen jól hang­zik ez“ — mondta az egyik hölgy. „Jegyezze meg magának, hogy semmi sincs ingyen az életben“ — mondta egy férfi. „Téved, uram — szólt a várakozók közül egy — az igazi életbiztosítás csakis ingyen alapon történik.“ „Talán valamelyik biztosító intézet kötelékébe tartozik az úr?“ — kérdezte az előbbi férfi. „Igen, az örökéletre biztosító intézet szolgálatában állok és tudom, hogy egye­dül a golgotái kereszt az, ami biztosíté­kot ad“ — felelt az. HETI KRÓNIKA A Magyar Távirati Iroda jelentése alapján közöljük: A német csapatok már Leningrád elővárosaiban harcolnak. Moszkvát a bekerítés veszedelme fenye­geti. A világtörténelem egyik legna­gyobb csatája dúlt Kiew mellett. A szö­vetséges csapatok ebben a csatában kétoldalról végrehajtott átkarolással példa nélkül álló győzelmet arattak. 665.000 fogoly, 884 páncélos harcikocsi, 3718 ágyú és egyéb hadianyag a német hadizsákmány. További hadműveletek számára nyílt meg az út a szövetséges csapatok előtt Ukrajnában. — öt nap alatt 496 repülőgépet vesztett a szovjet­hadsereg. — A magyar csapatok hősies­ségéről legnagyobb elismeréssel írnak a külföldi lapok. — A cseh-morva protek­torátus miniszterelnökét letartóztatták; két volt cseh tábornokot kivégeztek. — Az angolok csapatokat vontaik össze a török határon. — Kelet-Afrikában újabb veszteséget szenvedtek az angolok. — A hármasegyezmény megkötésének évfor­dulóját ünnepelte Németország, Olasz­ország és Japán az elmúlt napokban. — Lázas angol tárgyalások folynak Portu­gáliában. — Nagy győzelmet arattak az

Next

/
Thumbnails
Contents