Harangszó, 1941
1941-09-07 / 36. szám
298 Tni»x vr.«** 1841 szeptember 7. olyan régóta törődnek Igazán az iskolából kikerült ifjúsággal, mely — mint Eutikhus — egy darabig benne élt az ige-közösségben. Észrevesszük-e időben, hogy hány fiatal lélek hull ki az egyház áldott szolgálatából, mert a világ sötétsége erősebben hat reá. Gyülekezetünkben legyen legalább egy valaki, aki lelket lehel szeretetével és gondoskodásával az ifjúságba. Te milyen áldozatot hoztál már érette? Szeptember 13. — Istennek. 25. Zsoltár 7. Fontos, hogy sokat beszéljünk az ifjúságnak az Istenről, de legalább ilyen nélkülözhetetlen az, hogy beszéljünk Istennek az ifjúságról és az ifjúságért. Ez pedig nem más, mint az érette való buzgó imádság. Egyik korban sem ütköznek ki annyira az emberi bűnök, mint a serdülő és felnőtt ifjúkorban. És sehol nem olyan döntő, hogy a bűn evődik-e bele az ember életébe, vagy az Isten kegyelme. Ezért kell mindnyájunknak kö- nyörgnünk rendszeresen az ifjúságért. Ezzel tesszük a legtöbbet érette. Ittzés Mihály. KARCOLATOK Aff az oka a "készülő lelkészGiányna'k ? Már több ízben lehetett olvasni egyes újságokban a készülő lelkészhiányról. Evangélikus egyházi vezetőférfiak ajkáról is hangzott el szó, hogy védekezzünk! Annyit tudunk, hogy kevés a lelkészi pályára készülő ifjú. Most már azt kell tudni, hogy mi ennek az oka és hogyan védekezzünk ellene? Minden készülő veszélynek az okát. kell megkeresni és a veszélyt előidéző okot megszüntetni. Nézetem szerint az ok abban rejlik, hogy a mai ifjúság, ha az egyetem bármelyik fakultását elvégzi, könnyebben tud elhelyezkedni és megfelelőbb javadalmazást tud magának biztosíttatni, mint a lelkészi pályán. Megjegyzem, hogy a lelkészi pályát nem busásan jövedelmező állásnak kell tekinteni, hanem hivatásnak. Mégis reá kell mutatnom, hogy egy se- gédlelkészi fizetés — ahogy én tudom, havi 30—40 pengő — oly csekély, hogy abból az illető a mai viszonyok között még megfelelően ruházkodni sem tud. Előfordul, hogy évekig a szülőknek kell lelkész fiukat segíteni, — ha tudják ■— hogy megfelelő ruhája és cipője legyen. Ha össze hasonlítjuk a más egyetemet végzett ifjúság és a teológiát végzett if júság megélhetési viszonyait, látjuk a kü- lömbséget. Lelkészi pályára csak az menjen, aki erre hivatást érez magában. De csak lelkesedésből azt sem lehet megfelelően betölteni. Annyit elvárhat az élettől minden ifjú, aki 6 éves korától 23 éves koráig szorgalmasan tanult, hogy részére is a szükséges „mindennapi" megle- gyen. Tehát az okot kell megszüntetni! Az arra illetékesek hassanak oda. hogy a végzett lelkészek ne havi 30—40 pengőt kapjanak, hanem végzett tanulmányaik és hivatásuknak megfelelőbb javakban részesüljenek, hogy legalább a velük hasonló végzettségű ifjúság élet- színvonalát megközelíthessék. Akkor nem kell félni készülő lelkészhiányról. Gosztola József presbiter. w * T I KRÓNIKA A Magyar Távirati Iroda jelenti: Csapataink folytatiák diadalmas előnyomulásukat. — A szovjet naponként véres veszteséget szenved. — Sztálin Amerikától sürgeti a segítséget. — A szovjet és Anglia erőszakosan megszállta Iránt — régi nevén Perzsiát, — Törökország állásfoglalását nagy érdeklődéssel várja a világ. — A keleti háborúban a közeljövő bizonnyal újabb nagy harcokat hoz. Kialakulóban van a nagy kaukázusi csata. «IT EGYHftZI ESZTENDŐ Szentháromság u. 13. vasárnap. Márk 12:41—44. v. Az emberi lélekből még a bűn sem tudta kiirtani azt az ösztönös sejtést, hogy tartozik valami ellenszolgáltatással az öt annyi áldással elhalmozó Istennek. Ez az érzés teremtette meg minden időben az áldozat intézményét. Mi az igazi áldozat? A mai ige erre azt válaszolja: átadása mindannak, amink csak van. Másszóval, Istent nem lehet tűzön elégetett fvéres, vagy vér nélküli) áldozatokkal kielégíteni, mint a régiek akarták, nem lehet fölöslegünkből sem vetni Neki valamit, mint ma sokan teszik, hanem ő kívánja mindenünket: vagyonúnkat, érzéseinket, gondolatainkat, életünket. Aki ezt megadja, szegény létére is gazdag lesz öelötte, aki elfeledi, annak minden áldozata hiábavaló. Adjunk hálát: hogy Isten bűneink ellenére is elfogadja áldozatunkat, hogy olyan áldozatot kíván, amit mindenki megadhat Néki. Könyörögjünk: hogy mindenünk odaadására adjon erőt nekünk, hogy ezáltal ne csak mi legyünk Istené, hanem fí legyen a mi számunkra is minden mindenekben. HÍREK Egyházunk azért tartja fenn súlyos áldozatokkal iskoláit, hogy az evangélikus gyermek evangélikus iskolába járhasson. Rádiós Istentlsxfelet szeptember 7-én, vasárnap délelőtt 11.15 órakor a Bécsikapu-téri templomból. Prédikál Danhauser László vallástanító-lel- kész. Énekszámok a Dunántúli Énekes- könyvből: 254., 278. és a nemzeti Himnusz. Karének: Brahms: Az Ür kezében életem. Énekel a Kelenföldi evangélikus egyházi énekkar Weltler Jenő vezényletével. Orgonái Várkonyi Endre. Fébé-konferenciák. A Fébé ezévben is megrendezte a szokott konferenciáit a klotildligeti Bétbel-telepén. Vasúti kedvezményt ezúttal nem lehetett kapni. Az élelmezés gondja nagy volt. Isten azonban nagyobb volt. Csodálatosan munkálkodott: sokan sereglettek össze az ország minden részéből, senki sem éhezett és sok szív megbékült az Istennel. — A Fébé-tagök június 21—23 napjain gyűltek össze kb. kétszázötvenen. Az előadások központi témája a Szentlélek volt. S a Szentlélek ereje megmutatkozott. — Június 27—30 napjain volt az evangélizáló összejövetel 400—450 résztvevővel, amelyen a samáriai asszony története tárgyaltatott. Az utolsó nap hitmélyítő jelleggel birt, amelyen az „igaz ember“ állt a résztvevők előtt ÍFil. 3.1. — Augusztus 14—17-ig volt a fiúkonferencia 70—80 ifjúval, 18—21-ig pedig a leánykonferencia közel 400 résztvevővel. — Az összes konferenciákon az előadásokon kívül csoportos bibliatanulmányozás is folyt. — Különösen az ifjúsági konferenciákon számos igen komoly döntés történt: ifjú lelkek Krisztus zászlaja alá álltak hogy megbékélt szívvel, szent közösségben, felelősségtelesen szolgáljanak. Áldott az Ür! Budapest. Az egyházközség három újonnan megválasztott lelkészét dr. Kékén Andrást, Rimár Jenőt és Scholz Lászlót szeptember 7-én iktatja szolga-
