Harangszó, 1941
1941-01-26 / 4. szám
30. HXRXNGSZ0 1941. január 26. mert az Ür Jézus minket nagyon szeretett és szeretetre tanít." — Este bekopog a tanítóhoz egy marcona férfi — nagy zavarban volt — s egyszer csak megragadja a tanító kezét s megindult, könnyektől reszkető hangon köszönte meg neki, hogy a kislányát szeretetre tanította. „Nem is tudom, mit éreztem, mikor megölelt és megcsókolt..." — csak tanítsa így továbbra is." Kapi püspök az adakozásról: Sokat adjon a gazdag, keveset a szegény, de mindenki adjon, mert a hitünk cselédeivel való jótevést mindnyájunk szívébe irta Isten keze. A jókedvű adakozót szereti az Isten! OLVASSUK A BIBLIÁT Velünk az Úr a férfikorban. Január 26. — Munkánkban. Máté 20: 1—7. Jézus mondta: Az én Atyám mind- ezideig munkálkodik, s én is munkálkodom. (János 5 : 17.) Isten a munkát és a munka jogát neki ajándékozta az embernek, sőt a becsületes munkától tette függővé az ember boldogulását. Életünk egyetlen korszakában sem érezzük a munka oly áldásos, felemelő és Istenhez térítő hatását, mint a férfikorban. Érez- nünk kell, hogy mindnyájan Isten munkásai vagyunk és hogy Isten velünk van munkánkban. Január 27. — Harcunkban. I. Mózes 32 :21—28. Hogy az emberi élet a munka mellett harcot és küzdelmet is jelent, bizonyítja nemcsak Isten igéje, hanem életünk minden napja. Jákób is megharcolta a maga harcát és az angyal szerint győzött. Győzött, mert a küzdelem hevében sem engedte el Istent. Miért van ezen a világon oly sok vereséggel végződő harc? Mert az ember egyedül akarja harcát megharcolni és elfelejti, hogy most is, mindig „Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk“. Január 28. — Családunkban. Máté 9: 18—26. Szomorú család, halottas ház, ahova történetünk vezet bennünket. Annál élesebben világítja meg azt az igazságot, hogy velünk az Ür a családban és még a szomorúságot is örömre fordíthatja. Hány édesapa és édesanya tördelte már Jairus óta Jézus előtt kezeit a családjáért és nem hiába, mert Isten velünk van nemcsak a betegség idején, hanem az egészségben, a kenyérkeresésben, a gyermeknevelésben, a család fenntartásában. Január 29. — Gyülekezetünkben. Zsid. 10:25. Ne hagyjuk el a gyülekezetei! Az apostol ajkán ez az Isten közösségében élő gyülekezet tagjaihoz szólt. Szól ez ma különösen a családfőknek, akiknek jó vagy rossz példaadása építheti, vagy leronthatja a családtagok lelkében a gyülekezethez való ragaszkodást. Sohasem volt oly nagy szükségünk példaadó szülőkre, mint a mai napjainkban. Tettél-e te már valamit gyülekezeted és az Isten országa érdekében a te családodban? Ezt majd egykor az ítéletkor az Isten is megkérdezi tőled. Január 30. — Egyházunkban. Efezus 5 :22—32. Ebben a szakaszban a család és az egyház közt von párhuzamot az apostol. Ahogyan Jézus szerette az egyházat és önmagát adta érte, úgy kell a családi életben a házastársaknak egymást és egymás mellett az egyházat szeretni. Családunk építése csak akkor lesz Istennek tetsző, ha beleépítjük azt az egyház életébe. Ne feledjük el azt sem, hogy minden családnak igazi feje, az egyháznak is feje, a Jézus Krisztus. Január 31. — Hazánkban. Róm. 8 :31. Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Alkalmazhatjuk az apostol e mondását a mi magyar hazánk életére is. E földi haza Isten rendelése, annak fenntartása és megvédése mindnyájunk első kötelessége. Jézus is szerette földi hazáját. Hiszen mikor annak romlását látta, elkezdett könnyezni. Nékünk is jogunk van a mi magyar hazánkért dolgoznunk és nem egyszer okunk, hogy érette köny- nyezzünk. Hiszen Isten küldött ide minket magyarokat és Ő tartott meg itt minket ezer esztendő munkája és harcai árán. Február 1. — Küldetésünkben. Máté 28 : 19—20. Isten engem nemcsak evangélikusnak, nemcsak magyarnak teremtett, hanem embernek, akinek küldetése van nemcsak az ifjú-, hanem a férfikorban is, kinek testvérei az idégenfa.iú népek, sőt a pogányok is. Az a missziói parancs nékem is szól. Nemcsak gyer- mekoromban, hanem felnőtt koromban is. Mivel tölthetem be ezt a küldetésemet? Imádkozással és áldozattal. Milyen óriási felelősség annak a tudata, hogy talán éppen az én áldozatomtól, vagy keményszívűségemtől függ valamely pogány testvérem üdvössége vagy elkárhozása. Isten ebben a küldetésünkben is velünk van. Legyünk mi is ővele! Dr. Győrffy Béla. KARCOLATOK A sokgyermekes evangélikus családokért. Az alsósági evangélikus if júsági egyesület érdekes mozgalmat indított az Evangélikus Jóléti Egyesülettel karöltve a szórványgondozás erőteljesebbé tétele érdekében. Az alsósági ifjak előadást rendeztek, amely a magyar faj és az evangélikus egyház kérdéseiről szólt. Az előadás végeredménye az volt, hogy minden évben rendez az egyesület egy előadást hasonló tárgykörben. Az offertóriumot egy szórványgyermek kiházasítási biztosítására fordítják. Az évi díj 72 pengő. Ehhez az szükséges, hogy 12 ifjúsági egyesület vállaljon magára egy szórványban élő gyermeket. Legyen ez a gyermek az evangélikus ifjúság gondozottja. Kikötés azonban az, hogy a kiházasítási tőkét csak abban az esetben kaphatja meg, ha az egész család, melyhez tartozik, hü volt az egyházhoz. A biztosított szórványgyermekért 12 ifjúsági egyesület 72 pengő évi díjat fizet, a gyermek 18 éves koráig. Ettől a gyermek 24 éves koráig 80—90 pengőt kap évente és 24 éves korában pedig 800—900 pengő tőkét vehet fel. Ha időközben apja meghalna, a díjfizetés megszűnik s évi 80—90 pengő árvasági segélyt kap a biztosított gyermek. 0 Az Evangélikus Jóléti Egyesület a csöglei missziói egyházközségtől kérte, hogy szórványában nevezzen meg egy evangélikus gyermeket, akit a tizenkét ifjúsági egyesület magáénak fogad. A lelkész Csögléről a következő levelet írta: „Egy ilyen hívem: Kovács Gábor, akinek öt élő evangélikus gyermeke van. Lakik: Adorjánházán. Mit írhassak róluk? Vagyon semmi. Él a tehetetlen 80 éven felüli öreg anya is. Kereseti lehetőség semmi jóformán. A küzdelem, a mindennapi kény ér gond az égig ér." Ez a gondolat érlelte meg azt az elhatározást, hogy a legszélesebb téren munkát indítanak a sokgyermekes evangélikus családok ilyen módon való felkarolására. Az Evangélikus Jóléti Egyesület az erre vonatkozó szociális adatgyűjtést megkezdte. j HETI KRÓNIKA Az elmúlt napok nagy eseménye Hitler és Mussolini találkozása volt, mely szoros baráti kapcsolat szellemében folyt le. — Lényeges változások várhatók a francia politikában. Petain államfő találkozott Lavallal. Ezzel a köztük levő ellentétek elsimultak. A francia kibontakozás a németbarátság útján halad. — Roosevelt elnököt beiktatták az Egyesült Államok elnöki méltóságába. Németország nem ad időt Amerikának Anglia megsegítésére. Az amerikai hadsereg több hadosztályát behívták. — Általános német támadás megindulásával számolnak Londonban. Az angol flottát eddig közel 400.000 tonna hajótérveszteség érte. — A német beavatkozás fordulópontot jelent a Földközi-tengeri háborúban. — Albániában újabb heves harcok dúlnak.— Hadseregtábornokká léptették elő az olasz trónörököst. — Az egyiptomi anya- királynét és Faruk királyt meg akarták gyilkolni. — Erdélyben tiltakozó gyűléseket tartottak, a magyar kormány erélyes ellenrendszabályokat léptetett életbe a román kormány túlkapásai miatt. — Nagyváradon leszállás közben lezuhant a budapest—marosvásárhelyi utasszállító repülőgép. Tizenheten meghaltak. — Ifj. Horthy Istvánéknak fiúgyermekük született.
