Harangszó, 1941
1941-09-07 / 36. szám
1941. szeptember 7. líiUíivr, sfff 295. tömegénél fogva. Ma is nyugodtan mondhatjuk, hogy a parasztság az egyház egyik legerősebb oszlopa. Sokkal több terhet visel az egyház fenntartásában, mint bármely városi réteg. Vannak falusi gyülekezetek, ahol az egyházi adó meghaladja az egyenes adónak a 80—90 —150%-át. Városi gyülekezet nagyrészénél pedig alig teszi ki a jövedelmi adó 1—10—15°/o-át. De nemcsak tömegénél és anyagi támogatásánál fogva érdekli az egyházat a parasztság, hanem mint a magyar jövő biztosítója. így egyházunk külső megerősödése is emberi számítással az evangélikus parasztság erősödésétől függ. Az 1930. évi statisztika pedig azt mutatja, hogy a parasztság felszívódása polgári rétegekbe sokkal gyorsabb, mint más egyházaknál. Tíz év alatt 4%-kai apadt az evangélikus parasztság. Ha pedig azt vesszük, hogy a polgárosodás vagy proletárizálódás, melyben a parasztság felszívódik, az önálló parasztsággal szemben mindenképpen erőveszteség, mivel gyökértelenné és függővé teszi az embert, akkor világosan érezhetjük, hogy az egyháznak menynyire feladata beleszólni a parasztkérdésbe. De feladata azért is, mert a parasztság, ha nem is egészében, de mindig vár az egyháztól valamit. Rendszerint azonban nem azt, ami az egyház kötelessége, mégis ez a várakozás feltétlenül kötelességévé teszi, hogy rádöbbenjen feladatára az egyház. Mi az egyház feladata? Isten igéjének tisztán és igazán való hirdetése. Minél tisztábban hangzik az ige, minél több lélek válik a Krisztus szolgájává, annál kisebb a bűn hatalma az emberen és annál kevésbbé érezhető a parasztkérdés minden visszássága. Ahol Isten igéje hirdet- tetik, ott az élet megváltozik. Erre számtalan példát láthatunk ma, amikor egyházunkban az evan- gélizáció munkája folyik. Haragos házastársak békülnek ki, pörlekedő atyafiak kiegyeznek egymással. Évek óta haragos szomszédok nem bírják tovább hordozni a keserűséget szívükben, lopott dolgok visz- szakerülnek helyükre. A tejet többé nem vizezik, a piacokon igazságos árusítás folyik. Betegek gyógyulnak meg, magukba zárkózott emberek válnak örömteli emberekké. A hirdetett ige cse- lekszi ezt, mely bűnt felszínre hoz és megbocsát. És ez az egyháznak hivatása a parasztkérdésben: hirdetni ezt az igét. Az igehirdetés nevelői munka. És nincsen nekünk nagyobb szükségünk a pa- rasztkérdésben másra, mint éppen a nevelői munkára. Nem új dolog ez. A 16. században a reformátorok: Heltai Gáspár, Bornemissza Péter, a 18. században Bél Mátyás és Berzeviczy Gergely a nevelést folytatták. A reformátorok csupán az Ige által, Tessedik Sámuel a Bibliával a kezében akarta emelni a magyar parasztság gazdasági életét. Csodás dolgok valósulnak meg az Ige nyomán. A lélek érzékenyebbé válik. Az eddig eltompult lelkiismeret különbséget tud tenni jó és rossz között. Ismeretekre tesz szert, mely új ismereteket vonz maga után. A lelkiismeret érzékenysége tudja nevelő hatása alatt áll. Evangélikus egyházunknak a parasztkérdésben ez a legsürgősebb feladata. Eddig egy ilyen intézetünk van: a Tessedik Sámuel Evangélikus Népfőiskola. A két év alatt végzett ifjúság élő tanúbizonysága, hogy az egyház csak akkor jár helyes úton, ha ezt a nevelést felkarolja és kiépiti. Voltak itt olyan legények, akik a falu rosz- szai és anyák szomorltói voltak és ma, mint megváltozott életűek, falujukban a legények példái. Ez az új élet, ez az új ember a jövő parasztsága. követni az igazságot, több benne a megértés és ezáltal több benne a szeretet. Az Ige nevelésének tehát legnagyobb eredménye mindig az, amikor Krisztus szolgájává, a bűn hatalma alól szabaddá teszi az embert. Az önzés, a mánakélés, mely a polgárosodás és a proletarizáló- dás, a földtől való menekülés egyik oka, helyébe az Isten akarata szerint és a jövőért való élet jut uralomra. De az Ige nevelése nemcsak lelkiekre terjed ki, hanem megváltoztatja az élet Talált gy5ngyszemek. Istenem hányszor panaszkodunk csalódásaink miatt!... Hányszor fog el bennünket keserűség, csüggedés, ha közöny és hűtlenség mindent elront ott, ahol mi építeni, alkotni szerettünk volna. Sokszorosan meg kell tehát becsülnünk azokat az alkalmakat, amelyekből az igaz és őszinte vallásosság megnyilatkozásáról és bizonyságtételéről szerezhetünk meggyőződést. Mersevát... templomszentelés ... 1941 augusztus 24. a) „Amiből sohasem lehet elég." Messziről sereglett össze a hívek tömege. Eljöttek a zalaiak is, kik hajnalban keltek útra és majd csak késő éjszakán érkeznek haza. De őket is hívta, sarkalta valami: örüljetek az örülőkkel. A hatalmas tömegnek csak egy kicsiny része fér be a templomba. Két helyen is tartottak istentiszteletet: az ősi Vidos kúria dús lombú fái alatt és bent az új istenháza falai között. Kétfelé oszlik a gyülekezet, de csak időileg és távolságnyira, mert „szivük lelkűk egy vala". Délben alig hogy letesszük a kanalat, ismét istentisztelet. Az első a felszentelt templomban. Amint egy csoport mellett állok, hallom, hogy azon tanakodnak, esznek-e akik úira részt vesznek az istentiszteleten?... A templom felé lépegetek, s látom, hogy be sem lehet menni, sőt meg sem lehet közelíteni, annyi ember áll ott. Györnyörfl látvány. Áldott boldog érzés látni a templomot hitével ostromló embertömeget!... De azért magam is elcsudálkozom, mert hiszen a délelőtti istentisztelet után is elég ideje és alkalma volt mindenkinek megtekinteni a valóban művészi kivitelű gyönyörű templomot. Vájjon mi vonzza, lelkesíti ezeket az embereket?... Ha már bemenni nem lehet, megállóik kívül a templom fala mellett, ide is kihallik az ének és jól hallható a prédikáció szava. Sokan állnak mások is mellettem, hiszen sokan kiszorultunk. De nemcsak állnak, hanem előveszik az énekeskönv- vüket és előbb halkan, maid hangosan elkezdik énekelni az éneket, úgy hogy ismét két gyülekezet alakul ki, egy bent, egy pedig kint. De mindkettő Isten színe előtt. Megszólítok egy buzgón éneklő asz- szonyt és megkérdem nem fáradt-e még külső körülményeit is. Ahol az Ige szól és nevel, ott az élet tisztább a szó szoros értelmében. A parasztembernél fellép a kultúra és higiénia követelménye. Házatája rendesebb és magától értetődő, hogy az ismeret és tudásszomj kielégítése magával vonja a gazdasági életnek fellendülését. Nem véletlen az, hogy az Ige által nevelt parasztemberek az egyik faluban kenderfonó gyárat szerveznek a falu gazdasági életének emelésére. (Felsőszeli.) Még kevésbbé véletlen az, hogy az Ige által nevelt, népfőiskolát végzett ifjúság a gyümölcsfák kezelésére olyan nagy súlyt fektet azokban a falvakban, ahol a gyümölcsfának eddig nem tulajdonítottak nagyobb értéket. Az Ige azonban személyes munkát végez és éppen ezért súlyos kérdés a környezet kérdése. A környezet nagyban befolyásolja a lelket. Éppen ezért szükség van az ifjú parasztnemzedék nevelésénél olyan intézetre, ahol'a legénysorba került ifjú 5—6 hónapig teljesen az Ige A merseváti újtemplom. Tervezte: Szeghalmy Bálint Mesterházy Gyula felvétele.
