Harangszó, 1941

1941-07-20 / 29. szám

1941. július 20 harangszó 241. A finn felébredtek nem mennek ad­dig messzebbre, mig közelükben nem intézték el a teendőket. Itt a férj és feleség is hívő, a szomszédok is leg­inkább. Isten szól egyiknek a másik ál­tal és engedelmeskednek s az Ür esz­közei lesznek a bizonyságtevésben. Az én életem példa-e a szomszédom szá­mára, hogy ő is eljusson a Krisztushoz? * „örüljetek az Ürban mindenkor.“ A vigadozásomban is úgy kell viselkednem, hogy Jézusom jelen lehessen orcapirulás nélkül. * A családomban a Krisztus a fej. Férj, feleség, gyermek napi életükben neki engedelmeskednek és szolgálnak s az ö keresztje előtt meghajtóknak megol­dódik minden kérdésük. * Svédországban néhány évvel ez­előtt a király részvételével összehív­tak egy gyűlést, melynek résztvevői a társadalom minden rétegéből kerül­tek ki. Volt köztük politikus, katona, bíró, kereskedő, iparos és földműves. A téma ez volt: milyen legyen ma az egyház? Az eredmény ez volt: ne politizáljon, ne legyen kultúrintéz­mény, ne közvetítsen állást. Hirdesse az Igét. Hirdesse, hogy én bűnös va­gyok. Hirdesse, hogy számomra van kegyelem a megfeszített és feltáma­dott Krisztusban. * Egy patak nem bír el egy hajót, de ha sok patak összefolyik, akkor igen. Ha összetartás van bennünk, nagy dolgokat bíz reánk az Ür! * Van kb. 100 tagú gyülekezeti "kö­zösség, mely szeretetintézményt tud fenntartani. Tagjai szegények, betegek látogatását végzik. A gyülekezetben ál­dozatos életükkel kovász akarnak lenni. * Egyik előadó említette, hogy falujá­ban a közösségnek egyik tagja kis há­zikó építésébe fogott. A falai készek, de a tetőre nem jutott már pénz. Ha az ottani közösség — mondta az előadó — élő közösség, akkor a télre lesz tető a házikón. Az aszódi konferencia gyűjtést rögtönzött és több mint 40 P gyűlt össze abba a kalapba, melyet Gáncs Mária kö­rülhordott. * Az evangélizátorok szolgálata közben egy imádságos hátvédő imádkozó közös­ség szokott a szomszédos teremben ösz- szegyűlni és imáiban hordani a bizony­ságtevőket és hallgatókat. Szoktál-e lel­kipásztorodért és gyülekezeted tagjaiért imádkozni? * Három evangélizáló esti előadás volt a templomban a 3 keresztről. Volt mor­zsaszedés, ahol a lelkek bizonyságot tet­tek a vett kegyelemről, örvendező hála­adással járultunk az Úrvacsorához. Bol­dogan éreztük a szeretet kötelékét, mely á közel és távol lakókat összekapcsolta. Isten angyalai jártak láthatatlanul köz­tünk és tették áldottá, feledhetetlenné együttlétünket. Caál József. OLVASSUK A BIBLIÁT Győzelem magunk feleit. . . Júl. 20. Engedelmesség. I. Móz. 22 1—14. Ábrahám Izsákja nemcsak a sze­retett fiú, de az ígéret gyermeke is volt. S őt kellett odaadni! Hátha őt oda kell adni, hová lesz Isten kinyilatkoztatott Ígérete (I. Móz. 15, 5.)? — De Ábrahám megtette, mert hitt. Hitte, hogy Isten még a halálból is fel tudja támasztani egyetlen fiát (Zsid. 11, 17—19.). Sőt ha ezt nem tenné is meg — Ábrahámnak egy óhajtása volt: engedelmeskedni Is­tennek! — Tudok-e én ily Istennek en­gedelmeskedő keresztyén lenni? Enge­delmességem szeretetem fokmérője. Júl. 21. Alázatosság. I. Móz. 32, 23— 32. A csalfa, számító, földi előnyöket hajhászó Jákob megtérésének éjszakája ez. Hosszú és keserves tapasztalatok árán megtanulja az élet iskolájában, hogy föl­di javak helyett az odafelvalókkal kell törődnie. Nem földi javak szerint kell berendezni az életet, hanem életünkre áldást és kegyelmet kell kívánni (26. v.). Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha meg­tanulunk imádságban tusakodni az Ür előtt. Eljutottam-e én már ide? Júl. 22. Testi tisztaság. I. Móz. 39, 7— 23. József korában még nem volt erkölcsi szabály, írott törvény, tízparancsolat. De ott élt Isten törvénye szíve mélyén. S József rettenetesebbnek tartja mindennél ez ellen vétkezni. Inkább jöjjön a bör­tön! Ellentmond a kísértésnek. S nem bánja meg. Bár börtönbe kerül. De az Ür vele van! — Él-e szívünk mélyén ilyen hatalommal Isten Íratlan törvénye? Az erkölcstelenség kísértésével kiizködő ifjúság számára örök példakép marad József. Júl. 23. Megbocsátás. II. Sám. 16, 5—13. és 19, 17—24. Dávid hatalmát vesztve menekül. Sémei gyalázatosán bá­nik a menekülő királlyal. Tipikus képe a fékevesztett embernek: rombol tekin­télyt, tiszteletet. De hogyan meghunyász­kodik a diadalmasan visszatérő Dávid előtt. Dávid királyi kegyet gyakorol: nem bünteti meg. Bosszúvágyát azonban csak elnémította, de nem ölte meg (I. Kir. 2, 8—9.). — Nekünk teljes győzelmet kell aratnunk magunk felett az Ür Jézus Krisztus által (Fii. 4, 13.). Júl. 24. Elfogulatlanság. Csel. 10, 1— 23. Péter abban a meggyőződésben élt, s abban a gondolatkörben nőtt fel, hogy Isten csak Izraelben található meg. így a pogányoknak is, ha az Űréi akarnak lenni, előbb a zsidó törvényt kell elfo- gadniok. Ámde Isten felülről való vilá­gosságot és bölcseséget ad Péternek, s kész elfogultságát átadni az Ürnak. Örömmel megy a pogányok közé, de most már nem a törvénnyel, hanem a kegyelem evangéliumával. Fel tudom-e áldozni én is munkámat megbénító elfo­gultságomat? Jú. 25. Szerénység. Csel. 14, 8—18. Emberi gyarlóság, helyesebben bűn, hogy szeretjük, ha dicsérnek bennünk, ha na­gyobbnak tartanak bennünk, mint amik vagyunk. Mennyi képmutatással fára­doznak az emberek azon, hogy tekin­télyük legyen, népszerűek legyenek. Pál előtt valósággal iszonyatos volt a töm- jénezés. Fölháborodottan utasítja vissza. Amikor így magáról elhárítja a di­cséretet, mint hatalmas felkiáltó jel: az Ürra mutat (I. Kor. 1, 31.). így teszünk-e mi szavainkkal, tetteinkkel s életünkkel? Júl. 26. Teljes győzelem. Máté 4, 1—11. Jézus teljes győzelmét az biztosította, mert számára és előtte Isten, az ő szentsége, akarata, Igéje hatalmas és valóságos bizonyosság volt. Valóság! Tudta, amit mi oly nehezen értünk meg és fogadunk eí, hogy az örökkévaló, a láthatatlan dolgokhoz képest a látható csak ár­nyék, semmiség. Hittel tudta a ma­ga akaratát Isten akarata alá he­lyezni. Ezért a legnehezebb, de egy­ben a legszebb győzelem a magun­kon aratott győzelem. Cséry Lajos. Apró történetek. Borzasztó tévedés. Egy orvos felesége az est homályában kilépett szobájából s egy ajtót nyitott, abban a hiszemben, hogy ez a lépcső­házba vezet, pedig a liftajtó volt. Mire észrevette tévedését, az önműködő ajtó már becsapódott s nem lehetett többé kinyitni. Azon a helyen állt az orvos felesége, ahova a felette levő emeletről a liftnek le kellett jönnie. Már jött is. Kétségbeesetten kiáltott. Letérdelt s vár­ta, hogy a lift összepréselje. Mikor már csak néhány centiméternyire volt fejétől, megállt. A házmester meghallotta a ki­áltást s rohant megállítani a liftet. Mi tudjuk, hogy még valaki meghal­lotta a kiáltást: a jó Isten, aki még ke­gyelmi időt akart adni a megtérésre. Azonnal. Egy nagy vállalat vezetője magához hívta egyik hivatalnokát és megkérdezte, mennyi idő alatt lenne kész Amerikába utazni és ott egy fióküzletet nyitni. „Tiz nap múlva“ — volt a válasz. „Rendben Az aszódi Leánynevelő Intézet háztartási-gazdasági szaktanfolyama.

Next

/
Thumbnails
Contents