Harangszó, 1941

1941-06-22 / 25. szám

1941. június 22. HXRXNBI1Ü 203 Bencze Samu. Bensőséges részvéttel kísértek ki a emetőbe Sajógömörön egy koporsót, Helynek lakója csaknem hatvan éven keresztül volt Sajógömörnek lelki ve- éré. Bencze Samunak, a sajógömöri vangélikus polgári fiúiskola áldott éle­ti volt igazgatójának kihűlt porrészelt ejtette magában ez a koporsó, aki éle- ének 83-ik évében, szeretett családja tőrében csendesen elhunyt. Benne evan- ,'élikus egyházunknak s a magyar tan- igynek egyik drága értéke távozott az irökkévalóságba. Bencze Samu 1858 augusztus 27-én Zületett Gömör vármegye Hosszúszó levű községében, hol édesatyja az evan­gélikus egyházközség tanítója volt. Az ■lemi iskolai évek után a rozsnyói evan- rélikus főgimnáziumnak lett a növen- léke. Teológiai tanulmányait Eperjesen végezte. Lelkésszé Czékus István püspök ivatta 1881 február 4-én. Még ebben az vben tanárnak hívják a sajógömöri al- rimnáziumhoz, hogy azután ott is ma­adjon élete végéig, mint a polgári fai­skolává szervezett intézetnek igazga- ója. A kezdet évei nem voltak könnyűek, le hoztak örömöket is. Kevés iskola nondhatta el, hogy olyan fejedelmi ala- iftványt kapott, mint a sajógömöri pol­gári fiú iskola Szent Iványi Miklóstól és lózseftől, akik összesen százezer koro- lát kitevő alapítványt tettek az intézet avára, amely, hálából az alapítványt- evők iránt, ezentúl a „Szent Iványi pol- rári fiúiskola“ nevet viselte, öröme volt íz is, hogy elsőrangú tanári kart szer­ezett, hogy sikerült az iskola régi épü­letét kibővíteni, úgyhogy a sajógömöri ntézet egyik legjobb vidéki polgári is­kolája lett az országnak. Ekkor következett be a cseh meg- zállás, mely sajgó sebet ejtett Bencze Samu igazgató lelkén is, nemcsak azért, nert hazáját forrón szerető lélek volt, le azért is, mert nemsokára látnia kel- ett, hogy hogyan kerül a megsemmisü­lés szélére az az iskola, melynek felvirá­goztatására egész életét odaszentelte. A seh kormány a közeli járásszékhelyen, Tornallyán új állami polgári iskolát ijervezett, amely mellett csak igen ne­hezen lehetett tovább is fenntartani a sajógömöri intézetet. Hogy ez nem zárta he kapuit, az elsősorban Bencze Samu igazgató érdeme volt, aki várta azt az dőt, amikor ismét szabad magyar hazá­ban folytathatja működését. Fájdalom, ez nem következett be oly gyorsan, mint ihogy reméltük. 1927-ben nyugalomba ment s így várta az idők jobbra fordu­lását. A felszabadulás azonban nem je- 'entett számára mégse teljes örömöt. \mi a cseh uralom idején nem követke­zett be, az most megtörtént: a sajó­gömöri polgári fiúiskola, az evangélikus egyháznak egyetlen ilyen intézete, kény­telen volt bezárni kapuit... Elgondol­hatjuk, hogy milyen szomorúságot jelen­tett ez az iskola nagynevű igazgatójá­nak. Ez az egy „tövis“ bántotta a szívét élete végéig, aki Isten kegyelméből oly harmonikus életet élt s oly boldogan hunyt el, mint kevés embernek jut osz­tályrészül. Feleségével, Fridrich Janká­val boldog ötven esztendőt töltött el ideálisan szép családi életben, melyet há­rom gyermekkel áldott meg Isten. Ha visszatekintünk erre az áldott életre, nehezen tudjuk megállapítani, hogy miben is volt nagyobb a megbol­dogult. Mert nagy volt, mint iskolaszer­vező, mint igazgató. A munkának a sze­relmese volt. Még a vakáció idején is dolgozott. De nagy volt, mint igehir­dető is. A sajógömöri gyülekezet, mely­nek tulajdonképen második lelkipásztora volt, mindig áhítattal csüggött beszédes ajkán s nagy örömmel hallgatta ige­hirdetéseit. De nagy volt a megboldo­gult, mint pedagógus is. Szeretetét meg­érezték a tanítványok s szeretettel és hálával viszonozták. Most már elment ő is az örökké­valóságba. S annak az áldott igazgató­nak, ki minket, tanítványait nevelt, nem láthattuk a koporsóját, virágot se te­hettünk sírhalmára, szeretnők el nem múló hálánkat megmutatni az által is, hogy annál az iskolánál, melynek a meg­boldogult áldott életű igazgatója volt, alapítványt teszünk az ő nevére. Kérjük azért volt tanítványait, hogy koszorúmeg­váltás címén küldjék adományaikat a sajógömöri evangélikus lelkészi hivatal­ba, amely majd nyugtatni fogja azokat. 'f**'1" D. J. vezércsillagok. „Isten“ és „Haza“, „Család" cs „Munka“, Vezércsillagok életutunkra! De Isten az Ür egész világon, Szent kezében van hazám s családom, S ha mégse lesznek boldogok ezek: Magunk okozzuk, nem istenkezek. Isten! — nem kérdem: ki vagy és hol vagy? Mert szent Fiadnak, a Krisztusomnak Tanításából tudom és látom, Hogy mindenütt vagy a nagyvilágon, Hol tiszta szivek és hivő lelkek, Esdő imával Téged keresnek. Haza! — e szóra szívem feldobog, Érzem, hogy csak itt leszünk boldogok; Mert szent örökség ez a hon nekünk, Hol ezer éve él már nemzetünk. Mi is megvédjük, ha kell, hát harcon, Hogy mindörökké magyar maradjon! Család! — ha béke, szeretet lakja: A mennyországból egy kis darabka És olyan édes, drága otthonunk, Amiről ébren s alva álmodunk, Őrangyalai a családanyák, Ha őket Krisztus lelke hatja át! Munka! — jutalma: tisztesség s kenyér, De a föld terhe mind, aki henyél! Isten, haza, család, munka s béke: Embersorsok biztos menedéke. Az élet harcán mindenki győzhet, Csak imádkozzék s dolgozzék többet! Egyed Dávid. OLVASSUK A BIBLIÁT ,,Jövel, Szentlélek Úristen 1" A Szent Lélek munkája. Június 22. — I. Mózes 1 :2. A Szent­lélek, mint a Szentháromság harmadik személye részt vett a mindenség létre­hozásában. A Szentlélek éppen úgy ré­szese a teremtésnek, mint a Fiú. I. Mó­zes 2 :7 sejteti velünk, hogy a Szent­lélek legfőbb feladata a teremtésben az volt, hogy Isten életét átvezesse a te­remtményekbe. A Szentlélek egyik hit­vallásunk szerint „éltető“ lélek. Valóban, az ember élővé Isten Lelke által válik. Az örökélet is az „éltető“ Szentlélek munkájának eredményeképpen lehet osz­tályrészünk. Június 23. — Máté 1 : 18—20. A bűn­eset óta a Szentlélek igen fontos mun­kája, hogy előkészítse Istennek szemé­lyes megjelenését a világban, közöttünk emberek között. Ahogy Isten ajakán az átok és Ígéret elhangzott, azóta a Szent­lélek a megváltás előkészítését végezte. Feladata az volt, hogy a Megváltó isteni életét ebbe a világba átvezesse. Az ótes- tamentomban sok bizonyítéka van an­nak, hogy Jézus e világra való eljövete­lét, az idők teljességét, Istennek Szent­lelke készítette elő. Íme, testet is a Szentlélek közreműködésével öltött, meg­váltói munkásságát is a Szentléleknek a vétele után kezdette el. (Máté 3 :13—17.) Június 24. — János 3:5. Az Isten bűnösöket megmentő szeretete Jézus Krisztusban öltött testet a Szentlélek ál­tal. A Krisztusban való hit által lehe­tünk Istennek megtért, bocsánatot nyert, megváltott gyermekei. Ez a megváltott- ság azonban csak lehetőség az ember számára mindaddig, amíg a Szentlélek munkája következtében alkalmassá nem válik arra, hogy Istennek megváltott gyermeke legyen. Magától senki sem változhatik meg. Magától senki sem le­het újjá, jobbá, tisztábbá és igazabbá. Egyszóval senki sem születhetik újjá, csak a Szentlélek által. Június 25. — Galátzia 2 :20. A Szent­lélek munkája az, hogy Krisztus hatal­mába keríti az embert s benne él és uralkodik. A mennybement Krisztust jelenvalónak érezzük ebben a világban, sőt önmagunkban is. Ügy érezzük, hogy többé nem azok vagyunk, akik voltunk. Valami nagy átváltozási folyamat ment végbe bennünk, amelynek eredménye, hogy nem a mi bűnös ó-emberünk, ha­nem Krisztus él bennünk. Mindez a Szentlélek műve. Június 26. — Áp. Csel. 2 : 41. Milyen hatalmas munkát végez a Szentlélek! Nemcsak egyes embereket teremt újjá, hanem egész tömegeket. Az újjászült egyeseket nagy és szent egységbe gyűjti és tömöríti. Nem Péter volt az, aki a 3000 emberben a nagy változást véghez vitte, hanem az a Szentlélek, aki magá­ban Péterben is véghezvitte a nagy vál­tozást. Az anyaszentegyház létrejötte, fennmaradása és jövendője a Szentlélek műve. Június 27. — Ap. Csel. 1 :6—8. Nehéz feladat volna rangsort állítani a Szent­lélek munkásságáról. Melyik a fontosabb és melyik a kevésbbé fontos. Mégis azt

Next

/
Thumbnails
Contents