Harangszó, 1941
1941-06-15 / 24. szám
1941. június 15. HXRXNGSZÜ 1§3. tegségek, amelyekre káros hatású — lázas állapotban pedig egyenesen tilos — a fénykezelés, főként a napozás. Beteg ember mielőtt napozást kezdene, kérjen tanácsot orvosától. Még erőteljes, egészséges felnőtt embernek is kellő óvatossággal és csak bizonyos időtartamig szabad testét a napfény hatásának kitenni. A napfürdőt, vagy — ahogy általánosan mondani szokás — a napozást mezítelen testtel végezzük. Első nap csak 5—5 percre tesszük ki testünket elölről is, hátulról is a nap sugarainak. A napfürdő időtartamát aztán naponta, vagy másnaponként 5—5 perccel meghosszabbítjuk. 30—30 percnél hosszabb időre ne tegyük ki meztelen testünket a tűző nap sugarainak. Ha testünk végre sötétbarnára lesült, a napfürdő azontúl már csak felmelegedést vált ki; a barna bőr ugyanis a gyógyhatású rövidhullámú ultraibolya sugarakat nem engedi behatolni a bőr mélyebb rétegeibe. Ilyenkor a napfürdőzés folytatásának gyógyszempontból nincs sok értelme. Akkor lehet újra kezdeni, ha a bőr visszavilágosodott. — Helytelen, káros és elítélendő divat a modern nap- kúrázás: egész nap a napfényen henteregni. Ennek — sajnos — a kellően nem irányított és fel nem világosított serdülő ifjúság, főleg pedig a hiú és köny- nyűvérű fiatalság, de a divatra éhes felnőttek serege is hódol. E rossz szokás tétlenségre, dologtalanságra nevelhet, sokakat emellett még erkölcsi romlásba is dönthet! — Annál áldásosabb, ha a mérsékelt módon végzett napozást úszással, evezéssel kötjük össze, amikor aztán érvényesülhet a levegő, víz és napfény összhatása szervezetünkre. Bőrünknek a napozás előtt szokásos beolaiozása némileg megvéd ugyan a fel- égéstől, de viszont egy jelentős élettani bőrműködést, a bőrlégzést gátolja meg. úgy, ahogy érzem: Szeretlek! Add ide a kezedet. — Nem lehet, Péter! Tudod, hogy másnak szántak a szüleim. Nem lehet. — De, Kató! — Hiába! — Nem is vagytok Gyurival egyforma hiten. — Nem tehetek róla, apámék igazít- nak el mindent. — És, ha én beszélnék apáddal? — Hát... akkor... akkor... úgyis... tudod... — Hát beszélek vele. — Én nem bánom, de félek... — Semmit ne félj! Én felelek mindenért! Megfordult a helyzet. Most már Péter járt elől, zuhogtak kaszája alatt a rendek, de a leány is szorosan a nyomában volt és szaporodtak a kévehalmok. A nap forrón sütött, a még ringó kalászok között bájosa^ emelte fel fejét a búzavirág. Most még a konkoly sem számított ellenségnek, az is tündöklőit lilás- rózsaszín virágzásában. A pipacsok is parázsként virítottak. Izzó szépség volt a táj, de dél felől már halk moraj hallatszott és néhány sötét felhőgomoly úszott az égen a közelgő vihar e’lőfutár- jaként... Helyesebb, ha az ajánlott óvatos módon napozunk és nem akarunk mindjárt sze- recsenbőrűre lesülni, — akkor semmi szükség sincsen bőrünk olajozására. Azok, akiknek szeme gyenge és fénybehatásra fáj és könnyezik, helyesen teszik, ha erős napfényben sötét pápaszemet hordanak. A kék szemüveg erre a célra nem alkalmas. Fokozott mértékben van szükség sötét szemüvegre a tűző napon csónakázás, hajókázás közben, vagy havas tájon, mert a víztükörről és a hóról visszaverődő sugarak megkettőzik a napsugárzás erejét. A napba-nézés veszedelmes, a szemlencse és ideghártya súlyos és helyrehozhatatlan károsodását okozhatja. Igen érzékenyek a napsütéssel szemben a csecsemők és a kisgyermekek. Nyári nagy hőségben, kánikulában köny- nyen kapnak hőgutát még árnyékban is, tűző napon pedig napszúrást. A hőguta a test általános felmelegedése, felhevülése következtében áll be különösen páratelt levegőben, füllesztő melegben erős testi munkát végzőknél, fárasztó menetelés, meredek hegyre mászás közben, pl. katonáknál, akiknek a ruházata zárt, s legtöbbször nehéz szerelvényt is cipelnek vállukon. A rosszul- lét hirtelen jelentkezik. Az arc kipirul, a test hőmérséke a 40 C fokot is elérheti, majd a beteg összeesik, eszméletét veszti. Szívbénulás következtében halál is állhat be. Szeszesitallal élők, vérmes testalkatúak könnyebben kaphatnak hőgutát. A napszúrást nem annyira a tikkasztó hőség, mint inkább magának a tűző napnak az egyenes behatása az agyvelőre okozza. Tünetei nagyjában ugyanazok, mint a hőgutáé. Szédülés, hányás, fejfájás jelentkezik, egyes esetekben eszméletlenség és végtaggörcsök súlyosbítják a kórképet. A beteget az orvos megAz utolsó keresztet már nem sikerült összerakni. Megdördült az ég, a sötét felhők szórták a villámokat és pillanatok alatt fenséges vihar zúdult a tájra. Nagy cseppekben szakadt a zápor. A faluban már kongatták a harangokat, hogy elűzzék a fenyegető veszedelmet. A szomszéd földjén még állott a búza. A kalászfejek mintha megnehezedtek volna, a búzavirág elszintelenedett, a konkoly tölcsére becsukódott, a pipacsok lehorgasztották fejüket és mintha sírtak volna, olyan volt a tartásuk. Annyi idejük volt csupán, hogy a vihar verésével ellenkező oldalon behúzódtak a megépített kereszt alá. Péter örült a viharnak, de ez az öröm teljesen korrekt volt. — Add ide a kezedet, Kató! Hadd fogjam meg! — Nem lehet, Péter! Megmondtam, hogy nem lehet! — Ha beszéltem apáddal? — Akkor más ... — De nem látja senki — erősködött Péter. — Biztos vagy benne? — Biztos! — Nincs igazad! Mert mégis látja valaki! — Aki látja, annak szabad látnia! — Na kire gondolsz, Péter, ki látja? érkeztéig is árnyékos, hűvös helyre kell fektetni, fejét magasra polcolni, zárt ruházatát ki kell gombolni, szét kell a nyakon és mellen nyitni. Fejét, szívtáját hidegvizes ruhával kell borogatni. Minderről még majd megemlékezünk az „első segélynyujtás“-ról szóló fejezetben is. Meg lehet előzni a napszúrás kifejlődését úgy, hogy kerüljük a tűző napon hosszabb időn át való tartózkodást, vagy ha azzal kénytelenek vagyunk, szellős, nagykarimájú szalmakalappal védjük fejünket a nap perzselő sugarai ellen. A szabadban végzendő nehéz testi munkánkat nyári hőség idején helyesebb a kora reggeli órákban kezdenünk, s a déli és kora délutáni órák alatt szüneteltetnünk, s azután a hőség megszűntével folytatnunk inkább a késő esti órákig. Csecsemőt, kisgyermeket, akik —mint már említettük — rendkívül érzékenyek a napsütéssel szemben, semmi esetre sem szabad nyári melegben a déli és koradélutáni órákban a tűző napra vinnünk. íme, az életet adó és életfenntartó nap, ha fényével és melegével az ember tudatlanságból, meggondolatlanságból vagy hiúságból visszaél, többé nem áldást jelent számára, hanem kárát, sőt vesztét okozhatja. (Folytatjuk.) D. KAPI BÉLA: KEGYELEM ÉS ÉLET 1100 oldalas kétkötetes díszmű. Prédikációk, előadások, tanulmányok. Ára 15 pengő. Háromhavi részletfizetésre is kapható. Csak nem a Vízhordó Gábor? — Nem. Nem emberre gondolok, hanem Istenre! — Istenre? Te? Péter! — Mér nézel rám úgy? ... — Péter! Ugye nem igaz, amit útban mondtál? — Micsoda? — Hogy nem imádkozol?! — Persze, hogy nem, hiszen mindig imádkozom, munkám előtt, munkám után. Most azért imádkozom, hogy a jó Isten adjon Téged nekem. Kató halványan elpirult. Mintha a szemén egy csintalan sugár viliózott volna keresztül. A vihar elült. Most valahogy Kató ajkára jött nehezen a szó. Azt akarta megmondani, hogy nem is biztos Gyurival a dolog, mert most elmegy a faluból máshová munkába... De nem tudta megmondani... E helyett csak ennyit mondott, ahogy felkelt a kereszt tövéből és körülfuttatta szemét a láthatáron: — Elmentek a felhők, Péter... Minden úgy lesz, ahogy az Isten akarja... És hazafelé indultak. A mezők üdén, frissen, áldón, boldogan integettek utánuk, ahogy ujjongó lélekkel és dalos szívvel haladtak tov° a keskeny ösvényen ...
