Harangszó, 1941
1941-06-01 / 22. szám
1941. június 1. HARANGSZÓ 179 Kedves Keresztapám ! Sokezer konfirmandus-társam nevében írom e sorokat és boldog volnék, ha méltó választ tudnék adni ma két hete vett kedves levelére. Bár még csak 72 éves vagyok, mégis érzem, hogy a konfirmáció nemcsak örömet, hanem szent kötelességeket is jelent számomra. Első kötelességem a hálaadás. Hálaadás Istennek, szülőknek, keresztszülőknek, tanítóknak, lelkipásztoromnak, akiknek oly nagyon sokat köszönhetek. Érzem azonban, hogy ma Isten és emberek ennél a köszönetnél többet is várnak tőlem s konfirmandus társaimtól. A mai nap nemcsak a hála, hanem a blzonyságtevés napja is. Bizonyságtevésünk először Istennek szól: „Kihez mehetnénk, Uram? Örök életnek beszéde van te nálad!“ Ezzel a megismeréssel kötelezzük el magunkat Istennek és vele együtt annak az evangélikus egyháznak, amelyen belül Isten beszédei a legtisztábban szólnak hozzánk. Isten mellett ehhez az egyházhoz kell híveknek maradnunk. ígérem, hogy ebben az egyházban az igének nemcsak néma hallgatója, hanem bátor hitvallója is leszek, „mert nem szégyenlem a Krisztus evangélio- mát, mert Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére ...“, tehát az cn üdvösségemre is. Mint magyar evangélikus gyermeknek pedig érzem, hogy Isten kötelességemmé tette a hazaszeretetei. Szeretem magyar hazámat, Égő szívvel. Kész vagyok érte minden áldozatra. Érzem azonban azt is, hogy bizonyságtevésemnek akkor lesz igazán értéke, ha mögötte naponként megújuló erős lélek áll. Ezt a megújulást a pünkösdi lélektől várom, amely bűneimet ó'ssze- töri és naponként Istenhez térít engem. Hálaadás, bizonyságtevés, megtérés. Ezt jelenti nékem a konfirmáció. Ezekkel a gondolatokkal köszönöm kedves Keresztapám levelét hálás keresztfia. Te szentségnél? uj világa, "Vezess igeänel? útjára, Taníts az 9sfení vallanunk, Szívből Gittánknál? mon3anurtk. &33 az igaz vallást nekötik, Sgy legten a mi MIesterünk, ßenne kigtiünk, éljünk, kaljunk, Sézus legten csak bjzo3almunk, Dicsőség legten istennek 1 Apró töriéneíelc. Egy kJs láng. Egyik műhelyben az eszközök versenyre keltek, hogy melyik az erősebb. Munkába fogott a kalapács, nemkülönben a fűrész. De egyik sem tudta a hideg vasat meggyengíteni. Jött egy kis lángocska, a vas meleg lett, izzott, megolvadt. — Amit a kemény szerszámok nem tudtak megtenni, könnyedén elvégezte egy kis láng. Ez a szeretet lángja, amit a Lélek szít fel és amivel a Lélek melegít fel lelkeket, hogy hideg keménységük megolvadjon. A Lélek csodákat művelt már azzal, hogy lelkeket hevített fel és szíveket forrasztott össze, amelyek egymás iránt hidegek és kemények voltak. Csak helyet kell Neki adni! A nagy vallomás. Berevidge püspök, amikor halálos ágyon feküdt, hozzámentek gyermekei és megkérdezték: „Atyám, megismersz minket?“ A haldokló így válaszolt: „Nem ismerlek titeket!“ — Amikor a felesége kérdezte: „Ismersz engem?“, — erre is azt felelte: „Nem ismerlek téged!“ — Barátainak is hasonló feleletet adott. — Akkor megkérdezte valaki: „Berevidge, ismered az Ür Jézus Krisztust?“ Akkor felemelkedett fekvőhelyén, szemeit az égre emelte és szólt: „Hogy ismerem-e? Hetven évig vigaszom és világosságom volt, hogyne ismerném öt?!“ Bár mindnyájunknak ilyen vallomás lenne az utolsó szó az ajkunkon! OLVASSUK A BIBLIÁT „Imé mindent újjá teszek.“ IV. Az egyén életében. (Jel. 21. rész 5. v.) Június 1. — II. Timóth. 1:7. Beszélni szoktunk félénk, vagy gyávalelkű és erős, vagy bátorlelkű emberekről. A Szentlélek, mint Istennek drága, kegyelmi ajándéka: az erőnek, a szeretetnek és a józanságnak Lelke. Ez a lélek a tanítványokból apostolokat, új egyéniségeket csinált. Amikor a 3000 ember megkeresztelkedik (Ap. csel. 2:41), akkor háromezer ember egyéni élete megy át óriási átalakuláson: új emberekké válnak, keresztyének, Isten gyermekei lesznek. (Róm. 8" 14—16. v.) Ebben lett nyilvánvalóvá a Lélek ereje. Isten Lelke, mint a szeretet lelke, az egyetértés alapja s nagy alkotások útegyengetője. Isten Lelke a józanság lelke. Krisztusban való új életet csak józan megfontolás: bűnbánat után lehet kezdeni. (I. Kor. 11 :28—29. v.) Június 2. — Ján. 6:63. Minden erő, minden hatalom a Lécektől ered. Az ószövetség prófétái nagy igazságok szószólói, bűnök ostorozói lettek, amikor rájuk szállt az Ür Lelke. Jézus meg- kereszteltetése alkalmával veszi a Szent- leiket. (Máté 3 : 16. v.) A pünkösdi Lélek új korszakot nyitott az emberiség történetében. Joggal beszélhetünk Krisztus előtti és Krisztus utáni kultúráról. És mégis sok ember egyáltalán nem törődik a leikével. Nem a lélek, hanem a test kultuszát űzi. Pedig minden test enyészetnek van kitéve. (Ésaiás 40 :6—7. v.) A lélek azonban örökké él. Jézus beszéde lélek és élet, mert Isten Igéje. Ez az Ige örökkévaló, mint maga az Isten. (Lukács 21 :33.) Június 3. — Ján. 3 :1—8. A hangsúly azon van: „Szükség néktek újonnan születnetek!“ Ez az újjászületés csak a Szentlélek által lehetséges. Az egyén élete a lélek által újul meg. Vannak lelki élet nélkül élő koravén ifjak és vannak lelki életet élő fiatalos kedélyű öregek. Vannak Istennel, felebarátaikkal s önmagukkal meghasonlott emberek és vannak, kik életük legnehezebb óráiban is megtalálják az Istenben való békességet. Június 4. — Efez. 4 :23—24. Isten a Lélek által újjá teszi egyéni életünket, de magunknak is igyekeznünk kell, hogy megújhodjunk. (Ezékiel 36:27; Ján. 3:3.) Üj emberekké kell lennünk a megtérés által. Minden nemzetnek megvan a maga sajátos népviselete, mely szerint öltözködik. Isten fiai ehhez méltó mezbe öltöztessék lelkűket. Június 5. — Titus 3:5—7. Az újjászületésben is Istennek irgalmát, kegyelmét lássuk. Mekkora szeretet! (Ján. 3: 16.) Mekkora örökség! (Róm. 8 : 17.) Mindezeknek tükrében csak még jobban szemünkbe ötlik a mi nagy bűnösségünk. (Róm. 7 : 24.) Június 6. — Ján. 15:5. Jézus a mi Szabadítónk, Megváltónk, ö a szőlőtő. A szőlővesszőkben addig van élet, amíg le nem metszik őket a szőlőtőről. Keresztyén élet Krisztus nélkül lehetetlen. De aki életét Jézustól kapja, sok gyümölcsöt terem. (Gál. 5 :22.) Azon legyünk, hogy Jézussal minél szorosabb összeköttetésben maradjunk. (Gál. 2 : 20.) A szőlővessző élete a szőlőtő által újul meg. Számunkra nagy megnyugtatás Jézus ígérete: „Én élek, ti is élni fogtok!“ (Ján. 14 : 19.) Június 7. — 51. Zsolt. 12:13. Mindamellett, hogy tudom, Isten mindent újjá tesz egyéni életemben, mégis a zoltár- író kérésével járulok naponta szent színe elé. Hiszen életem kell, hogy szüntelen megtérés legyen s erre önmagámtól képtelen vagyok. (Máté 26:41.) A tékozló fiú vallomásával — (Luk. 15:21) — állok meg lehajtott fejjel az én mennyei Atyám előtt s Ö mindenkor szeretettel ölel keblére. Stadtrucker Gyula. Egy filttetsIv^TUnV: 20 P-t küldött, négy szórványban élő szegény hittestvérünk egy évi Harangszó előfizetésére. Kérjük a lelkészi hivatalokat, szíveskedjenek négy arra érdemes hittestvérünk pontos címét megadni, hogy a lapot megindíthassuk.
