Harangszó, 1941
1941-04-20 / 16. szám
30. évfolyam 1941. április'20. lé. szátn Alapította! KAPI BÉLA 1910-ban. Laptulajdonoa: Dunántúli Luther-Szövetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyen melléklet tanév alatt kéthetenként a KI8 HARANGSZÓ. Beolvadt lapok: 935-ban a Jöjjetek énhozzám 938-ban a felvidéki Luther ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KÉPES NÉPLAP. Erős vár a ml Istenünk, Ha 6 velünk, ki ellenünk? Jó fegyverünk és pajzsunk. Az Ür a mi oltalmunkl A Harangilé ■iirkiiitl-kladóklvitili GYŐR II., Patöfi-tér I. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10%-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár: az utódállamokba évre 1.60 P. Postacsekkszámla 30,526 Újszülöttek. „Áldott az Isten... aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által.“ I. Péter 1, 3. Fehérvasárnap az újonnan megkereszteltek vasárnapja volt az ősegyházban, amikor a gyülekezet velük együtt adott hálát Istennek az újjászületés fürdőjéért, a szent keresztségért. A hálaadás és dicséret a hívők közösségének ismertetőjele ebben a világban, amely annyiszor megfeledkezik Isten jóságának és kegyelmének ajándékairól. így teljesíti papi szolgálatát tagjaiért és az egész világért. Megköszöni, hogy a Krisztus földi tagjainak száma gyarapodott, földi teste növekedett; de egyúttal bemutatja a hálaáldozatot azok helyett is, akik azt elmulasztják. Isten népe tudja, hogy nem ebből a világból való, de felelősnek tudja magát ezért a világért. A keresztségben újjászült hívek vállalták nemcsak a szentséggel egybekötött új életrendet, hanem részesültek magában az új életben és ezt az új életet ölelik át hitükkel, szeretetükkel és reményükkel, amely új élet egész lényük megváltozását, tehát a megtérésnél jóval többet és lényegbe vágóbbat jelent nekik. Az újjászületés azt jelenti, hogy örök életre buzgó víznek forrása nyílt meg az újszülöttben. Az újszülött minden pillanatban megtapasztalja, hogy Isten él, Isten jelen van, Isten munkálkodik. Az élő Istennel való állandó és közvetlen kapcsolat az újszülött életébe állandó pezsgést, üdeséget, eredeti-' séget visz s nem engedi, hogy az újszülött eltunyuljon, megcsontosodjék vagy ellaposodjék. Reménysége él és folyton előre mutat, vezet és visz. Az újjászületésben nem emberi akarat valósul meg; Isten műve az a Szentlélek által, aki az ige és a szentségek által titokzatosan, kiszámíthatatlanul, de csodálatos eredménnyel munkálkodik. A kaput az újjászületéshez Jézus Krisztus nyitotta meg Isten kegyelméből, aki őt a halálból feltámasztotta. Az újjászületett ember körül egyelőre minden a régi maradt, de mivel ő maga egész lényében megMárk 5, 38—42. Filippi 3, 20—21. Volt egyszer egy csodálatos husvét. Isten hatalommal életre hozta a sírból szent Fiát. Azóta közel 2000 husvét volt már. S ez a 2000 husvét nem tett egyebet, mint hirdette az első husvét tényét: „Nincsen itt, feltámadott.“ 2000 év óta valóságos húsvéti evan- géliom-zuhatag érte ezt a világot. Ugyan meglátszik-e rajta? Hogy a húsvéti evangéliom meglátszik-e rajtunk, vagy sem, azt nem az mutatja meg, hogy milyen külsőségekkel ünnepeljük meg ezt az ünnepet, milyen cifra szavakkal tudunk párhuzamot vonni a húsvéti feltámadás és a természet ébredése között, hanem egyebek mellett az, hogy miként temetjük el a halot- tainkat. A húsvéti evangéliom fényében nézzük meg, hogyan temet a mai ember, aki mögött ott van az első husvét csoda-ténye s aki 2000 éve hallja a húsvéti evangé- liomot. „Láta sok siránkozót és jajga- tót...“ Nemde, a mi temetéseinknek is ez a legszembeötlőbb jelensége: a sírás és jajgatás?! Ez any- nyira fontos, hogy ha valahol netán elmaradna, a via a gyászolókat. A termetéi* lro^&rjség f ÜEF0RMÄT1JS FlSKOLA változott, azért újnak lát mindent, mert új szívvel, új lélekkel, új várakozással és új reménységgel néz mindent — önmagát is. Naponként új kezdet előtt áll, a kezdés minden örömével, lehetőségével és kockázataival. Sehol nincsenek holt vizek, mindenütt az Isten életének folyamai zuhognak s az egész lét megtelik az ő hatalmával és dicsőségével. Németh Károly. abból szokta megítélni a hozzátartozók szeretetét és kegyeletét, hogy milyen hangerővel tör elő a sírás és milyen szaporán peregnek a könnyek. Pedig sokszor nem az a legfájóbb fájdalom, amelyik könnypatakokban tud felolvadni, hanem amelyik csak szárazon rázza az ember kebelét. Sokszor nem az a legégetőbb könny, amelyik zsebkendővel letörölhető, hanem amelyik láthatatlanul, befelé csorog. Sokszor nem az a legmélyebb gyász, amelyik kiabál, hanem amelyiknek csak hangtalan némasága van. A sírás oly lényegesen fontos, hogy az egyháztól is azt várják, hogy ennek szolgálatába álljon. „Aztán csak szépen tessék ám elbúcsúztatni..halljuk nem egyszer temetési bejelentések alkalmával. Értendő alatta az, hogy minél sirattatóbb legyen az egyház szolgálata. Pedig az egyház nem azért áll meg koporsók mellett, hogy könnyeket csapoljon és a sebszaggatás keselyűszolgálatára vállalkozzék, hanem hogy a koporsók felett is minél tárgyilagosabban az élő Isten hatalmára mutasson. Mindez pedig nem azt jelenti, mintha a sírás bűn volna. A könny is Isten ajándéka, egyik legáldot- tabb adománya. Jézus is sírt. Élők Jézus él! Én is vele!
