Harangszó, 1940

1940-03-03 / 9. szám

62 ■BiT.-ii.Ti HARANGSZÓ 1Í4Q. március 3 A gyermek és a munka Irta: Zacher Lajos. (Folytatás.) Megy is a munka ilyen körülmények között mindaddig, míg újabb nehézség nem bukkan fel. A nehézség akkor kelet­kezik, amikor a tanuló azt kénytelen megállapítani, hogy olyan munkát vé­gez , ami csak lehetne öröm, de még­sem öröm, mert nem olyan kedvezőek a körülmények, mint másnál. Neki ne­hezebb feladat jutott, míg más csak szó­rakozva végzi a munkát. Ebből az össze­hasonlításból származik a lelki konflik­tus. Becsapottnak érzi magát: „A múlt­kor elhitette velem a tanító úr, hogy a munka öröm. No, de nem lehet engem ölökké áltatni!“ Könyvtáróra volt. Cserélgették a,gye­rekek a könyveket. A legtöbb gyermek n ár boldogan iapozgatta az új könyvet. A Béla arca azonban olyan volt, mintha ecetes-uborkát evett volna. — Mi a baj? — kérdem. — Én nem viszem el ezt a könyvet. — Miért? — Mert nem érdekes! — Mi a címe?-— Növénykísérletek. — Tudod, mi van benne? — Nem. — Hát mit szeretnél olvasni? — Vernét, May Károlyt, vagy valami történelmi regényt. — Miért? — Mert az érdekes. — Hát honnan tudod, hogy ez nem érdekes? — Belenéztem. — Én tudom, hogy ez érdekesebb minden Vernénél; de hát te csak érde­kességet keresel a könyvben? — Szórakozást, kellemes időtöltést is. — Kincset nem? — De igen. — Hátha ebben több van, mint May Károly összes műveiben? Béla csak húzogatta a vállát; nem felelt. Erre én megtorpedóztam: Láttál-e már homokbányát? Béla nézett, hogy mi lelt engem, miért kérdezek ilyen képtelenséget most hirtelen, de azért felelt fanyalodottan: Láttam. — Olvastál-e már aranybányákról? — Igen. — Mi lehet könnyebb: aranyat, vagy homokot bányászni? — Homokot. — És mi lehet érdemesebb? — Aranyat bányászni! — Látod, igen sok könyvben csak ho­mok van. Ezt talán „élvezet“ olvasni, érdekes és könnyű. A másikban arany van. Azért azonban meg kell szenvedni. Én tudom, hogy ezen a könyvön nehe­zen fogod magad keresztülbányászni... de kincset találsz benne!!! Béla elvitte a könyvet. Remélem, meg is találta benne a kincset. Azóta nincs nehézség a könyvcserénél. A kin­csért meg kell szenvedni — tudják, de érdemes érte dolgozni, mert ha a munka nehéz is, a szerzett kincs öröm. Még egy kérdést szeretnék kifej­teni. Szólni akarok arról az aranyigaz­ságról, melyet a költő így fejez ki: „Munkásság az élet sója, a romlástól, mely megóvja.“ Ne beszéljek ugye a munkanélküli­ség borzalmairól, ne szóljak, ugye arról, hogy mennyi bűn született meg a munka- nélküliség idején? Azt azonban szóvá kell tennem, hogy a csavargók százai és ezrei, a bűnözők hadserege, a munka­kerülők szomorú ármádiájából került és kerül ki. És itt hadd mondjam meg, hogy nagy százalékban a szülők a hibá­sak akkor, amikor a gyermek rossz útra tér, azért, mert nem tanították meg arra, hogy ha nincs, keressen magának mun­kát! Ez egyik legnagyobb horderejű pro­bléma a gyermeknevelésben. (Folytatjuk.) OLVASSUK_A BIBLIÁT Miért halt meg az Úr Jézus? IV. Hogy én örökké éljek! Március 3. Isten Fiát adta. János 3, 14—18. A 16.-ik versben bennfoglaltatik az evangélium magva. „Egyszülött Fiát adta!“ — ezt úgy kell értenünk, hogy egyszülött Fiát „halálra" adta. Ez a helyettes halál lett örök élet az üdvözö­lök számára. Más út nincs, mely örök életre vezet. Az Ür Jézus világosan mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához,' hanemha énáltalam!“ (Ján. 14, 6.) Vedd komolyan Krisztus halálát és a váltsá- got, mit vérében felkínál és az örök életnek te is részese leszesz. Március 4. Élet kenyere. János 6, 27—35. Az Ür Jézus az ő testét, vagyis az úrvacsorái kenyeret „élet kenyeré­nek, „Isten kenyeré“-nek, „mennyei ke­nyérinek mondja. Közelednek az ünne­pek. Úrvacsora vételére készülsz. Vedd egyszer már teljes hittel az úrvacsorái kenyeret, mint élet kenyerét és szólj így magadban: Uram Jézusom! Ez a te értem halálra adott tested! Ez te vagy! Hiszem bűneim bocsánatát és az örök életet! Március 5. Krisztus halálának haszna. János 10, 17—30. Két fontos dolgot hangsúlyoz itt az Úr Jézus: Hogy ő éle­tét leteszi és újra felveszi, továbbá, hogy ő juhainak örök életet ad. Ennek a rop­pant horderejű ígéretnek halála és fel­támadása képezi zálogát. Halála eltörli övéi bűnét, amely akadálya lenne az örök életre való bemenetelnek. Testi fel­támadása viszont kezeskedik övéinek testi feltámadásáról. Március 6. Örök élet. János 17, 1—11. Ez a bibliai szakasz az Ür Jézus főpapi imádsága. Üdvözítőnk célja és vágya, hogy örök életet adjon megváltottainak. Beszédei, imádságai, Golgothán véghez vitt áldozata, ezt az egy, nagy célt szol­gálják. A 2.-ik vers szerint neki hatalma is van erre. Ugyancsak ez a vers fel­tárja, hogy az örök életnek a „test“ is birtokosa lesz. A Hiszekegy szavai sze­rint: Hiszem a testnek feltámadását és az örök életet! Március 7. Ádám és Krisztus. Róma 5, 1+—21. Az élet és halál kérdése köz­ponti kérdésévé lett az emberi nemnek. Ádám bűne halál rabszolgáivá tett ben­nünket. Krisztus érdeme ellenben örök élet birtokosaivá. Ádám a halál csíráját oltotta belénk. Krisztus ellenben az élet erejét. Az élet és halál nagy kérdése Nagypénteken és Husvétkor végleges megoldást nyert. Természetesen csak a hívő számára. Március 8. A bűn következménye. Róma 6, 16—23. A bűn következménye örök halál, vagyis kárhozat. Aki bűnt vet, az halált arat. Ezért keresztyén ne tréfálj a bűnnel! De hála Istennek, van következménye Isten kegyelmi ajándéka elfogadásának és a bűn elhagyásának is: Végnélküli élet és örvendezés Istennel az ő országában! A bűn röpke percei ked­véért ne áldozd fel örökkévaló boldog­ságodat!!! Március 9. Öröm a mennyben. Jele­nések k. 7, 9—17. A Bárány-Krisztus vé­rének hatóereje olyan nagy, hogy átter­jed a másik világra, sőt ott érezteti ál­dását igazán. Megfehérítetted-e már ru­hádat ebben a vérben? Nagypéntekig még van 13 nap. Keresd fel az írásban a Krisztus véréről szóló igéket és imád­kozz! Krisztus vérében való hited ledönti a válaszfalat, melyet a bűn közted és Isten között emelt. Békességed lesz itt a földön és örökkévaló életed a menny­ben. Az Ür Jézus azért halt meg, hogy ezt megszerezze. Harmati Béla. KARCOLATOK 76,500,000,000! A mostani európai háború eddig H ETVEN HATMILLIÁRDÖTSZÁZ- MILLIÓ pengőbe került a hadvise­lőknek. Még kimondani is nehéz! Ebből a szörnyű összegből kere­ken négymillió kisgazdaságot lehe­tett volna megvenni és kellően be­rendezni s azon tíz- tizenkétmillió ember talált volna tisztességes megélhetést. így pedig ez a rettenetes összeg eldurrogott a levegőbe, vagy le­vándorolt a tenger fenekére. Pedig még meg sem kezdődött az igazi háború! HETI KRÓNIKA Az országgyűlés ünnepélyes méltó­sággal egyszakaszos törvénnyel örökíti meg kormányzónk 20 éves országlását. — A hóakadályok az államvasutak vala­mennyi vonaláról eltisztultak már. — A finnek hősi ellenállása tovább folyik. A szovjetorosz haderő megszakítás nél­kül támad, hogy kifárassza a finneket. Az oroszok naponta hatvanezer mázsa lőszert lőttek a finn állásokra. Viipuri városát a vörösök romhalmazzá lőtték. A finnek második védelmi vonala még sokkal erősebb, mint az első volt. — Londonban azt hiszik, hogy hamarosan kitör északon az általános háború. A skandináv államok viszont erősen ra­gaszkodnak semlegességükhöz. Számolni lehet azzal is, hogy a Kaukázusban is ki­tör a háború. Itt a francia Waygand tá­bornok vár seregével az adott jelre.

Next

/
Thumbnails
Contents