Harangszó, 1940

1940-11-03 / 44. szám

344.

HARANGSZÓ

ÍÖ40. november 3.

gyülekezetét, sem egy családét vagy személyét, akik azokat ajándékozták. Emlékfeliratok és címek ide nem valók, hanem történjék utalás a Jézus Krisztusnak értünk hozott áldozatára, a bűnök bocsánatára és szabadulásunkra a Jézus Krisztus által s tegyük ezt úgy képekkel, mint feliratokkal.

A kelyhekről még annyit, hogy azoknak törzse a tartó tenyér fogásának megfelelően kúpalakú s a biztos hasz- nála szempontjából a törzs és talp súlya megfelel a borral tele kupa súlyának.

2. Ostyatartó. Krisztusnak csodálatos hatalmát ábrázolják a rajta levő jelképek. Emberi szemek számára kevés kenyérrel és hallal ezreket elégített meg. A kerekalakú doboz egyik felől az öt kerekalakú kenyeret, másfelől a két halat mutatja, majd ugyancsak egymással át- ellenben a tizenkét tele kosárból kettő látható. A fennmaradt négy szabad területen az evangéliumok megfelelő szakaszai vannak jelölve: Máté 14. 13—20., Márk 6, 31—44., Lukács 9, 10—17., János 6, 1—13. A doboz fedele domború s középen emelkedik fel a kereszt. A régi keresztyének azon a helyen, ahol az úrvacsorát vették, az ötezrek csodáját ábrázolták hasonló módon s a mi jelképeink épen az egyik római földalatti katakombából (temetkező helyek, melyek gyülekezésre is szolgáltak) valók.

3. A készlet legnagyobb darabja a háromliteres kancsó, amelynek oldalfelületei bő teret nyitnak a jelképes ábrázolásra. Az egyik oldalon az Ür Jézus, az Istennek Báránya győzelmi zászlóval áll. Az ő uralma alatt van a gyülekezet. A másik oldalra Krisztus görög nevének két kezdőbetűjéből alakított régi keresztyén jelvény került. Krisztus monogrammja győzelmi jelvény. Az alsó oldalon két sorban ez a felírás helyezkedik el: „Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.“ Lukács 19, 18.

4. Kenyérosztó tál. Szélén felírás fut körbe: „Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállott alá, ha valaki eszik e kenyérből, él örökké.“ János 6, 51. A tál mélyedésében egy szál búzakalász, nemcsak a Krisztus testének, hanem a feltámadásnak is ősi jelképe.

Az egész készlet ezüstből készült, ol- tári edények készítésére ez a legrégibb időktől fogva használatos anyag. Kisebb gyülekezeteink számára bizony költséges az ezüstedény beszerzése, de ez nem jelenti még azt, hogy ne lehetne hasonló alkotásokat több helyen megvalósítani. A mai művészetnek egyik nagy felismerése, hogy minden teremtett anyag lehetővé teszi a nemes kivitelt, ha anyag- szerűen, azaz annak természetéhez mérten dolgozzák fel. Cinnből lehet épen olyan szép edényt készíteni, mint ezüstből, sőt van olyan gyülekezet, amelynek úrvacsorái kancsó ja égetett anyagból van s olyan is, ahol fajance kelyhet használnak. Csak egyre ügyeljünk, hogy ezüstözött és nemes fémekkel futtatott álanyagokat ne használjunk. Nem kelthetjük a drága áldozatunk valószínűségét ott, ahol Krisztus valóságos áldozatát hirdetjük.

A bemutatott készlet kézimunka. Az egyes darabokat részleteiben egy ezüstlapból kalapálta formákká a mester.

Munkájával több kudarc után készült el, de fáradsága meglátszik az ezüstön, melyen minden kalapácsütés nyomot hagyott! Az ezüstfelület olyan, mintha csupa apró kis tükörből volna egybesimítva. Ne sajnáljunk áldozni a kézimunkára. Ezen a helyen a művészi alkotás titka nem a formák káprázatosságában, hanem az emberi munka, a valóságos emberi kéz áldozatában rejlik. Így a legegyszerűbb formákban megjelenő kehely is lehet lenyűgözően szép.

Révész István.

Tervek: Révész István s.-lelkész, Budapest. — Készítő műhely: Wintermantel és Szombathy, Budapest. — Esetleges tanácsadások: Budapest, XI., Bocskai-út 56. Fotó: Oláh Kató.

Egészségvédelem.

Irta: Dr. Ittzés Zsigmond.

2. A víz. (Vízellátás )

(Folytatás.)

Az aknás kutak szivattyúval felszerelve — befedésüket tekintve — a legmegfelelőbbek. Tudnunk kell, hogy egyszerű szivattyúval a vizet 7 méternél mélyebbről nem lehet felszivatni. Ha a kút vizének felszíne 6—7 méternél mélyebben van, a szívószerkezetet az akna falán a víz színétől számítva 4—5 méternyire kell elhelyeznünk. Az ilyen szivattyúnak nyomószerkezettel is kell bírnia, hogy a 4—5 méternyire felszívott vizet fel is nyomathassuk a föld színe fölé. A szivattyús kútnak az az eszményi megoldása, ha a szívő-nyomú szerkezetet a kút aknájától oldalt 1—2 méter távolságra egy külön aknában helyezzük el, s abból csak a csövet vezetjük át a kútaknába. Ezzel el lehet érni azt, hogy valahányszor a szivattyú szerkezete javításra szorul, ne adódjék újabb és újabb gyakori alkalom a kút- aknában lévő víz szennyezésére. A kút- akna ily esetben teljesen be van boltozva, de gondoskodás történik jól elzárható, nyílással arról, hogy a kút tisztogatása végett a kútba időnként le lehessen' szállni.

Hogy a kutat a szennyezéstől megóvjuk, a szemét- és trágyatelepet, valamint a szennyvizek és trágyalé felfogására szánt ürgödröket és pöcegödröket —• ismétlem -— legalább 10 méternyi távolságban kell a kúttól elhelyezni, illetőleg, ha új kutat ásunk, azt a szennyteleptől és szennyvízgödörtől 10 méternyi távolságra kell ásnunk. Ily távolságról tapasztalat szerint a szennyvizek nem szivárognak le a kútba a talajon kérész tül. Emellett gondunk legyen arra, hogy lakóházunk környékén a talajt tisztán tartsuk; mint ahogyan a talaj tárgyalásakor is hangsúlyoztuk, a talajnak tisztántartása egészségi szempontból igen fontos. Gondoznunk kell a szemétgödrö két, trágyadombokat; a szemetet, trágyát összegyűlni ne engedjük; a trágya telepet, szennyvízgyűjtő gödröket, pöce gödröket vízhatlan anyagból vastag betonfallal és betonfenékkel építsük.

Hogy a kútba egykönnyen be ne szivároghasson eső, hóié, vagy szennyvíz, igen nagy súlyt kell helyeznünk, amint már fentebb is említettük, arra, hogy a kút környéke fel legyen töltve, s a

kutaknát téglaburkolat helyett inkább cementgyürükkel foglaljuk és a káva is abból készüljön. A betonkáva körül, attól kissé lejtősen, s azzal gondosan összecementezve, körül-belül 80—100 cm. széles övjárdát készítsünk betonból. Az övjárda lejtése mérsékelt legyen, mert különben télen a ráfagyott jégen könnyen elcsúszhatnánk.

A kutkáva felett épült tetőszerkezet minden oldalról, felül is, teljesen zárt, rés- és hézagmentes legyen, hogy kívülről por, szemét vagy állat a kútba ne juthasson. Tévhit az, hogy a kútnak szellőznie kell. Amely kutban rossz a levegő, annak a kútnak a vize is rossz. Az ilyen kutat azzal, hogy nyitottnak hagyjuk, a benne képződő rossz levegőtől, mérges gázoktól meg nem szabadíthatjuk. Az ilyen kút vizét ki kell méretni, s az iszaptól, bomló, rothadó anyagoktól meg kell tisztítani.

Meg kell még említenünk, hogy az állatitató vályút a kuttól legalább 5 méternyire kell elhelyezni, hogy az állatok a kút közvetlen környékét fel ne tiporják és be ne szennyezzék. Ezt miniszteri rendelet is előírja. Helyesen cselekszünk, ha a vályú környékét kő-, vagy téglatörmelékkel, de méginkább, ha élére rakott téglával burkoljuk, s a téglaközöket cementhabarccsal öntjük ki, hogy a vályú körül kátyú ne képződhessék.

A kút környékén mosni — a kút szennyeződésének lehetősége miatt — tilos. (Folytatjuk.)

Testvéreket keresünk!

Az erdélyi hazatért gyülekezetek közül a legtöbb lélekszámban és anyagiakban is erőtelen, támogatásra szoruló gyülekezet. Nagybányán az anyaegyházközségben 110 lélek van, Nagykárolyban 116, Szatmárnémetiben 130 s az azóta szervezett Székelyföldi Misszióban, melynek székhelye Sepsiszentgyörgy, a székhelyen 64, Baróton 30, Csíkszeredán 26, Csomakőrösön 31, Kézdivásár- helyen 59 lélek van.

Túróczy Zoltán püspök ezeknek a gyülekezeteknek megsegítésére kétféle mozgalmat indított. Az egyik: testvérgyülekezetek keresése, a másik egyházi kültagok toborzása. Eddig a következő egyházközségek vállalták el az erdélyi egyházközségek testvéregyházközségi szolgálatát: Nagykárolyt a győri, Szatmárnémetit a pápai, a Székelyföldi Misz- sziót a kelenföldi egyházközség fogadta testvéri szeretetébe és támogatásába. A kelenföldi egyházközség a Székelyföldi Missziónak már egy ezüst úrvacsorái készletet is ajándékozott. Ezenkívül az egyetemes egyház az Egyházi Törvények 1 példányát ajándékozta oda mindegyik egyházközségnek. A Keresztyén Igazság 200 db Kis Kátét adott az erdélyi iskolás növendékek számára. A budapest - angyalföldi Luther - Szövetség 150 pengőt ajándékozott, a Harangszó nyomdája pedig a Székelyföldi Missziónak iktató- és anyakönyveket adott.

Mindezek a tiszai egyházkerületen kívüli területekről jövő adományok. Az egyházkerületen belül az egyházközségi j kültagok toborzását szeretné a püspök folyamatba tenni. Keresünk egyháztago-