Harangszó, 1940
1940-09-15 / 37. szám
286. HARANGSZÓ 1940. szeptember 15 A ta\aj hőmérséklete függ elsősorban a környező levegő hőmérsékletétől, függ a nap sugárzásától, a talajfelület párolgásától, a levegő áramlásától, azután a talajban lévő szerves anyagok (szemét, trágya) rothadásakor, bomlásakor végbemenő vegyi folyamatok (oxidáció) alkalmával keletkező melegtől, továbbá magának a földnek a melegétől. — A talajnak a felmelegedése annál nagyobb, minél sötétebb, minél durvább szemcséjű és minél szárazabb. Ezért is szeretik kerti vetemények számára a laza, fekete humuszos talajt szemben az u. n. hideg talajjal; ilyen a világbsa'bb színű, nedves, szalonnás összeállású talaj. A nedves talaj nyirkossága és a talajfelület párolgása miatt hideg, ezért ebben a talajban a növény, különösen pl. a kukorica, későn és nehezen fejlődik. Magas hegyeken, ahol későn ólvad el a hó, a földmívesek, azzal gyqrsítják a hó és jég olvadását, hogy kormot szórnak a fehér mezőre, s ezáltal a vetés idejét korábbra kényszeríthetik ki. A fekete színű anyagok a fényt elnyelik és így könnyebben melegszenek fel, mint a fehér színűek, — ezek ugyanis a fényt visszaverik. Az észak felé tekintő domboldalak legkevésbbé melegednek fel. Ezzel szemben a dél felé nézők a nyári kánikula idején szinte áthevülnek. Mindezeket a kérdéseket tekintetbe kell venni a lakóház helyének a megválasztásánál. A talaj felső, 1 méternél vékonyabb rétegének hőmérséklete az évszak és napszak szerint is állandóan váltakozik. 1—1.5 méter mélységben a talaj napi hőingadozásai eltűnnek; ettől a mélységtől lefelé a talaj már fagymentes. 4 méter mélységre csak 4 hónap elteltével hat le a meleg vagy hideg, úgy hogy a tudományos megfigyelések és megállapítások szerint az évi ingadozás ebben a mélységben már csak 5 C fokot tesz ki; 18—24 méter mélységben pedig éveken át ugyanaz marad a talaj hőmérséklete, mint ami annak a vidéknek évi átlag-hőmérséklete, — ezt a hőmérsékletet az ily mélységből nyert víz is bármely évszakban megmutatja. Azokon a tájakon, ahol az évi átlaghőmérséklet a fagypont alatt van, a talaj állandóan meg van fagyva. Szibéria északi részén szorosan vett talajvízről sem lehet beszélni, mert a talajjég 70 méterig is leterjed. — Az elmondottak után köny- nyű megérteni, hogy a talaj hőfoka befolyásolja a lakóház, különösen a pincelakások hőmérsékletét. (Folyt köv.) Evangélizáció. Az orosházi evangéli- záló konferencián aug. 15—18-án a rossz időjárás, késői cséplés, nagy távolság stb. ellenére is 500 fölé emelkedett a résztvevők száma a múlt évi 200 résztvevővé! szemben. — E héten, szeptember 8—15-ig Gércén van gyülekezeti evangélizáció, melyet Stewart Douglas skót evangélista tart. — Az ősszel Pest- szentlőrincen, Sopronban (ifj.), Ácsán, Soltvadkerten, Szentesen készül evangélizáció. — Isten áldása legyen az evan- gélizációkon! Egyházi énekeink múltjából. XVI. Kol. 3, 16—17. Feltűnő, hogy Luther 36, aTranovszky szerint 39, éneke közül csak 11 került Szegedi énekeskönyvébe, pedig Luther haláláig, 1546-ig, minden éneke megjelent a németországi gazdag tartalmú énekeskönyvekben. De az is gondolkoztak, miért maradtak ki a 16. század hazai énekeskönyveiből a Luther kor- társainak 1529—1550 között megjelent énekei, melyeket ma állandóan használunk, melyek csak másfélszáz év múlva, a Zengédezővel (1696.) kerültek hazai énekeskönyveinkbe (Lásd a Zengedező- nél!) ? Abban a másfélszáz évben — 1526—1696 — 14—15-re tehető azon német énekek száma, a felvett lutherieken kívül, amelyek lassanként beszivárogtak magyar evangélikus istentiszteleteinkbe. Ez a 26 idegen ének nem színtelenítette el istentiszteleteink nemzeti jellegét. Észre se vették a sok száz magyar ének mellett. Ennek okára még visszatérünk. A cseh-morva testvérek énekeskönyvét 1531-ben a szekta német hívei számára Weisse Mihály lefordította, ebből is vett át Szegedi néhány éneket: 1. Adjunk hálát az Úrnak, mert... 136. zsoltár. Régi dunántúli 488., ref. 1922. 183. (Ennek az éneknek egész irodalma van.) 2. A keresztyénségben ... Héberek 9. 28. Régi dunántúli 9. A katolikusoknál Sz. V. U.: 1. 3. Krisztus mennybe felméne = Christ ist erstanden. I. Kor. 15, 20. 4. A nap támad, fut a setétség = Der Tag vertreibt die finstere Nacht. Üj Zeng. 517. Ebből a iatin-cseh-német reggeli énekből született magyarban a katolikusoknál a „Hajnal-ének a Boldogsá- gos szüzhöz", nálunk; Jézus Krisztus, szép fényes hajnal című kedves énekünk, mit dallamban az 1651-es Cantus Catho- lici (22. 1.) őrzött meg. E dallamot közli a Chovan korálkönyve (53.) torzított formában, ráalkalmazta a Tranovszky énekeskönyv (91.) egyik karácsonyi énekét. Elefánty Sándor. A BÁLVÁNY SZÜLETÉSE. ... És Mózes fölfelé ment. Rótta a sinai hegyét. Alant maradt a völgy. Alant maradt a nép. A szenvedés is lent maradt. A test hevült, a vér szaladt. A léleklámpák összetörtek. Kilobbanóban volt a fény. Torzók születtek, vak szavak az elfogyott imák helyén s a lélek-élet megvakult! Ködökbe tűnt az Isten arca. Az eget, mint a sötét kárpit, a sűrűsödő bűn takarta. Pogányság épült, magas tornyú; s megöntetett az — Aranyborjú. Uralkodott!! Főpap szolgálta: Áron. Volt is lelke a függök aranyából, forró asszonyok vágyait beitta. Jó Isten volt s jóságos titka abban állott, hogy sose vádolt, vérnek keresztet sose ácsolt, békés magányban ült a trónon. Vétót nem intett, áment mondott, abból sem csinált semmi gondot, hogy pocsolyába fül a tábor, megértőn feküdt — borjú volt — velük együtt a pocsolyában. Mózes nem látta, messze járt ... „Megkésetten" szállott a völgybe és írva van: haragtól égve a kőtáblákat összetörte. Jakus Imre. Leánytáborozás Nagytarcsán. 1940. október hó 1—31-ig. Az első magyar népfőiskolának megindulásával már felmerült az első leánynépfőiskola terve is. Isten kegyelméből október 1-én megnyitjuk az első leány- népfőiskolát Nao-vtarcsán, a népfőiskola helyiségeiben. Erre a népfőiskolára, melyet rövidsége miatt csak leánytáborozásnak nevezünk, hívunk minden magyar parasztleányt, aki tovább szeretne tanulni és szolgálni egyházának, hazájának, otthonának. A leánytáborozás célja: Krisztusban élő magyar parasztlányokat nevelni. Üj magyar parasztlányokra van szükség, új magyar ifjúságnak csak új magyar leánynemzedék lehet párja. Magyarságunk nagy feladatok előtt áll, egyházunk hitben erős híveket vár, a magyar otthonok tiszta életű leányok által válnak újjá. Jézus Krisztusnak van hatalma újjá teremteni: „Mondjátok meg Sión leányának-: imé eljött szabadulásod.“ (Ézsaiás 62, 11.) A négy hét a lelkinevelés és továbbképzés szolgálatában áll. Magyar irodalom, történelem, földrajz, számtan, állattan, növénytan, hittan, bibliaismeret, társadalomtudomány, egészségtan, írás, olvasás az elméleti tárgyak. Háztartás- tan, kisgazdaság vezetése, gyülekezetismeret, leánykor vezetés, ének, kézimunka a gyakorlati tárgyak. Ezenkívül a gazdasági és otthoni élet körét érintő több hasznos tanfolyam képezi a leánytáborozás programmját. Az előadásokat budapesti meghívott előadók, a népfőiskola tanári kara és a táborozás vezetői tartják. A táborozáson résztvehet minden 16—23 éves parasztleány, aki hat elemit,
