Harangszó, 1940
1940-09-08 / 36. szám
134Ő. szeptember 8. HARANGSZÓ 279. Apró történetek. Veszteség. Egy gyárban a vallást ócsárolták a munkások. A keresztyénséggel csak veszít az ember, — mondották többen. Ebben igazatok van, — felelt egy istenfélő munkás. Én is elvesztettem a pálinkát, a szakadt ruhát, a rongyos kalapot, az éjszakázást, a családi háborúságot, a rossz lelkiismeretet, meg a kárhozatot. Bizony sokat veszít az ember! Isten mindig segít. Mikor egy embertelen rabszolgafelügyelő szöges korbácsával véresre vert egy keresztyén rabszolgát, gúnyolódva kérdezte: No, mit tehet most érted a te Jézusod? — Segtí, hogy meg tudjak néked bocsátani, — felelt szelíden a rabszolga. Egészségvédelem. Irta: Dr. Ittzés Zsigmond. 1. A talaj. Hogy a talaj egészségünkre való hatását megérthessük, szükséges a közegészségtan idevágó tanítását ismernünk. Ezért, mielőtt a talaj által okozható ártalmakat és az azok elleni védekezést tárgyalnánk, foglalkozunk a talajra vonatkozó közegészségtani megállapítások ismertetésével. Ezt az eljárást fogjuk követni a következő cikkek megírásánál is. A talaj a földkéreg legkülső részét alkotja. A földön található minden élőlény léte a talajhoz van kötve, s vagy abba belekapaszkodva (növények), vagy benne (vakond, giliszta), rajta (ember, állatok legtöbbje), felette (madár, szárnyas rovarok) szabadon mozogva él, vagy pedig a talaj felszínén képződött mélyedésekben összegyűlt folyó- vagy állóvízben vannak meg megélhetésének feltételei (hüllők, halak). Meg kell jegyeznünk, hogy a föld legkülső rétegét talajnak csak akkor nevezhetjük, ha olyan összetételű, hogy benne a növények megtalálják mindazokat az anyagokat és feltételeket, amelyek fejlődésükhöz és életük fen- tartásához szükségesek. Az ember élete is szorosan véve az ily értelemben nevezett „talaj“-hoz van kötve, mert, — bár építhet a sivatagban, letelepedhetik a sivár, kietlen sziklák között, — e helyeken közvetlenül nem találhatja meg, de meg sem kaphatja egykönnyen a táplálkozásához és megélhetéséhez szükséges tényezőket. Ezekből önként következik, hogy minden élőlény, így az ember is, minden életnyilvánulásában a sok különböző tényező mellett a talaj befolyásának is ki van téve. Tudnunk kell, hogy a talaj kőből, kőzettörmelékekből, azok szétmállott, porszerű részecskéiből, homokból, vagy agyagból áll. Az apró részecskék közt lévő réseket és parányi hézagokat a talajlég tölti ki, amit a mélyebb rétegekben a talajvíz részben kiszorít helyéből. A talajnak, ahol lakunk, továbbá ahol állandóan vagy huzamosabban tartózkodunk, minden tekintetben meg kell felelnie az egészségügyi követelményeknek, — főleg tisztának és száraznak kell lennie. A talaj viszonylagos tisztasága attól függ, hogy mily mértékben van szennyezve korhadó, rothadó, bomló szerves anyagokkal. A növényi, állati, emberi szervezetet alkotó széntartalmu anyagokat szerves anyagoknak nevezzük. A szerves anyagok, — ha a szervezet, amelynek alkotó részét képezik, megszűnt élni, vegyi folyamatok révén és apró, szabad szemmel nem látható élő lények (baktériumok) életműködése folytán felbomlanak, szétesnek és átalakulnak. Ezek a folyamatok gázképződéssel járnak. A gázak megfertőzik a talaj levegőjét s onnan felszállva a külső levegőt is. Különösen nagymértékű a szennyezettsége a mocsaras, posványos talajnak, valamint a szemetet, korhadó növényeket, állati és emberi hulladékokat, állati és emberi tetemet, továbbá trágyát (ürüléket), trágyalevet tartalmazó talajnak. Szennyezett a gyárak, ipartelepek, istállók, csatornázatlan zsúfolt háztömbök, temetők környékének talaja. A mondottakból következik, hogy elsőrendű egészségügyi követelmény a talaj megóvása minden szennyezéstől és fertőzéstől. A szennyezett talajból kiáradó bűzös, néha meg szagtalan és ezért alattomosan jelentkező gáz és pára megrontja, élvezhetetlenné, sőt mérgezővé teszi a levegőt, amelyben tartózkodunk. Ha az ilyen gáz és pára szobánkba beárad akár az ablakon, ajtón át, akár a padló résein keresztül, -— a légutakba* s onnan szervezetünkbe jut be és ott mérgező hatást fejt ki. Ha nagy mennyiségben van jelen a talajban a mérgező gáz és nem keveredhetik bőségesen tiszta levegővel, (pl. szeméttel fertőzött régi kutakban, pincékben, csatornákban, barlangokban), — belég- zése hirtelen halált is okozhat. A fertőzött talajból egyrészt a kútvagy forrásvíz útján, másrészt a talajjal érintkező kezünk, vagy ételünk útján bejutnak a betegséget okozó csirák, baktériumok, férgek és azok petéi a szervezetünkbe. Ily módon különféle fertőző betegségeket lehet megkapni, pl. hastífuszt, vérhast, kolerát, bélférgeket, stb. — természetesen csak abból a talajból, amely éppen ezeket a fertőző csirákat és férgeket tartalmazza. A talaj legfelső rétegében közel a talaj felszínéhez 1 köbcentiméter talajban százezrekre, milliókra rúg a baktériumok száma. (1 köbe. vízben már csak 100—10.000, míg tíz liter levegőben alig van 1—10 baktérium.) A jól szűrő talajban 1 méter mélyen lényegesen csökken a baktériumok száma; 3—4 méter mélyen már alig néhány száz baktériumot lehet 1 köbe. talajban találni; 4—6 méter mélyen a talaj már baktérium-mentes (steril). Szerencsére a kórokozó baktériumok elényészően csekély számban élnek a talajban. A szántóföld, különösen a zsíros humusz felső rétegében a különféle apró, szabad szemmel nem látható, nagyobbrészt hasznos baktériumok, penészgombák és férgek milliárdjai élik világukat. Olyan élőlények ezek, amelyek a növények táplálkozása számára nélkülözhetetlen tápanyagoknak, különösen a nitrogénnek képződését életműködésükkel a talajba került szerves anyagoknak, trágyának szétbontása, erjesztése és rot- hasztása útján segítik elő. Ezek a hasznos apró szervezetek játszanak nagy szerepet a talaj öntisztulási folyamatában, mert életműködésük következtében a földbe jutott bomló, rothadó anyagok vegyi alkatrészeikre bomlanak és idővel megszűnnek ártalmasak lenni. Hogy a vízbe jutott rothadó anyagok is vegyi átalakuláson mennek át, s ennek folytán végül is a víz megtisztul, szintén főleg a baktériumok működésének köszönhető. Megnyugtatásul mégegyszer hangsúlyozom, hogy a talaj vegyi gyárában dolgozó legtöbb baktériumféleség az emberi szervezetre ártalmatlan, sőt annyiban hasznot is hajtanak, hogy a kórokozó baktériumokat hihetetlen szaporodásukkal és szívósságukkal elnyomják. Ahol a természet háztartásában hasznos és nélkülözhetetlen apró lények megtalálják életfeltételeiket, ugyanott jól érezhetik magukat az egyes betegségeket okozó csirák is. Legelőn, trá- gyás kerti földben, de egyebütt is a tetanusz (merevgörcs), a sercegő üszők (gázüszök), lépfene spórái (csirái), férgek petéi, — tócsákban, pocsolyákban pedig a kolera, tífusz, váltóláz, stb. kórokozói előfordulhatnak. A por már alig tartalmaz élő baktériumot, mert ezek a beszáradás következtében elpusztulnak, ezért a levegőn át való fertőzés alig lehetséges. (Folyt, köv.) OLVASSUK A BIBLIÁT Amivel a gyermekednek tartozol. Szeptember 8. Helyes ítélet. Zsolt. 51, 1—7. A tanévnyitás remények, jövőbelátások kapunyitása is. A szülő nemcsak azt a gyermeket látja, aki kezébe kapaszkodva apró tip-top lépésekkel halad mellette a kitárt, hívogató iskola felé, de azt a másikat is, amivé fel szeretné nevelni. Álmaid beteljesedése felől ki tudna biztosítani? Senki ezen a világon! Egyet tudhatsz biztosan gyermekedről, hogy bármily ártatlanul ragyog az arca, kék, vagy fekete szeme, ő is Ádám utóda, egy sötét örökség részese. Bűn fogant. Megtartásához kevés a nevelés minden eszköze. A mesterek Mesterének bűnbocsátó kegyelme kell hozzá. Ennek félreismerése felboríthatja egész nevelési rendszereSzeptember 9. Felelősség. I. Tim. 5, 8. Kenyere, ruhája, meleg otthona és fekvőhelye, tanszerei mind reád váró gondok. Ügy lehet erődet meghaladó követelmények, kemény harccal és keserű tépelődéssel nézel a szemükbe. A te felelősséged mégis nem ebben merül ki teljesen. Házad népéről való gondoskodásod több ennél! Gyermekedet elvezetni annak az Istennek a megismeréséhez, aki a szent keresztségben kegyelmével megajándékozta. Gyermeked előtt járni, mellette állani, vele együtt imádkozni, hogy ezt a kegyelmet ő maga is elfogadja. Tieidért hordozott gondjaidnak ez a legsúlyosabbika.
