Harangszó, 1940

1940-07-21 / 29. szám

t 224. HARANGSZŐ Eredeti dallama és szövege az Oj Zen- gedező 141. száma szerint ez, amit itt közöltünk. Elefánty Sándor. Erdély. Pár román napilap már megvádolt bennünket azzal, hogy mi magyarok nem is annyira azt tartjuk szem előtt, hogy erdélyi magyar testvéreink velünk együtt szabadok lehessenek, hanem inkább, hogy miénk legyen a vasban és rézben gazdag Krassó-Szörényi hegység, az aranyat és ezüstöt adó Erdélyi-Érchegység, a Zsil völgyében termelt kőszén, Désakna, Ma­rosújvár sója, Sármás és Medgyes petró­leuma. Egészen biztos, hogy nekünk ma­gyaroknak Erdéllyel kapcsolatosan első­sorban és mindenekelőtt a gúzsbakötött és jogaiktól megfosztott és mindenükből kiforgatott magyar testvéreink jutnak eszünkbe. Az erdélyi újságok (román) propaganda írásai csak azt akarják el­érni, hogy az erdélyi magyarok előtt bennünket, az anyaországban élő testvé­reket úgy tüntessenek fel, mintha mi előbbrevaiónak tartanánk a vasat, ara­nyat, ezüstöt, rezet, földgázt, mint a rabigába hajtott édes testvéreinket. Min­den valószínűség szerint ezeket a cél- zatos híradásokat magyar véreink nem fogják elhinni. Nem felejtkeztünk meg mi egy pil­lanatra sem a mi magyar véreinkről. Álmunk sem nagyon volt azóta, hogy nélkülük kellett élnünk. Ügy éreztük ma­gunkat, mint a megcsonkított ember, aki állandóan fájdalmas és gyötrelmes hiányérzetben él. Egészen természetes, hogy Erdély földjét sem tudtuk elfelejteni. Azt, hogy Trianonban, amikor Erdélyt elszakítot­ták tőlünk, 102.282 négyzetkilométernyi területet vettek el. Elvették a Csiki, Cyergyói, Borgói, Hargitai havasokat. Elvették tőlünk a Háromszék, Udvar­hely, Csik, Maros-Torda székely megyé­ket, ahol a magyarság szinte egy tömb­ben él. Még a román összeírás sem tu­dott letagadni 1,353.675 magyart. Nem felejtettük el, hogy magyar diákokra rá- kényszerítették a román nyelv és iro­dalom, román történelem, Románia föld­rajza és alkotmánya román nyelvű ta­nítását, ezt még a felekezeti iskolákban is megkövetelték. Természetesen számon tartjuk az erdélyi vasat, aranyat, ezüs­töt, kőszenet, sót, földgázt éppenúgy, mint a nyugati síkság kitűnő búzáját, mert — a vádak visszahallanak — ezt úgy rabolták el tőlünk. Mindezt megkí­vánták a románok már akkor, mikor 1916 augusztus hó 27-én hadat üzentek. Nem felejtettük el Erdélyt, mert Isten szívünkbe oltotta a testvéri szeretet szent érzését, hitvány ember az. aki ezt az érzést szántszándékkal kiöli a leikéből. Isten gondoskodott arról, hogy üzene­teket és élményeket kapjunk Erdély drága földjéről. így mindig figyelemmel kísérhettük az erdélyi Országos Magvar Párt (OMP). Erdélyi Múzeum Egyesület íEME). Erdélyi Irodalmi Társ'aság (EIT), Erdélyi Szépmíves Céh munkáját. Küld­ték a költők is az üzeneteket, kik Heltai Gáspár, Géléi Katona István, Szenei Molnár Albert, Apáczai Cseri János nyomdokain jártak. Csak a legismerteb­bek neveit soroljuk fel: Áprily Lajos, (Jékely Lajosi, Bárd Oszkár, Reményik Sándor, Nyirő József, az Európa-szerte híres Makkai Sándor, előbb erdélyi re­formátus püspök, most debreceni egye­temi tanár, Tamási Áron stb. Mi evangélikusok pedig külön is szá­mon tartottuk az erdélyi három egyház­megyéből álló és 25 anyaegyházközséget számláló magyar evangélikus testvére­ket. (A szász evangélikus testvérek kü­lön egyházi szervezetben élnek.) És min­den felekezethez tartozó magyar test­vért és hisszük, hogy Isten igazságot osztó keze új jövőt formál és az újra- együttélés boldog napjait készíti elő. Fülöp Dezső. OLVASSUK A BIBLIÁT Emberek útja Jézushoz. Július 21. Mikor az ember ajánlko­zik. Lk. 9, 57—58. Meglepő itt Jézus magatartása. Azért jött, hogy embere­ket gyűjtsön maga köré s az önként jelentkezőket majdnem, hogy vissza­riasztja. (Mt. 19, 21—24.) Követésének nem az előnyeiről, hanem a keresztjéről beszél. Nyilvánvaló ebből is, hogy azok­nál, akik őhozzá mennek, nem az em­ber mondja ki a döntő szót. Ö enged, ő hív magához. (Ján. 15, 16.) Július 22. Mikor ő rendelkezik veled. Lk. 9, 59—62. Itt is láthatod, hogy Jézus neked mennyire Urad. A rólad való ren­delkezése jobban kötelez még a kegye- letes kötelességnél és az illendőség elemi szabályainál is. Aki késlekedik, habozik, vagy kibúvót keres, az nem alkalmas az Isten országára. Mind alkalmatlan, akinek az életében valami is előbbre áll nála. Jézus „kövess engem“ felhívá­sára egyetlen feleletet ismer el helyes­nek az írás: „... és követé őt“. Add magadat az ő rendelkezése alá. Július 23. Könyőrületből. I. Tim. 1, 12—16. Hogy lett Saulusból Pál, az el­lenségből követő, erre Pál önvallomá­sából szüntelen ezt a feleletet kapjuk: Könyörületből. Ez a kifejezés lemon­dás minden emberi magyarázatról. A „bűnösök közül az első“ lett apostollá, — könyörületből. Mit jelent ez Pál szá­mára? Teljessé tette alázatát és önát­adását. Mit jelent a te számodra? Biz­tatást: bűnös voltod ellenére se vagy kizárva a ... könyörületből. Ó vigasztaló könyörület, ó áldott könyörülő! Július 24. Nem úgy, mint emberek beszédét. I. Thess. 2, 12—13. Krisztus­ban hit és szeretet által végzett Pál- apostoli szolgálatnak a gyümölcse a ke­resztyén gyülekezet Thessalonikában. Nincs módunkban feltárni annak az út­nak minden egyes szakaszát, amely Thessalonika keresztyén népét az Üd­vözítőhöz juttatta. Pál erre az egyre mutat rá különös súllyal, miközben há­lát ad érte. A Jézushoz vezető úton mindig ott az ige. Isten Lelkét kell kér­ned, hogy az igét úgy tudd venni, mint Isten beszédét és ne csak úgy, mint em­berekét. Vigyázz', mert Isten beszéde munkálkodik is azokon és azokkal, akik hisznek annak!, Július 25. Véletlen? Ján. 4, 4—7. Ez az asszony napi dolgát tette, mikor a kúthoz ment. És véletlenül éppen Jézust találta ott. A hétköznapisághoz kapcso­lódva indul meg a beszélgetés, míg elér az asszony bizonyságtevéséhez, illetőleg Jézus önkijelentéséhez. Ezt az asszonyt a „véletlen“ juttatta Jézushoz? Az üd­vösség útján nincs véletlen. Ne akarj feltétlenül rendkívüliségeket! Nézd éle­ted hétköznapját az ige fényében! ő életforrást nyithat a legsívárabb pusz­tában is. Július 26. „Nem a te beszédedért hi­szünk immár." Ján. 4, 39—42. A samá- riai asszony bizonyságtevésének döntő hatása volt a samaritánusok városában. Pedig alig állt ez többől, minthogy em­legetni és komolyan venni merte, amit „cselekedett“; a bűneit. Ide is csak Jé­zus tudja eljuttatni az embert. Kétség­telen azonban, hogy igazi hitről csak ott lehet beszélni, ahol a bizonyságtevő személye mellékessé lesz, annak közvet­len megismerése által, akiről a bizony­ságtétel szól, ahol nem emberekért és embereknek hisznek, hanem mert „hal­lottak és tudják ... közvetlenül. Július 27. Emberek útja Jézustól. Lk. 8, 38—39. Jézusnak nemcsak elhívottjai vannak, vannak kiküldöttjei is. A vele való közösség boldog elnyugvó élvezése nem cél. Minden a szolgálatért van. Ne akadjon fenn senki megbízatásának tör­ténetesen kicsi voltán, tanuljon meg a kicsin nagy hűséggel szolgálni. De ne riadjunk meg szolgálatunk esetleges ne­hézségeitől se. mert akiket Jézus küld, azokkal ő velük megy. (Mt. 28, 20.) Szabó Lajos. MindenKineK tudnia Kell, hogy ebben az évben 350 éves a magyar nyelvre fordított Biblia. Károlyi Gáspár gönci református lelkész, majd esperes, aki Nagyká­rolyban született, életének utolsó éveiben előzőleg sok tudományos kutatások során fogott hozzá, bogy a Bibliát magyar nyelvre le­fordítsa. Mintegy három évet vett igénybe e maradandó hatású for­dítói tevékenység. 1590 július hó 20-án hagyta el a könyv a nyom­dát. A nyomda, melyben az első ma­gyar Bibliát nyomták, Vizsoly községben állott (Abaúj vm.). Olvassuk áhítattal ezt a felbe­csülhetetlen Könyvet. Gondoljunk hálával arra, aki lehetővé tette, hogy édes anyanyelvűnkön olvas­hatjuk Istennek drága igéjét. ______________1940. julius 21. R ádiós IsícnílsxíeJci lesz f. hó 21-én 11.15 órakor a bécsikaputéri evangélikus templomból. Prédikál Lukács István győri diakonisszaintézeti lelkész. Énekszámok a Dunántúli Énekeskönyv­ből: 7, 439 és a nemzeti Himnusz. Or­gonái Várkonyi Endre.

Next

/
Thumbnails
Contents