Harangszó, 1940
1940-06-02 / 22. szám
166. HARANGSZÓ 1940. junius 2. Felvétel a gyűri evangélikus Diakonissza Anyaház leányinternátusába. Évtizedek óta végzi áldott munkáját a győri evangélikus Szeretetház, illetve Diakonissza Anyaház egyre kiszélesedő munkaterületen. Ezen sokirányú, áldásos munka által nemcsak a győri gyülekezetben lett a belmissziói munka szervévé, hanem országos viszonylatban is mindig ismertebb lett a neve. A Szeretetház, ill. Diakonissza Anyaház különböző irányú intézményei (Árvaház, Gusztáv Adolf Otthon, Háztartási Otthon, Diakonisszaképző Intézet stb.) sorában felismerve az evangélikus nőnevelés fontosságát, évről-évre fejleszti leányinternátusát azon vidéki tanulóleányok számára, akik a helybeli iskolák valamelyikében akarják folytatni tanulmányaikat, vagy a kenyérkereső pályára készülnek. Az internátus az evangélikus templom tőszomszédságában, a csendes Rábaparton van. Lakói a Diakonissza Anyaház igazgatójának és a diakonissza nővéreknek felügyelete és gondos nevelése alatt állanak. Hozzájuk bizalommal fordulhatnak minden ügyükben. Szeretetházunkban az istenfélelem és komoly munka által áthatott szellem uralkodik. Őszinte vallásosság, egymás szeretete, tisztaság, szorgalom és rendszeretet által kell a növendékeknek is beleilleszkedni abba a családias hangulatba, amely a serdülő leányoknak idegenben olyan jóleső és szükséges, a szülőkre pedig olyan megnyugtató. A teljes ellátási díj évi 600 pengő, mely havonként előre fizetendő az egyházközség pénztárába. Beiratási díjul és szerek használatáért évi 16 P, esetleges zongorahasználatért havi 1 P fizetendő. Hetenként egy délután kötelező német társalgás ingyen. A gazdasági viszonyok szerint az igazgatóság az ellátási díjat felemelheti, vagy leszállíthatja. A bennlakók rendelkezésére áll 4 hálóterem, 2 nappali dolgozó, társalgó szoba, ebédlő, türdő- és mosdószobák, játszótér, kert stb.. Internátusi növendékeink a következő iskolákat látogathatják: evangélikus osztott elemi iskola, állami polgári leányiskola, állami leánygimnázium, tanítónőképző, négy évfolyamú felső kereskedelmi iskola, ipariskolák. A felvételért június hó 30-ig kell jelentkezni. Növendékeket ' valláskülönbség nélkül felveszünk. A felvételről augusztus hó 10-ig értesítést küldünk. Olvasóink figyelmét szeretettel hívjuk fel internátu- sunkra. Részletes felvilágosítással szívesen szolgál az Igazgatóság. A nyolcosztályu elemi iskola az őszszel megnyílik. Az ország 3800 iskoláját nyolcosztályuvá alakítják át, amint azt a közoktatásügyi minisztérium már régen tervezte. Az ország iskoláinak másik felét 5 éven belül szintén nyolcosztályuvá alakítják. Mivel a szegény emberek nem nélkülözhetik a mezei munkáknál a nagyobb gyerekeket, az elemi iskola 5—8 osztályában csak hathónapos lesz a tanítás. FOHÁSZ. Fohászkodom, fohászkodom az éjben: Hadd nézzek fel, — mert lenn vagyok a mélyben. Körülöttünk a nemzetek megoldott Sok kévéje, mit orkán szertehordott. Az indulat az úr —, a tiszta tettek Meghaltak köztünk, — lettünk elesettek• A lélekről a viharos napszállat Után lesorvadtak a szent fényszálak, Amelyek minket az éghez kötöttekl Emberséged, ember, megöldökölted! Járunk, lelkűnkben mélységes káosszal És tesszük azt, mit tiszta percben rosszal Az értelem. Nincs fénysugár az égen . . . Emberséged, világ, most számonkérem. Mondtad fennen: megalkotod a rendet, S a rendet gyilkoló meg minden tetted. Imádkozom hozzád, Uram, a rendért. Az épségért, sok néked tetsző tettért. E kis lámpást: lelkem\ — lelked vigyázza! Ne érjen hozzá rombolásnak láza! . . . Emelj magadhoz, — lenn vagyok a mélyben. Fohászkodom, fohászkodom nagy éjben. Kutas Kálmán. Tíz evangélikus lelkész halt hősi halált a finn-orosz háborúban részben, mint sorkatona, részben pedig, mint tábori lelkész: 1. Érv óla, A. S. 2. Havulinna, A. K. K. 3. Huuhtanen, O. E. 4. Kytömäki, N. J. 5. Lähteenmäki, Y. I. 6. Repo, M. K. 7. Saloniemi, F. E. 8. Simojoki, L. E. 9. Vahervuori, A. J. 10. Vuoristo, V. E. Álljunk meg tisztelettel a hősi halott lelkészek emléke előtt. Azok mellett, akik itt hagyták e földi életet, emlékezzünk meg azokról is, akiknek ott kellett hagyni otthonukat: templomukat, paplakukat s menekültek útján keresik most a helyet, hol fészket rakhatnak. Az oroszoknak átengedett területről 100 lelkész menekült családjával együtt. Gondoljunk reájuk imádságunkban az előtt, kinek azért nem volt hová fejét lehajtani, mert nékünk otthont akart készíteni. Túróczy Zoltán. OLVASSUK^ BIBLIÁT »Jobbítsátok meg a ti utaitokat...!« Június 2. — Jer. 7:25—28. Nem vagyunk jobbak a mi atyáinknál. A mai vasárnap ótestámentomi textusa ítéletet jelent a ipi számunkra is éppúgy, mint egykor az ószövetség népe számára. Gondoljuk csak meg, hányszor és hányféle munkakörben küldötte Isten mihoz- zánk is az ő szolgáit a honfoglalás idejétől mind a mai napig. Vájjon eltün- tek-e munkájuk nyomán a pogányság jelei nemzeti és egyéni életünkből? Óh, bár igaz ne lenne: „Nem hallgattok reám.“, sőt „gonoszabbul cselekedtek, mint az ő atyáik“. Június 3. — 1. Móz. 3 :17—19. Az emberiség örök sebe. Sokféleképpen igyekeztek már megmagyarázni a világot eltöltő nyomorúság és szenvedés okát. A helyes magyarázat azonban kell, hogy mindig ide térjen vissza. Isten átka nehezedik reánk és miattunk az egész világra, mert szembehelyezkedünk az ő akaratával. Minden bűnnek lényege, az emberiség örök sebe itt keresendő ma is. Június 4. — Róm. 7:14—24. Kicsoda szabadít meg e halálnak testéből? Nem elég a bűnről beszélni, annak e világban végzett romboló munkáját figyelembe venni, hanem saját „testünkben“ kell észrevennünk a „Sátán tövisét“. A bűn ezen személyes jellege indít csak bennünket arra, hogy keressük a szabadulás útját. Pál apostol azért találta meg a Szabadítót, mert nap-nap után fel tudta tenni önmagában a kérdést: „Kicsoda szabadít meg e halálnak testéből?“ Június 5. — Ap. Csel. 9 :1—18. Szükség néktek újonnan születnetek. A megtérés csak akkor igazi, ha olyan átalakulást eredményez életünkben, mint egykor Sauléban. A sok szekta és „lelki ébredés“-sel dicsekedő irányzat azért nem vezetett el az egyház belső megújhodására ma sem, mert tagjai önmaguknak „tértek meg“. Aki valóban újjászületett, az nem vonul el a közösségtől, hanem kovásszá válik abban, nem önmagának él, hanem világossággá válik a sötétségben járók számára. Ilyen újjászületésre van nekünk szükségünk, mert Pálhoz hasonlóan, akkor válunk mások életében is áldássá. Június 6. — Ján. 3:1—16. Ami testtől született, test az és ami Lélektöl született, lélek az. A sokféle politikai, gazdasági, szociális stb. terv, mellyel a világháború után újjá akarták építeni az emberiség életét, azért vezetett a mai napokhoz, mert nem volt mögöttük Lélek. Nem az Isten tagadta meg ennek elküldését az emberiségtől, hanem mi álltunk, Nikodemushoz hasonlóan, értetlenül, hidegen vele szemben. A Lélek szelének érintését sokszor egy igehirdetésből, sokszor baráti szóból, sokszor családi, vagy nemzeti tragédiából érezzük ki ma is. Vajha megértenénk, hogy ennek erejével és nem „a test szerint járva“ kell egyéni, egyházi és nemzeti életünk újjáépítését elvégezni. Június 7. — Efez. 4:26—30. Meg ne szomorítsátok Istennek Szentlelkét! A legnagyobb bűn, Megváltónk szerint, amely sem ezen, sem a másik világon meg nem bocsáttatik az embernek (Máté
