Harangszó, 1939
1939-03-12 / 11. szám
3d. évfolyam, 1939. március“ 12. 11. siám, Alapította: KAPI BÉLA 1910-bgn. Laptulajdonoa: Dunántúli luther-Szővetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingyin mllléklit tanév alatt kélhatankinf a KIS HARANÜ8ZÖ. Beolvadt lapok : 1935-ben a Jöjjetek enhoziám 1938-ban a felvidéki Luther. Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunk! A Haranfnö ezerkesztö-kiadóhivataia GYŐR U., Petöfi-tér 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P bO fillér. Csoportos küldéssel 10 °/o-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Postacsekkszámla: 30,626. Hittel nézek keresztfádra, Üdvözítő Jézusom, Értem mentél Golgotára, Hogy Lelkem mennybe jusson. A bűn szolgasága. Aki adta önmagát a mi bűneinkért, hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint. Galáciai levél 1, 4. Ha ezt az igét komolyan a szívedre veszed, akkor a „bűn“ szóból bizonnyal kiérzed az Isten örök haragját és az ördög minden pokolravaló undok hatalmát. Mert, hogy az ördög annyi tenger nyomorúságot okoz s egy pillanatig sem hagy nyugtot, hanem szüntelenül fenyeget, annak mind a bűn az oka. Bizony nem olyan kicsiség ez, ahogy a vak és elbizakodott értelem álmodozva képzeli. Ez az ige tehát a leghatározottabban kijelenti, hogy minden ember a bűn rabja, sőt — mint Pál másutt mondja — bűn alá rekesztett eladott rabszolga. Továbbá, hogy a bűn hatalmas, kegyetlen zsarnoka minden embernek. A legelőkelőbb, legbölcsebb és legtehetősebb sem állhat ellene. Sőt ha széles e világ minden embere összefogna is, minden erejükkel se tudnák e zsarnokot legyőzni, hanem türniök kellene, hogy fojtogassa és eméssze őket. E kegyetlen, legyőzhetetlen ellenséget egyedül a Krisztus tudja megfékezni. De neki is sokba, — az életébe került. Dr. Luther Márton. Tudom, magamban erőm arra nincsen, Hogy szívemben a gonoszt megfeszítsem Erősségem te légy s a te Szentlelked, Te adj kegyelmet. A mi hazaszeretetünk. Nem véletlen dolog az, hogy az 1848-as szabadságharc két legnagyobb bajnoka, Kossuth Lajos és Petőfi Sándor evangélikus volt. Az evangélikus egyház fiai, a református testvéregyházéval együtt mindig előljártak a nemzet áldozatos, ha kellett vérhullató szolgálatában. Sőt magának az egyháznak harcai is szorosan egybekapcsolódnak nemzeti életünk küzdelmeivel. Bocskay István, Bethlen Gábor, Rákóczi György és a többi nemcsak az evangéliomi hit, hanem a nemzeti szabadság harcosai is voltak. Következéskép, amikor az egyház szabadon végezhette szolgálatát, akkor a nemzet szabadsága is ép volt, mikor pedig egyházunkat elnyomták, véres elnyomást jelentett az nemzeti szempontból is. Karaffa és hóhér-társai nemcsak az evangé- liomi egyház esküdt ellenségei voltak, hanem gyűlölői minden magyar ügynek is. Nem véletlen az sem, hogy a legutóbbi világháború véráldozatából is evangélikus egyházunk vette ki a legnagyobb részt. Ezer katona közül hősi halált halt 47 evangélikus, 44 református, 42 római katolikus, 36 görög katolikus, 23 görög keleti és 22 zsidó. Mert a mi hazaszeretetünk nem üres szó. Mellet d£u*gLfnjj^'£ít»es szavakat harsoarfíwfem nehéz, ué [ REFORMÁTUS FŐISKOLA vérhullató hűséggel kiállni, szolgálat csendes szívósságával elégetni magunkat a hazáért, ez már sokkal nehezebb. Mi ezt cselekedtük és ezt cselekesszük. Nem állítunk fel sorrendet, hogy egyházunkat szeretjük-e elsősorban, azután a hazánkat, vagy fordítva. Mint ahogyan nem tudnánk megmondani, hogy anyánkat szeretjük-e jobban, vagy apánkat. Szeretjük hazánkat, mert szeretjük vallásunkat. Hitünk ereje nemzeti szolgálatunk erőforrása is. Életünket és vérünket magyar hazánkért. Ezt pedig nemcsak március 15.-ének lelkes hangulatában vallunk, hanem ezt vallja cgé~z életünk! ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS KEPES NÉPLAP.
