Harangszó, 1939

Kis harangszó

1939. február 19. KIS HARANGSZÓ 1Ü». oldal. dián, vagy néger. — Magdus én belé pék a missziós gyermekszövetségbe és minden zsebpénzemet erre a célra gyűj­töm össze, nekem nem kell a bábszín­ház, mert az a rongyos húsz fillér nem rongyos, Magdikáin, sőt, amibe ketiilne négyünknek a jegy, azért már előfizet­heti tik a Harangszót. Még ma kérem anyúskát, hogy rendelje meg. Neki is lesz olvasnivaló lapja s nekünk is a Kis Harangszó ingyen. Magda: Te jó, okos Marika. — Ve­led tartok. Én is hazamegyek lemondok a bábszínházról és megkérem anyukát fizesse elő a Harangszót. És én is belé­pek a missziós gyermekszövetségbe. Milyen öröm lesz nekünk, ha csak ilyen csekély mértékben is részt vehetünk a nagyok munkájában. (Kézenfogva el­mennek.) Biró Gyuláné. Victoria Mária hindu iskolásleányka le­vele az alszopori, büki, diósgyőrvasgyári, nagytarcsai, ózdi, ősagárdi, perecesi és soproni evangélikus gyermekekhez. Aranymondás: „Ha Isten velünk, ki­csoda ellenünk?! "A ti szeretetetek ha­sonló a jázmin-bokor illatához. Madrasz, 1938. julius hó 24. „Isten szeretet." Istentől áldott kedves testvéreimnek: az anyáknak, testvéreknek és Mindnyája­toknak következőket Írom: Mi mindany- nyian egészségesek vagyunk. Leveleitek­ből megtudtam, hogy ti is. Kedves Testvéreim! Oly sok levelet írtatok nekem, oly sokféle újsággal. Bá­multam rajtok és nagyon örültem nekik! Születésem óta még sohasem kaptam ilyen hosszú és tartalmas levelet. Mikor azt a levelet láttam, ámulva és bűnbánat­tal állottam ott. Kérlek bocsássatok meg, hogy oly régóta nem írtunk nektek. Azt kérdezi­tek: Mit kívánunk, mit szeretnénk? Mit kívánok? Szeretnélek Titeket szemtől- szembe látni, hogy beszélgethetnénk egy­mással és játszhatnánk! Ez az én szivbéli kívánságom. Atyám és anyám mindjárt születésem után pár nappal Isten gyermekévé avat­tak (értsd: megkereszteltettek). Szüleim ugyanis kezdettől fogva keresztyének voltak. Mikor még kis gyermek voltam, nem sokat tudtam Istenről. Amint értel­mem fejlődött, mindig, többet értettem. Anyám ezévi (1938.) febr. 12.-én este fél 8 órakor meghalt. Nővérkém üdvöz­letét küldi. Nagyon óhajtlak látni Tite­ket és csókollak Benneteket szeretettel­jesen. Azt kérdezitek: Honnan tudjuk, hogy egy igaz Isten van? Hiszen ő teremtett minket, ő adja mindennap a szükséges eledelt és oltalmaz minket. Oltalmaz éj­jel, mikor szendergünk és felébreszt reg­gel, anélkül, hogy baj érne, új napot en­ged látnunk. Míg éjszaka, mint valami holt, szunnyadunk, őrző angyalait állítja jt bb és balfelől. Már kis gyermekkoromban is szíve­sén mentem templomba, de hogy Isten mihozzánk jön, arról még nem volt fo­galmam. Állandó eledelünk a rizs. Ez erede­tileg tokban terem. Megfőzzük, mire a tok megpuhul. Azután szétzúzzuk és szárítjuk. Majd vízben jól megmossuk, megfőzzük és megesszük. A bentlakosok közt van néhány po­gány leány is. Nevök: Unnamalai és Mayadhevi. — Nagyon szeretnék hozzá­tok hasonló lenni! Azt, hogy a mi ki­nézésünk milyen, igazán nem tudom megmondani. Olyan leánykák vagyunk, akik szeretünk játszani. Labdajátékokat, körjátékokat stb. szoktunk játszani. A/. Ur engedjen nagyra nőni Benneteket! Maradok engedelmes testvéretek Victoria Mária. KICSINYEK BIBLIÁJA Királyok II. könyve. Febr. 19. — 1:1—8. „Egyengessétek az Úrnak útját...!“ Febr. 20. — 1:9—15. „Boldogok az alázatosak ....“ Febr. 21. — 1:16—18. „Senki sem szolgálhat két úrnak...“ Febr. 22. — 2:1—-18. „Ád a ti meny- nyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik.“ Febr. 23. — 2:19—25. „Boldog em­ber, aki.., csúfolódók székébe nem ül."

Next

/
Thumbnails
Contents