Harangszó, 1939
1939-12-24 / 51. szám
1939. december 24. HARANGSZÓ 379. nak részeit 740 nyelvre lefordította és azt 510 millió példányban elterjesztette. Lehetővé tette testvér Biblia Társulatok alakulását. 1816-ban megalakul a szintén hatalmas méretű Amerikai Biblia Társulat, majd a Skót, Dán, Norvég, Svéd és Finn Bibliai Társulatok. Németországban legjelentősebb a Porosz Biblia Társulat és a Würtembergi Biblia Intézet. A hazánkban 1811-ben Pozsonyban alakult Biblia Intézetet az osztrák önkény elfojtotta. Majd a láng- buzgalmú Wimmer Ágoston felsőlövői evangélikus lelkész karolja fel a bibliaterjesztés ügyét Magyar- országon. „Meggyőződésem — mondja Wimmer — és élek-halok e meggyőződésemben, hogy a Biblia és csak a Biblia az, amelytől a világ és az emberiség jövőben is üdvét várhatja.“ Magyar Biblia Társulat sajnos mindmáig nincsen. Az angol Biblia Társulat évente 70.000 P-t áldoz a magyarországi bibliaterjesztésre és évente kb. 60.000 példányban terjeszti magyar földön a Bibliát vagy annak részeit. Harmati Béla. Karácsonyi üzenet $zórványevangéllku$a!nkhoz! Evangélikus egyházunk külön is felkeres soraival titeket, kikhez hittestvéri közösségtől távol közeledik karácsony ünnepe. Teszi ezt nemcsak azért, hogy szeretetnek jeleként tudtotokra adja: lelki édesanyátok gondol reátok, idegenbe szakadt gyermekeire, hanem azért is hoey áldott karácsonyt kívánjon és készítsen nektek. Áldott karácsonyt, testvér a végeken! Karácsony igazi mivolta és lénvege szerint több és más a csíllacszórótól szikrázó, gyertyafényes karácsonyfa meleg hangulatánál, a családi érzésnek egy estén fellobhanó szalmalángiánál, régi gvermekemlékek felújításánál és kialakult karácsonyi szokások ápolásánál, az aiándék adás kényszerénél és aiándék kapás öröménél. Az áldott karácsony nem függ a karácsonvest szegénységétől vagy gazdagságától sem. Áldott karácsonyt, testvér a végeken, akkor is, ha boldog karácsonynak nézel elébe, de akkor is, ha apró fenyőfára sem telik nehezen megkeresett pénzetekből s kisigényű kívánságaitok sem juthatnak teljesülésre! Mert mi is az igazi karácsony? Mindenekelőtt angyaljárás. A bethle- bemi mezőn tanyázó pásztorok körül “gyszerre csak megvilágosodott az éjszaka és bozzáiuk mene az Úrnak angyala, isten küldöttének érkezése és szavai nélkül seitelmük sem lett volna, hogy tőlük nem messze karácsony csodáiétól fényes egy bethlehemi istálló. Áldott karácsonyunk nekünk sem lehet másképp, csak ezen az úton: ha Isten követe fülünkbe kiáltia a karácsonyi eseményt. Hiába tudiuk iskoláskorunktól, hogy Krisztus egvszer megszületett. Isten Szentleikétől vezérelt küldöttek szükségesek, hogv szívünkbe égessék: n ékünk született Krisztus. Karácsony ott van, ahol Isten szolgái járnak közöttünk a karácsonyi mondanivalóval. Az igazi karácsony azután nagy öröm. Van Megtartónk! Szeret az Isten! Végétért magárahagyatott kiszolgáltatottságunk a bűnnek, ördögnek, halálnak: Jézusban velünk a kegyelmes Isten. Lehet akármilyen göröngyös és sötét az utunk, immár elvehetetlen öröm teszi könnyükké lépteinket és világítja meg az éjtsza- kát. Megtartó született nékiink: van már bűneinkben bocsánat, szegénységünkben gazdagság, betegségben vigasztalás, kí'tz- '-ödésben erő kísértésben kimenekedés, Halálban élet. Karácsony úgy lesz közöttünk, ha Isten karácsonyi örömmondóinak szava nyomán megtelik a szívünk karácsonyi örömmel és örvendezünk Jézusnak, a mi Megtartónknak. A karácsonyi öröm térdre kényszerít. A karácsonyi örömtől leroskadnak a bethlehemi istállóban az egyszerű, szegény pásztorok és a tudós, gazdag napkeleti bölcsek s leborulva magasztalják a gvermek Jézust. A karácsony: Jézus imádása és Isten dicsérése. A karácsonyi örömmondók örömhire csak akkor keltett Isten szíve szerint való visszhangot ugyan meg nem hátrált, de erősen hunyorgatni kedzett, mintha a déli napba nézett volna. Többen megragadták. Egyik, másik botiát suhintotta. — Hol is az a deres — fordult hátra Gábor — oda való az ő gonoszsága. Már. már lekapták a húsz körméről, de ekkor egy fiatal legény furakodott át a dulakodók között. Egészen Mihály gazdáig vergődött. Kerekes Gyurka volt. — Várjanak ió emberek! — mondta. — Emlékezzenek csak a Jézus szavára. Egyízben Péter apostol lépett hozzá azzal a kérdéssel, hányszor bocsásson meg az ellenségnek. Elég-e hétszer? S nem azt mondta az Üdvözítő, hogy hétszer- hetvenhétszer?! A Megváltó ezt kendteknek is mondja! Az emberek erre elengedték Mihályt és csodálkozva néztek a fiúra. — Hát az meg mit akar? Az apja becsületét védjük s ő meg e gézengúz pártiára kel. — Lássák ió emberek, magukon a hántás csak másodsorban esett. Engem sértett Mihály gazda. Én azonban Krisztusom szavára neki megbocsáitok. Mi lenne a különbség köztünk s a hitetlenek között, ha meg nem bocsátunk! Bosszút állni tud a labanc, meg a török. Bocsánatot adni csak Isten fiai. — Igaz! — nyugodtak meg lassan s méltósággal elfordultak. Megigazították dolmányukat, egyet-kettőt fújtak. — Isten neki! — dohogta Gábor is. — ő majd megfizet neki! Az udvarokból mind sürgetőbben bőgtek az éhes állatok. Ki-ki munkájára ment. Kerekes Gyurka harag nélkül tette kezét Mihály karjára, ahogy egyedül maradtak. — Miért ellenkezik mindig, Mihály bátya? Éljen békességben a falu népével. Meglátja, jobb lesz! — Hallgass kölyök — mordult rá a másik. — Ezt nem viszik el szárazon, de te is megkeserülöd! Gyurka nagyot nézett. — Hát ez a hála? — gondolta magában. Ott állt előtte nagy szőrös ábrázatiával Mihály. Szemébe konok fenyegetés lángolt. Gyurka egy pillanatra nagyon gyengének érezte magát. Mi tagadás, haragra is lobban, de aztán csak eszébe jutott édesapja szavaiárása: — Inkább szenvedjünk el tízszer igzságtalanságot, semhogy egyszer is csak mást bántsunk. Ennél a gondolatnál haragja már el is párolgóit. — Isten áldia meg Mihály gazda — búcsúzott el illendőképpen. Megfordult és amilyen gyors lábai voltak, egykettőre otthon termett. — Letörtem a szarvad — nézett gonoszul utána Mihály. — Az apádét is, az egész faluját! Lesz még úgy, hogy mindnyájan kedvemet keresitek! 3. Kerekes Gyurka meséje. Gyurka már nem hallotta a Mihály gazda rejtélyes mondását. Meg se értette volna. Különben is volt neki sok egyéb gondia. A kis Andris öccse a betűkkel még csak most barát- kozgatott. Édesapja távoztával ráhárult a tanítás feladata. Juliska meg váltig unszolta, hogy meséljen hát az ő diáksága éveiről. S ha egyszer Gyurka nekikezdett, egymásután pergett szájából a sok kis történet. Mint tanulnak latin igéket, főneveket ragozni, a szavakból hogy fűznek mondatokat s ezt furcsán szintakszisnak hívják. Hogy tudnak bonyolult számfeladatokat megoldani az aritmetika szabályai szerint, még zenét is tanultak. A sok érdekes társa ott a kollégiumban, Imre gróf, a vezér, aki minden turpisságra kész és mindent oly jól elrendez, hogy a vége biztos siker. — Egyizben, öt éve már annak, színdarabot kellett előadnunk —- vonta Gyurka maga mellé kis húgát. Imre gróf váltig huzakodott a szerepléstől. Hogy ő ilyen fiatal, hogy ő olyan nehezen tanul. Az egész tanári kar tanácskozásra ült össze, mert Imre gróf édesatyja Thököly István, a kézsmárki vár ura a kollégium egyik legnagyobb jótevője volt. Az egyik közülük az éleseszű Ladivér Illés tanár, eltalálta, mi veszi el az Imre gróf kedvét. (Folytatjuk.) Testvér st végeken!