Harangszó, 1939

1939-10-29 / 43. szám

328 HARANGSZÓ 1939. október 29. evangélikus naptárról. Orvosi cikk, magyar gazda-rovat, több elbeszé­lés és költemény, statisztikai rovat, hasznos tudnivalók, egyházi tiszti névtár, mosolygó oldal képezik a Naptár gazdag tartalmát. Ára cső— portos küldéssel most is 50 fillér, egyes küldéssel 62 fillér. Megren­delhető a Harangszó kiadóhivata­lánál, Győr, Petőfi-tér 2. Reformáció napjára. Dallam: A nap immár ... Szívünk tiszta érzelmével Áldunk Uram, Téged, És ajkaink folyton zengik Örök dicsőséged. Amíg a Te törvényidről Szent vallomást tesznek: Nem kell félni semmi vésztől, Uram! Te védesz meg. Hithőseid szent nevedet írták zászlóikra, Bátran mentek a halálba, Vagy szállottak síkra! Te Istenünk győzelemre Segítetted őket, Mert megmented mindenkor a Te hozzád térőket. A Te örök igazságod És szent neved győzött! Aki Hozzád fordul, Uram, Védelmezed, őrződ! Óh ne hagyj el soha minket, Alázattal kérünk! Te vagy Uram a mi pajzsunk S erős várunk nékünk. Szelényi Endre. OLVASSUK A BIBLIÁT Nem a magatokéi vagytok. III. Nem az enyém a munkamezőm. Azért úgy fohászkodom: Jöjjön el a Te országod! Október 29. Eszerint végzem a mag­vetést. Mt. 13, 38. — A magvetés rész­ben még folyik, részben már befejezést nyert. Mennyi magot elvetettek csak ez őszön! Mennyi magot elvetettek a világ teremtése óta! Még a ma mindent kiszá­mító ember számára is kiszámíthatatlan ez. De ebből a rengeteg magból milyen kevés az, amelyből az az áldás fakad, amit az ember minden magvetéstől vár s különösen amit Isten vár minden mag­vetéstől. Mindennek a szomorú gondo­latnak oka pedig nem a növekedést adó Isten, hanem a magot vető ember. Más magot vet, mint kellene! Sok ember még nem is hallott róla, hogy az egyetlen mag az Isten országa. Azt vetetted-e el? Isten országa kelhet-e ki munkameződön, ott­honodban? Október 30. Eszerint várom az ara­tást. Gál 6, 7. Az aratás időbelileg na­gyon messze van a magvetéstől, de hely- belileg és minőségbelileg az aratás nem­csak közel van a magvetéshez, hanem teljesen azonos is azzal. Földjére nézve mégcsak megtanulja ezt az ember, de a lelkére nézve, ami pedig a legfontosabb, semmiképpen se akarja megtanulni. Is­ten, az aratás Ura, mondja, hogy amit az ember vet, azt aratja is. Isten nemcsak mondja ezt, hanem biztosítja is ezt. Is­ten az aratás ura itt a földön is, Isten az aratás ura az ő örökkévalóságában is. Aratásának eredménye elől senki el nem futhat. Az aratás eredményét megtalálja Lázár, de megtalálja a gazdag is. így készítetted-e elő az aratásodat? Magve­tésed alapján milyen aratást várhatsz? Október 31. Eszerint végzem a gyom­irtást. 37. zsolt 9. — A gyomirtás soha­se volt kellemes foglalkozás. Nemcsak azért mert fáradságos, hanem azért is, mert az ember sajnálja a gaz által fojto­gatott igaz növényt. Még inkább pedig azért, mert a gazzal együtt a jó növényt is könnyen kitépi az ember. Minden saj­nálkozást félre téve, mégis el kell azt végeznünk. Azáltal szolgáljuk a magve­tést s biztosítjuk az aratást. De vigyáz­nunk kell reá. Az elvetemültek kivágat­talak. Isten nem az elvetemülteket akar­ja kivágni, hanem az elvetemültséget- Már most azon fordul meg a gyomirtás, hogy gyomnak nézem-e, amit Isten pa­rancsolataival, szent Evangéliomával ki akar gyomlálni belőlem, vagy éppen az ő evangéliomát gyomlálom ki magam­ból. Tehetem, de akkor én leszek gyom­má, akit Isten kivág. Tudom-e ezt? November 1. Példaadást is eszerint végzem. I. Kor. 4, 16. — A munkamezőn sokat jelent a példa. Voltaképp az em­ber minden haladását, előmenetelét a példaadáson keresztül nyerte. De külö­nösen sokat jelent az Isten országában s az üdvösség útján a példaadás. Eszerint a példa hívja fel az ember figyelmét Is­ten országa szentségére, tisztaságára, másrészt a gonosz példa vezeti el az em­ber lelkét Isten országától. Ezért mondja az Úr, ha valaki a kicsinyek közül egyet megbotránkoztat, jobb volna, ha annak malomkövet kötnének nyakába és a ten­ger mélységébe vetnék. A példaadás két szempontból fontos reám: Kinek a pél­dáját követem? Milyen példát adok má­soknak? Számot vetek-e minden lépé­semnél ezzel? November 2. Eszerint leszek kitartó. II. Tim. 3, 14 — Aki valamiféle munka­mezőn dolgozott, az tudja, hogy a ki­tartásra bármelyik munkamezőn mekko­ra szükség van. Ezt azért kell nagyon hangsúlyozni, mert az ember természe­tével meglehetősen ellenkezik a kitartás. Az ember természeténél fogva nem ki­tartó. Az ördög ezer felé akarja csavarni az ember fejét. Nem akarja engedni, hogy az ember kitartó munkával dolgozzék és várjon. Pedig minden arra van feltéve, hogy tudunk-e kitartással dolgozni és munkánkért imádkozni! Nekünk magya­roknak, a sokat emlegetett szalmaláng természetünk miatt, különösen sokat kell erre gondolnunk. Tudok-e kitartani hi­tem, reményem, keresztem mellett a meg­próbáltatások idején? November 3. Eszerint végzem szolgá­latomat. 2. zsolt. 11. —-A szolgálat álta­lában nem népszerű az emberek -között. Akkor se, ha Luther szerint is, meg a tapasztalat szerint is mindenki szolgál. Az bizonyos, hogy az ördögnek való szolgálat tele van megaláztatással, csa­lódással, veszteséggel, veszedelemmel, méreggel, halállal, kárhozattal. Bizonyos, hogy a világ ezt a szolgálatot ismeri leg­inkább, erre gondol legtöbbet. Azért népszerűtlen a szolgálat. Isten szolgálata más. Isten szolgálata dicsőség, öröm, ál­dás, boldogság, felmagasztalás, élét. — Én erre gondolok, azért szolgálok öröm­mel az én Uramnak. Ismered-e ezt a boldog szolgálatot? November 4. Eszerint intézem életem vezetését. L Pét. 2, 12. — Az emberek azért vadásszák a dicsőséget, mert jól esik a gyenge emberi természetnek, ha az embert más emberek észreveszik, avagy dicsérik. Jól esik, ha az ember szem előtt van. Ezért legdicsőségesebb, legörvendetesebb az Isten gyermekeinek élete. Az Isten gyermeke mindig szem előtt van. Mindig rajta pihennek az Atyá­nak szemei. De mindig rajta pihennek az ördögnek szemei is. Külön igyekezete az ördögnek, hogy Isten gyermekét meg­ejtse, elejtse. Hogy a bűnben fetrengő embert mégjobban megforgassa a sár- ban, azzal nem törődik. De, hogy Isten gyermekeinek fehér ruháját besározza, arra nagy súlyt helyez. Nagy figyelem­mel nézi azonban Isten gyermekének éle­tét ez a világ is. Amit nálunk lát, asze­rint választja az élet, vagy halál útját. Azért mondja az apostol, hogy maga­tokat a pogányok között jól viseljétek. Meghallottad-e, teljesíted-e ezt a felhí­vását? Fábián Imre. KARCOLATOK Cevél Finnországból. A Szovjet-orosz határról, 1939. nov. 14. Kedves Testvér! Amint tudod, most Szovjet- Oroszország fenyeget bennünket. Kint vagyok a rajvonalban, mint tiszt. Földünkből egy talpalattnyit sem adunk át harc nélkül. Ez min­den férfinak,még a legszegényebb­nek is meggyőződése. Otthonunk a hátunk mögött van s csak holt­testünkön keresztül vezethet a szovjet-orosz útja azok felé. írok Neked — kedves Testvér — hogy megköszönjem barátságodat, amelyet irányomban éveken ke­resztül megmutattál. Imádkozz ma­gad és buzdítsd gyülekezetedet is, hogy imádkozzék érettünk. Rajtad keresztül üdvözletemet küldöm minden ismerősömnek Magyaror­szágon. Helyemen szilárdul meg akarok állni. Erős várunk! Isten oltalmába ajánl Vapalahti Topi. *) Küldötte a nálunk is járt Vapa­lahti Topi, Túróczy Zoltán püspöknek.

Next

/
Thumbnails
Contents