Harangszó, 1939
1939-10-08 / 40. szám
1939. október 8. HARANGSZÓ 309 kult egyén, aránylag véve gyorsan és könnyen tájékozódik. A hangbeli, légnyomási és tapintási benyomások szolgálnak tájékozódásukra. A hallás mellett nagy szerepet játszik a távolsági érzés, illetve a közeledés érzete. Ez az érzés akkor keletkezik, ha az egyén valamely tárgyhoz közeledik, vagy viszont. Avagy, ha kölcsönösen közelednek egymáshoz. A levegőrészecskék mozgása nyomási érzéseket kelt az érzékeny bőrfelületen, különösen a homlokon. Hogy a tájékozódási képességet milyen rendkívüli módon lehet fejleszteni, azt bizonyítják azok a vakok, kik nagy városokban útjukat egyedül, minden vezető nélkül teszik meg. A tájékozódás gyakorlására nagy súlyt helyezünk az intézetben. Ami az épérzéküek iskoláiban a beszéd- és értelemgyakorlat, ugyanaz a vakoknál az érzékeltető oktatás. Ez az az út, amely a gyermek leikéhez vezet s amely alapját képezi azoknak az ismereteknek, melyek a tervszerű oktatás segítségével a tanítvány szellemi javára értékesíthetők. Az értelem és a beszéd természet- szerű fejlesztésére legalkalmasabb az érzékeltető oktatás. Általa lép ki az eddig önmagára utalt vak a valóság világába. A vak a hangok birodalmán kívül eső összes tapasztalatait a szó legszorosabb értelmében vett tapintási benyomásoknak köszönheti. A vak fogyatékosságánál fogva nem képes a közönséges, az épérzéküek által használt betűket olvasni. Számára tehát domború, tapintás által érzékelhető betűkkel nyomtatott könyvről kellett gondoskodni. Annak ellenére, hogy a könyv- nyomtatás feltalálása adta meg a gondolatot a vakok által használható írás keletkezéséhez, mégis három évszázadnál több múlt el, amíg ezt megvalósították. Haüy Bálint franciaországi tanár volt az, aki az első dombornyomású könyvet állította elő. Találmánya nagy feltűnést keltett. 1784-ben, amikor az első könyv megjelent, a következőképpen beszél róla: Azt vettük észre, hogy a sajtó alól kikerült lap minden egyes betűje dom- borut mutat, csakhogy fordítva, öntettünk betűket, mélyek olyanok voltak, amilyeneknek szemeinkkel a papiroson láttuk volt. És a könyvnyomdászok módjára megnedvesített papiros segítségével sikerült lehúznunk a legelső példányt, amely eddig tökéletesnek mondható betűkkel jelent meg, melyek látás hiányában tapintás által voltak megkülönböztethetők. Ez volt a vakok könyvtárának eredete. Ezeket a betűket azonban csak az olvasáshoz lehetett használni. A vakok első Írásához a betűket Klein nevezetű bécsi tanár készítette 15 évvel később. Klein tanár tűk segélyével alkotta meg betűtípusait s ennek domború lenyomásait a vakok jól tudják érzékelni. A Klein-féle rendszer abban áll, hogy a vak előtt kis szedőszekrényhez hasonló doboz áll, melynek egyenlő, négyszegletes rekeszeiben egy-egy betűtípus van, melyet a vak a felső részén alkalmazott domború betű segélyével kitapint. A vak, mint a betűszedő, egymás után szedi ki a típusokat és hegyes tűből betüalakra kirakott végét beszúrja a papirosba, minek következtében a betű negatív, homorú alakját tapintással érzékelheti a vak, vagyis olvashatja azt, mit írt. Ez a vakok írás-olvasásának egyik módja. A másik az u. n. pontírás vagy Braille-írás. Braille, a párisi intézet vak. tanára, alkotta meg találmányával a vakok olvasásmódjának egészen új irányát. Az ő módszere szerint ugyanis hat pontból szerkesztetnek az összes betűk, központozási jelek és számjegyek, (Folytatjuk.) TERJESSZÜK A „HARANGSZÓ“-t! A megbocsátás jelvénye. Minden nap imádkozunk a megbocsátásért. Bocsánatot kérünk és ígérünk. És mégis mennyi baj van az életben a harag, á bosszúállás miatt. Feleljen mindegyikünk önmagának: mit kellene éreznünk, ha haragban vagyunk valaki vei, mikor lélekben és igazságban el- imádkozzuk: „És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.“ Jézus tanítványának akkor se volna szabad haragudnia, ha volna oka reá. A Máté 5, 22. versét nem szabad úgy érteni, hogy a harag meg volna engedve, ahol komoly okunk van reá. Az „ok nélkül“ szavak a görög szövegben nincsenek. Jézus oly szigorúan bírálja el a haragot, hogy oly büntetési fokot állapít meg reá, mint az ószövetség a gyilkosságra nézve. Vagyis Jézus már a haragot is úgy bünteti, mint az ószövetségi korban büntette Isten a gyilkost. De különösen meg kell szívlelnünk Máté 6, 15. versét. Ebből világos, hogy Isten megbocsátásának van feltétele is. Előbb nekem kell megbocsátanom fele’ barátomnak, ellenségemnek. Isten csak ez után bocsátja meg az én bűneimet is. Bizonyítja ezt az adós szolga (Mt. 18, 21—35) esete is. A király a leboruló, könyörgő szolgának elengedi tízezer talen- tom adósságát. Isten is így engedi el az összetört bűnösnek bűneit a Jézus véréért. De mikor a szolga szolgatársának nem engedi el tartozását, akkor az előbb megbocsátó király haragjában a hóhérok kezébe adja, míg csak le nem fizeti adósságát. Tehát a király visszavonta előbbi rendelkezését, mert a szolga éppen az ellenkezőjét cselekedte társával, mint amit tőle látott és tapasztalt. Istenünk is így tesz velünk. Elengedi minden bűnbeli adósságunkat, ha a Jézus keresztje alatt megvalljuk és megbánjuk. Bűnbánatunkban benne foglaltatik az is, hogy megbocsátottunk mindenkinek, akivel csak bajunk volt az életben, akár minket bántottak meg, akár mi voltunk a bántók. De ha úgy cselekszünk, mint a szolga, hogy elfogadjuk a bűnbocsátó kegyelmet, de az első alkalommal- következetlenül visszaesünk haragos, bosszúálló megbocsátani nem tudó keménységünkbe, akkor Istenünk is visszavonja tőlünk megbocsátó szere- tetét és átad bennünket a kínzó hóhérnak: a sátánnak. Most már csak két út van számunkra. Vagy elpusztulunk a hóhérsátán keze között, vagy leborulva könyörgünk Isten újbóli kegyelméért (Jel. 2, 5). Amely igaz, hogy „rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni“, (Zsid. 10, 31.) oly való az is, hogy „az igaz ember hitből él“ (Zsid. 10, 38.) és felebarátjának hetvenhétszer is meg kell bocsátania. (Mt. 18, 22.) XII. Lajos francia király, mikor nagy küzdelmek után trónra került, ellenségeit egy papírlapra írta és nevük után egy keresztet rajzolt. Mikor ezt ellenségei megtudták, el akartak menekülni. Ekkor adta tud- tukra, hogy a kereszt reájuk nézve nem a halál, hanem a kegyelem jelvénye. A király ellenségeit emlékeztetni akarta Jézusunknak a kereszten mondott imádságos szavaira: „Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cse- lekesznek.“ Gaál József. Mi Urunk Atyánk ! Könyörgünk add nekünk Lelkedet, hogy e siralomvölgyben is megtaláljuk a Te utadat és biztos reménységben élhessünk, tudva, hogy minden a Te kezedben van, ha mégannyi gonoszt látunk is köröskörül. Tarts meg minket a Te oltalmadban, törvényedben, Lelked erejében, hogy bármely nyomorúságban is gyermekeid maradhassunk Szentneved dicsőségére. (Blumhardt Kristóf. OLVASD ÉS TERJESZD A I------------HARANGSZOT! M indkét karját vesztett vak skót mérnök ajkával olvas. Hymódon végigcsókolta a bibliát.
