Harangszó, 1939
1939-09-24 / 38. szám
1939. szeptember 24. HÄRÄNGSrO 299, A szemcsés kötőhártyalob (trachoma) sok esetben okoz vakságot. Annak idején Napoleon katonái hurcolták be Európába ezt a ragályos, olykor járvány- szerűen fellépő veszedelmes szembetegséget. Egyiptomban olyan nagymérvű ez a betegség, hogy csaknem minden ember trachomás és átlag igen sok meg is vakul. Az agybetegségek közül az agyvelő- lob és agyhártyalob szokott sok esetben vakságot okozni. Ha meggondoljuk, hogy a látási idegpályák az agyban ágaznak szét, igen könnyen elképzelhetjük minden ilyen betegségnek a szemre való káros hatását. (Folytatjuk.) Pillanatképek a bányakeröleti gyűlés idejéből. Dr. Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter nyitja meg az ülést mély állambölcseleti fejtegetésével. A nehéz idők aktualitása ez. Pesthy Pált tíz éve hívta el a kerület a felügyelői székbe. Sáfárkodása az egyház Urának szelíd szolgálata. * D. dr. Raffay Sándor püspök terjeszti elő hatalmas jelentését. Beszámol és irányít. Szeretné, ha a kormány kérné az egyházak előzetes véleményét oly kérdésekben, melyeknek egyházi vonatkozása van. Szeretné, ha az állam végre megoldaná a magyar és magyar közé éket verő reverzálist. Szeretné, ha a Krisztus egyházai nem egymás ellen, hanem a közös ellenség: a hitetlenség ■ellen harcolnának. Szeretné a földreform megoldását. A szeptember 10.-én felszentelt alag-dunakeszi fiókegyházunk új temploma. Ez évben is hat új templomot szentelt fel a templomépítő püspök. Csak tovább! Hadd épüljenek a sziklaorom- zatu, keskeny tornyu evangélikus templomok az országban. Bár lenne minden magyar faluban és városban evangélikus templom! Igyekezzenek a leány- és fiókegyházak is templomot építeni. Minden kicsi templom egyházunk egy védővára. Csak hadd buzgólkodjanak hangya szorgalommal a templomépítők közel és távol addig, míg lehet és míg „nappal vagyon“. Az evangélikus ember bárhol lakjék is és bárhol" építsenek is templomot, mindig tudott adakozni és tudni fog ezután is. * Több misszió egyház alakult ismét. Drága gyümölcs ez az egyház élő fáján. Szórványközpontban, tanyakörzetben megjelenik az egyház szolgája. Hirdeti az igét. Úrvacsorát oszt. Szaporodnak a lelkipásztori állomások, az őrálló helyek. Imádkoznunk kell állandóan azért, hogy az Ür küldjön uj munkásokat aratásába, mert az aratni való gabona sok, a munkás kevés. Bevezették és kivetették a katedra- tikumot: minden lélekre tíz fillért. E fillérekből kb. 22.000 P folyik be. Ebből nyer fedezetet az egyházépítés, a szórványmegmentés, új munkások beállítása stb. Az egész kerület népe így hordozza a gyengék terhét. A fillérekből így épít az egyházszeretet új tornyokat a névtelen ismeretlenségben. De biztos az is, hogy a szegények e filléreit is a gazdagabbak fogják fedezni. * A lelkészegyesület sürgeti az „Országos Evangélikus Szeretetszövetség“ megalakulását. Ez lesz a legnépszerűbb egyesület, az bizonyos. Ha ez megalakul, nem lesz evangélikus, ki be ne lépne. Ez a szövetség lesz egyházunkban az irgalmas samaritánus utánzója. Szeretintéz- ményeket hoz létre az árvák, az özvegyek, az elhagyottak, a testi és lelki betegek számára. Erre ismét lesz minden ép-kéz-láb evangélikusnak jókedvű adakozása. Hát csak rajta! Minél előbb, míg lehet és szabad! Sietni kell, mert az idők gonoszak. De ne restüljünk meg az imádkozásban soha, mert minden lehetséges a hívőnek. Gaál József. Sajnálattal kell közölnünk, hogy mivel a 8310/1939. évi M. E. rendelet minden újság terjedelmét a felére korlátozta, további rendelkezésig a Harangszó is csak négy oldalon jelenhetik meg. E hibánkon kívüli terjedelem- csökkenésért hü olvasóink szíves megértését kérjük. OLVASSUK A BIBLIÁT A keresztyén ember a háborúban. Szeptember 24. Nem fél. Máté 24, 6—13. — A háború mindig sok borzalommal és pusztulással jár. A keresztyén ember ennek dacára sem fél a háborúban, mert tudja, hogy a háború is Isten nevelőeszközeinek az egyike, amely- lyel céljai és tervei vannak. Talán korbács, talán operáló kés. Akár ez, akár az, — megnyugvással és félelem nélkül kell fogadni Isten kezéből, mert ezzel is javunkat akarja. Szeptember 25. Békességgel tűr. I. Kor. 4, 11—16. — A szenvedések miatt zúgolódó és Istennel perbe szálló ember lelke csatatér. Akinek a lelkében háború folyik, az a külső háborúban csak félerővel küzd. Ha egész embert akarsz adni a haza oltárára, teremts előbb békességet a telkedben önmagaddal, embertársaiddal és az Istennel. Szeptember 26. Az imádságban állhatatos. Kol. 4, 2—4. — A háborúban csak az a sereg győz, amely szakadatlan összeköttetésben van a hadvezérrel. Ha győzni akarsz, neked is szakadatlan összeköttetésben kell lenned Vezéreddel: Jézussal. Ezt az összeköttetést az imádság biztosítja számodra, mert az imádkozó szív mindig Isten közelében és oltalmában van. Szeptember 27. Megáll rendületlenül. I. Kor. 16, 13. — A szenvedés a hitetlen embert összetöri, a hívő lelket az Istenhez emeli. Akármilyen keserű poharat nyújt felénk Isten a háborúban, ürítsük ki azt azzal a hittel, hogy azt lelkünk gyógyítására és életünk megmentésére kapjuk. Ez a hit legyőz minden szenvedést és nyomorúságot s biztos győzelemre visz. Szeptember 28. Az igazságért küzd. 2. Péter, 3, 8—13. — A háború nagyszerű alkalom a sátánnak arra, hogy igazságtalanságok elkövetésére csábítsa a harcolókat. A keresztyén ember azonban a háborúban sem feledkezik meg legveszedelmesebb ellenfeléről: a bűnről, s fokozott éberséggel vívja ellene a harcot, hogy az igazság győzzön és uralmát kiterjessze az egész földre. Szeptember 29. keménységgel vár. Jer. 17, 13—18. — A reménytelenül küzdő sereg elbukik a harcban. A keresztyén ember a háborúban reménységgel vár. Reménységének a forrása Isten, akiről tudja, hogy vele van s győzelemre segíti az igazságot. Ha földi hatalmasságokban, szövetségesekben reményke- del csupán, könnyen csalódás érhet. De ha reménységedet Istenbe veted, soha meg nem szégyenülsz. Szeptember 30. Örömmel áldoz. 2. Kor. 12, 15. — Jézus örömmel ment fel a Golgotára, mert tudta, hogy áldozati halála megváltást és szabadulást jelent az egész emberiségnek. A keresztyén ember a háborúban örömmel követi Mesterét az áldozatok golgotái útján,
