Harangszó, 1939
1939-08-20 / 34. szám
272. HARANG8ÍÖ 1938. augusztus 20. gyár földművesek között (szászokról nincs szó, mert ők mind önálló gazdák voltak háború után is). így aztán a magyar földműves réteg a románnal együtt más jogokban is részesült, amelyek Romániában mint tisztán agrár államban elég szép számmal vannak. Ilyen volt a konverzió, vagyis a birtokkal rendelkező földművesség adósságának 40 százalékos lecsökkentése. A föld felosztás azonban csupán látszólagos segítség. A nagybirtokok fel vannak darabolva, de a földműves akár román akár magyar, nincsen olyan helyzetben, hogy azt jól megművelje. Nem uradalmi béres, de el kell menjen szomszéd megyébe, sőt tartományba is munkát keresni. Előállott tehát az a helyzet, hogy a román szegény parasztság visz- szasírja az uradalmat, amikor helyben szerezhette meg a megélhetésre szükséges összeget. A pénznek az ókirályságba való özön- lése pedig azt okozza, hogy a határmenti csángóság és székelység, ottan keresi meg a megélhetést mint építész, vagy mint háztartási alkalmazott. így lett Bukarestből a második romániai magyar város, közel 80.000 magyar lakóval. Erdély gazdasági romlása az ókirályságét növeli. Ehhez járul az erdélyi lelketlen kitermelés. A kárpátok fenyveseit vasutakkal hordják el, csupán a fenyő törzsét dolgozva fel, minden más értéke pedig ottan rothad. De így van ez minden más nyerstermékkel. Ennek az oka pedig az, hogy a vállalatok nagy részt (80 százalék) idegen, legtöbbnyire zsidó kézen vannak, akik igyekeznek azt 100 százalékban kihasználni. c) Az erdélyi kultúrális életben is meg kell különböztetni annak három fajtáját, nemzeti színezetét, a magyart, románt és szászt. Az európai kultúra meghonosítója és tovább művelője kétségtelenül a magyarság. Ezt a románság is tudja és el is ismeri a magyar kultúra f elsőbbségét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt nem korlátozza. Csupán annyit, hogy még most, 20 évi uralom óta is előnyben részesítik azokat a románokat akik még magyar képzettséget nyertek. De mutatja ezt az is, hogy bármilyen gyászosak is az érettségi arányok, mégis a magyar középiskolások szebb arányszámot érnek el a románoknál. Minden kultúrális téren nagy tájékozatlanság vehető észre román oldalon. Ennek az oka a kultúrális alap hiánya, mert egyik ilyenfajta megmozdulásuk kezdete sem nyúlik a 18. századon túl. Rövid idő alatt óriásit fejlődött irodalmi, képzőművészeti, oktatási és tudományos téren, de éppen az alap hiánya miatt ma minden műfaja hanyatlóban van és utánzásra szorítkozik. Leggyakrabban éppen a kéznélfekvő magyar kultúrát használja fel. A magyar művelődés nagyon megszenvedi a román elnyomást. Irodalmi téren legnagyobb pusztítást a teljesen rosszindulatúan működő cenzúra végzi. Nevetséges okok miatt maradnak értékes művek kéziratban. Volt idő amikor ez annyira ment, hogy egy helységnevet sem lehetett az újságba magyarul kiírni, sőt még az előadás keretében előfordulókat is románul kellett kimondani. Színdaraboknak megrendezése, különösen vidéki helyeken hiába való költekezés és fáradozás. Egymást követik az ostromállapotok és a mozgósítási napok amikor az engedélyt megszerezni lehetetlen. Ugyancsak ezen okok miatt szüneteltek a műveltető, ismertető városi és falusi előadások. A templomon kívül, minden csoportosulás meg volt tiltva (tánc, fonó stb.). Most ez a rendelet enyhítve van azzal, hogy vallásos ősz- szeiövetelek engedélyeztetnek este 9 óráig. Éppen ilyen kínos feltűnést keltett, bár nem okozott különösebb kárt, az a rendelet is, hogy a filmek ezentúl csak román felirattal mutathatók be. Távoli, eldugott helyeken ezt is eléggé megérezte a magyarság. Mindezen szigorítások dacára a magyar irodalmi művek szép számmal jelennek meg. különösen a „Szépmíves céh“ kiadásában. A magyar színháznak pedig különösen gazdag idé- nve volt. Színházunk gárdája még a leg- ellenállóbb románokat is meghódította Kolozsváron. Az országos színházi folyóiratuk pedig külön foglalkozott a szép teljesítménnyel. A képzőművészet terén pedig kizárólagosan magyarok vezetnek. Jellemző erre az. hogy csupán Kolozsváron 5 román művésszel szemben 25 magyar foglalkozik hivatásosan művészettel. A sűrűn rendezett tárlatok mutatják, hogy nagyon termékeny munkásság folyik. A tudományok terjesztése terén is áldásos munka folyt. Minden nap más és más népszerű ismeretterjesztő előadást tartottak például Kolozsváron. Vidékeken különösen pedig a vegyes lakosságúaknái a kevésbbé ismert magyar történelmet és irodalmat tanították, amíg az összejövetelek be nem tiltattak. Az iskolákat felmentették a névelemzés aló! de a legtöbb helyen nem adják meg a nyilvánossági jogát. Most tehát megdermedt a kultúrális életünk és várja a szabadúlás napját, amikor megint megtalálja minden művészet éltető feltételét: a szabadságot. d) A román demokrata uralom lényeges változást hozott az erdélyi társadalom helyzetében is. Náluk a paraszttól kezdve a miniszterig mindenkinek a „domun“ úr cím jár. Ennek megfelelően társadalmi osztályai sem különböztethetők meg élesen. Erdélyi románságban nincsen csak intelligencia és polgárság, parasztság. Tehát csupán a képzettség alapján felemelkedhetik bármilyen rangra a román. A baj azonban ott van, hogy a háború után ez a kiképzés olyan felületes volt, hogy a vezetőség eme rétege alig felel meg hivatalának. A szász- ságban ugyanez a rendszer található meg, sőt itt a felsőbb intelligencia és a polgárság között a válaszfalak még hamarabb eltűnnek és a társadalmi különbségek még annyi jelentőséggel sem bírnak mint a románoknál. Annál inkább vigyáznak azonban arra, hogy más nemzetiségűvel ne elegyedjenek. Az erdélyi magyar társadalmat is össze hozta a közös nehéz sors. Egy pár idős arisztokrata kivételével, akik nem tudnak belehelyezkedni az új, számukra lealázó világba, az erdélyi főurak és mágnások nagy része már régen megtalálta az utat amelyen népével együttműködhetik. Teljes közvetlenség és a magyar ügyért való odaadó munkásság jellemzi Erdély újonnan kialakult vezetésre hivatott osztályát. Polgárság, munkásság, földmívelő osztályok igazán egyöntetűen léptek fel a közös cél érdekében, amint azt a legutóbbi választások fényes eredménye mutatja. Belső megoszlás tehát nincsen, hanem teljes egyetértés és feltétlen engedelmesség a magyarság azon vezetői iránt, akik hivatva vannak kormányozni ezekben a válságos időkben. Olyan időket él most át Erdély, amelyekben a legfontosabb kérdés biztosan a vallásos kérdés. Amilyen áldott dolog volt Istenhez vezetett hittel elfogadni az Erdélyre reá zúdoló csapást, éppen any- nyira nélkülözhetetlen most az ugyanilyen rendíthetetlen hit afelől, hogy Isten elhozza az ő szabadítását is hamarosan. Ezen isteni vigasz és ígéret szolgálatában kellett volna állnia minden fe- lekezetnek Erdélyben e nehéz időkben. Erdélyi sajátosság az is, hogy csupán a magyar nemzeten belül 4 nagy feleke- zetet találunk. Ezek közül nem lehet megkísérelni, megállapítani, melyik fejtette ki a legáldottabb működést az elcsüggedt és reménykedő lelkekre. Annyi azonban biztos, hogy ebben nagyobb szerepe a nemzeti élettel is szoros kapcsolatban álló protestáns egyházaknak volt. A nemzetközi alapon álló ka- tholikus egyház sok magyar érdeket áldozott fel idegen érdekek előnybe részesítése miatt. így pld. nem vonakodtak átadni Kolozsvár egyik magyar templomát a görög katholikusoknak, azt mondván, hogy nem az a fő, hogy román vagy magyar híveké, hanem hogy ott is a pápát fogadják el. De meglátszik ez a katolikus és pro-l testáns falvakban is. A katolikus leikéj szék visszahúzódnak a magyarság égétől kérdései elől, azokban tanáccsal és jóB példával nem járnak úgy előttük minj a protestáns lelkész. Nem teszik ezt meg! mert ebben az esetben vállalniok kellej ne a protestáns papság minden veszel delmét, a naponként történt katonai vizsgálati fogságokat, csendőri meghurl colásokat. 1 A mai Erdélyben elválaszthatatlan a| Isten szolgálata a nemzet szolgálatától egyfelől azért mert ezt a lelkész teheti csak meg gyanúkeltés nélkül, másfelől pedig azért, mert a nép bizodalma i] csak benne van és minden kérdésbe!] hozzá fordul felvilágosításért. (Válasz tásak.) Éppen ezért van a lelkész légin kább megfigyelés alatt is mint a revízió nizmus ápolója és előharcosa. A román gyanakvás már nevetséges sé válik. Mindenben revizionizmust sej tenek. A „Ne csüggedj el kicsiny sereg] ének miatt vizsgálat alatt állott a dés melletti lelkész. Krisztus fehér alakjábó Horthy bevonulását sejti és törli a cen zura a Székelyföldön. Ugyancsak ott aj oltári virágokból piros-fehér-zölde összekombináló csendőr az istentisztele tét tiltotta meg a virágok eltüntetéséig Kultúrházak erdélyi motívumait, romái freskókkal kell helyettesíteni. A biblia órák értelmét nem tudják fel fogni é egyszerűen betiltották. Legény, leán>| nő és férfi szövetségek üléseit pediJ politikai üléseknek tartják, mert csal nappal engedélyezik, amikor a gyűlése] zés a falun lehetetlen. Az elnyomás időnkint szinte tűrhete*1
