Harangszó, 1939
1939-06-25 / 26. szám
im június 25. HARANGSZÓ 209. ORGONAAVATÁSRA. 1 dunaföldvári ev. templom orgonájának 1939. június 4-én történt avatására. 4 toliamat a szeretetbe mártom, fehér telkeknek írok éneket. És mindeneknek boldogan kiáltom: Oh jertek hívek cs figyeljetek! 4 hegytetőről, ott fent a magasból, khol az Ürnak kis temploma áll, Holdog örömben túláradt szívekből ünnepi ének, szent zsolozsma száll. Hallod a dalt? Hogy zeng a messzeségbe? felszáll az űrbe, csillagokon át, 4 hitnek szárnyán lendül a magasba, 5 az Ür hallgatja, mint egy szent imát. Mert szebb imádság nem teremhet annál. Mint hogy ha száz szív egy célért hévül, És dalba önti örömét, reményét, 4 boldogságot, mely füti belül. Oft áldott e nap, áldott ez az óra, Melvet feledni soha nem lehet. Hagv álmodások váltak most valóra. Áz Ür szerezte ezt az ünnepet! Ezt hirdetik a felcsillanó könnyek: 4 gyengének az Ür erőt adott! Hitében áll a hegyen épült város Messze magaslón: fme, itt vagyok! Mint egykoron az Üpnak kis csapatja Jeruzsálemben, ott a völgyben lent Egy akarattal, imádkozva várta 4 Szentlelket, mely csodákat teremt, Ügy nőtt a hit, a szent célért hevülten, Legyőzve közönyt, döntve gátakat, Míg buzgó szívek hő imába forrtak: Uram segíts építni házadat! 5 az Ür segített építni a Házat. Maroknyi nép közt történt a csoda. Szentelt falak közt hálaének árad És zeng a sok síp, búg az orgona! Hirdetve messze: hol munka s imádság Találkozik, ott Isten szól: legyen! Ne félj te kis nyáj, tetszettél az Ürnak! Ma Jézus megint fent járt a hegyen! Oh zengd tovább te Isten orgonája Hivő szíveknek biztató dalát, Hogy élni fog a hegyen épült város, Míg hirdeti a szeretet szavát! S mig száll a dallam az eget keresve, Lenéz a földre az Ürnak szeme S a hegyen álló, imádkozó népét Titkon megáldja mind a két keze! Palotay Gyula. OLVAS D TERJESZD i I I TÁMOGASD A Harancszot! \yúron sokan ráérneJc tanulni. Milyen derék dolog volna, ha a nyári időszakban sokan megtanulnának finnül. Erre pedig kiválóan alkalmas a Harangszó kiadásában megjelent „Tanuljunk finnül!” című első magyar-finn gyakorlati nyelvtan. Ára csupán 3 pengő. Kapható a könyvikereskedésekben és a Harangszó kiadóhivatalában. GONOSZSÁG ELLEN HÍVTOK SORBA . . . Ti gyönyörű földek s világok, Hitet-fejlesziö messzi távok; Jöttem volna mindig felétek ... — Rég lestem a szent forradalomra, — S vártam a nagy lélek-parancsra: — Mely a gonoszság ellen hívna sorba! Hogy ily soká elmaradtam, — Percet vetettem s arattam; — Az nem lehet a ti hibátok: Gyönyörű földek, világok! — De szívemen fekszel már Te csodás, szép Felvidék: Te megkínzott, meggyötört Testvér magyar nép... Most itt járok közietek faluról-falura, — büszkén feszül rajtam a honvéd egyenruha. — S rólatok zengek dalt Szent csudák és földek: S bámulva nyíló két szememből Kibuggyannak az örömkönnyek... Simonyi Hajas Gyula lévita tanító. OLVASSUK A BIBLIÁT A Isten igéje üzen. Június 25. A paráznáknak. Efezus 5, 3—5. A Biblia azért is a könyvek könyve, mert mindenkinek a könyve. Nem találhatunk ezen a földön egy embert, aki száméira ne volna mondanivalója. A mennyei Atya üzenete szól abban mindnyájunkhoz. És ez az üzenet édes atyai aggódás, biztatás, szeretetteljes figyelmeztetés, sokszor kíméletlen leleplezés, kemény fenyegetés. Boldog az, aki idejében meghallja a hozzáintézett üzenetet. Nem mosolyog azon, hogy a paráznaság kizár az Isten országából. Nem lehet erre a bűnre semmi mentséget felhozni. Akármilyen formában követed el, üdvösségedet kockáztatod vele. Június 26. Az üres fecsegőknek. Efezus 5, 4—6. Nagyon kemény beszéd ez! Különösen, ha meggondoljuk, hogy ezek a jelzők „bolond“, „üres" nem a gyen- geelméjüek, vagy gyermekek beszédére vonatkoznak, hanem azokra, amelyek épeszű, felnőtt emberek ajkáról hangzanak el. Üres beszéd a durva, éretlen viccek, amit mások szórakoztatására mondanak el az emberek. Üres beszéd minden öndicsekvés, a kevély, léleknélküli bizonyságtevés. Biztos meggyőződés nélkül tovább adott hír, rágalom, másokra vonatkozó ítélet. Hányán nem gondolnak rá, hogy ezekre lesújt az Isten haragja. Június 27. A vitatkozóknak. I. Tim. 6, 3—5. Divat, betegség ma a keresztyének körében a szent dolgok felett való vitatkozás, torzsalkodás. Nagyon sokszor haszontalan és hiábavaló dolog ez. Az Űr Jézus nem vitatkozott, de mindenkor cselekedte az Atya akaratát. Hitedről, keresztyénségedröl ne szavakkal igyekezz meggyőzni másokat, hanem életeddel, ahogyan Pál tette és mások az Ür gyermekei közül cseleked- ték. Ne pazaroljuk erőnket haszontalan vitatkozásokra, hanem arra, hogy egymást kölcsönösen építsük. A vitatkozás forrása legtöbbször nem az igazság féltése, hanem a feltűnnivágyás, önhittség, türelmetlenség a mások meggyőződésével szemben. Június 28. A szegényeknek. I. Tim. 6, 6—10. Megelégedni azzal, amink van a legnagyobb boldogság. Az elégedetlenség a legnagyobb szerencsétlenség. Ennek gyökere pedig a hitetlenség. Nem bízni Abban, aki naponként kinyitja kezét, hogy kenyeret osztogasson az ő gyermekeinek. Nem ott van boldogság, elég kenyér, ahol tele van a magtár, ahol gazdag ételektől roskadozik az asztal, de ott, ahol az emberek azt a keveset, amijök van hálaadással veszik az Istentől. Ezért van az, hogy nádfedeles kunyhókban állandó ünnep és öröm van, míg sok palotában örökös a gyász és boldogtalanság. Június 29. A hívőknek. I. Tim. 6, 11—46. Életük engedelmesség. Minden órában ez a szó hangzik feléjök: kövess engem! Kemény akadályokkal kell megküzdeniük. Életük szakadatlan harc és komoly felelősség. Soha nincsenek biztonságban. Az éberség, a készenlét elhanyatlása azt jelenti, hogy minden pillanatban elbukhatnak, alázuhanhatnak a bűn mélységeibe. Minden dolgukat felelősséggel végzik, mert tudják, Az erfurti kolostorkapu, amelyen át Luther 1505. július 15.-én az Ágoston- szerzetbe lépett.
