Harangszó, 1938
1938-03-06 / 10. szám
74 HARANGSZÓ 1938. március 6. Az ige Isten beszéde hozzám a próféták és apostolok emberi bizonyságtevésén keresztül a bibliában. Isten emberi szóval beszél hozzánk, bűnös emberekhez, hogy gyarló szívünk befogadhassa az ő nagyságos dolgait. Sőt Isten igéje testté lesz: A valóságos ember Jézus Krisztus személyén keresztül ember képében szól hozzám az Isten. Az Ür azonban nincsen már közöttünk; feltámadott és felment a mennyekbe. Nem szólhatunk vele színről-szinre, mint az apostolok. Csak az igehirdetésben, a biblia lapjairól hangzik hozzánk szava. Az igében jön mindig újra hozzánk, az ige köré gyűjti össze az ő népét. De Isten irgalma még egyéb eszközöket is rendelt, irántunk való kegyelmes szeretete megbizonyi- tására. — Ezek a szentségek. A szentségek — épen úgy, mint az ige — Isten beszéde hozzánk. De míg az ige a fülnek szól, addig a szentségek látható jelek ékesen szóló beszéde: jelbeszéd. A jelbeszéd nagyon világos és félreérthetetlen. Isten tudja, hogy kételkedő szívünknek, rettegő lelkiismeretünknek szüksége van ezekre a jelekre. így szólott már Izrael népével is jelek által: a szivárvány, az égő csipkebokor, a tűz- oszlop a pusztában, mind Isten jelenlétének, jóindulatának jelei. Nékünk azonban, az újszövetség népének, anyaszentegyházá- nak, olyan jeleket ad, amelyekben ő maga is jelen van és hatalmasan cselekszik velünk. A keresztség nem csak Isten sze- retetének jele, hanem általa Isten valósággal felveszi a gyermeket a hívők közösségébe. Az úrvacsora nemcsak a bűnbocsánat jele, hanem benne valósággal Krisztus jön hozzánk és egyesül velünk. Milyen hatalmas vigasztalás ez! Nem vagyunk csalóka érzelmeinkre, tapasztalatainkra hagyatva, hanem Isten maga ragad meg minket és cselekszik velünk hatalmasan. Azért az ige a szentségekre utal: „ . .. ezt cselekedj étek . .. íme én tiveletek vagyok minden napon.' Nemcsak a messzi múlt távolából beszél Istennek nagy tetteiről, nemcsak a jövendő áldott ígéreteire figyelmeztet, hanem a gyülekezetében valósággal jelenlévő Ürra műtat. A szentség: látható ige. Pecsét Isten kegyelmi levelén, sőt több ennél: Isten hozzánk lépő kegyelme, kenyér és bor, meg víz színe alatt. Az ige és a szentség egyek: Isten kegyelmének két különböző, egymást kiegészítő eszköze. Ha azt kérdezed: minek a szentség?, miért nem kérdezed mindjárt azt is: minek az ige? Az ige mondja meg, hogy mit ad Isten a szentségben, tudniillik bűnbocsánatot és örök életet, — de a szentség erősíti meg gyarló szíved bizonyosságát, hogy az ige ígérete valóban igaz „közel van az Ür a töredelmes szívűek- hez.“ A szentség a legrövidebb ösz- szefoglalása, veleje az evangéliom- nak: „ez az én testem, mely tiérettetek adatott, a bűnök bocsánatára.“ Ha végül mégis azt kérdezed: mi különös haszna van a szentségnek, úgy azt felelem: az, hogy kiváltképpen megpróbálja a hitet. Mert azt még csak megteszik az emberek, hogy leülnek egy-egy prédikációt meghallgatni, — de arra nehezebben szánják rá magukat, hogy odatérdeljenek az oltár elé és egyék és igyák az Úr testét és vérét. A szentség megaláz, — nem csoda, hiszen benne Isten is nagyon mélyre szállott alá: eledelül és italul adja magát nekünk! Azért a szentségek különösképpen botránykő a kevély és hitetlen szívek, az okoskodó emberi értelem számára. De annál nagyobb áldás az alázatosaknak és hívőknek. Nagy, boldog, elvehetetlen bizonyosság arról, hogy az evan- géliom, — az igében és szentségekben kijelentett örömhír, — Istennek hatalma minden hívő üdvösségére. Következő cikkünk címe: „Ez az én testem ..." Szobrot Luthernak! A Luther-szoborra szükség van. Nem a nagy reformátornak, hanem nekünk van rá szükségünk. Luther elvégezte Istentől reábízott áldott szolgálatát. Nékünk azonban szükségünk van arra, hogy szüntelen figyelmeztetést kapjunk a reformáció örökségéhez való hűségre. Mi történt eddig? Eddig az történt, hogy 400 éven át nem volt hazánkban szobra Luthernak. Pedig de sok mindenki kapott már szobrot Magyarországon. Senkit sem akarunk bántani, de az az igazság, hogy jelentéktelen személyeknek ékeskedik nálunk a szobra, ugyanakkor pedig Luther világ- történelmi hatalmas alakja még nem kapott érdemes szobrot magyar földön. Százados mulasztás pótlása akar hát lenni e két szó: Szobrot Luthernak! Mi történik most? A legutóbbi zsinattal kapcsolatban vetődött fel újra.s öltött komoly formát a Luther-szobor" kérdése. Országszerte osztatlan helyeslésre talált. Azonnal megindult az adakozás. D. báró Rad- vánszky Albert egyetemes felügyelőnk 1000 pengős adománya mögé sűrűén sorakoznak a kisebb adományok. Lapunkhoz is számos adomány érkezett már. Földbirtokostól a napszámosig, özvegyasszonytól gyárigazgatóig szinte minden társadalmi osztály képviselve van már adomány-kimutatásunkon. Az adakozási buzgalomról ítélve, még ebben az esztendőben megvalósul jelszavunk: Szobrot Luthernak! Mi történik ezután? Márciusban országszerte megkezdődik a fokozott és rendszeres gyűjtés. Ha Luthernak szobrot emelünk, kell, hogy az méltó legyen a nagy reformáA világ legkedvesebb Luther-szobra a németországi Zehlendorfban.
