Harangszó, 1938

1938-12-18 / 51. szám

1938. december 18. Gyermekek éneke: Krisztus Urunk­nak... 1—2. v. 135. I. szólam: Történt, hogy mikor az angyalok eltávoz.tak tőlük a mennybe, a pásztorok igy szóltak egymáshoz: Menjünk el egész Bethlehemig és lássuk meg, ami történt, amit az Ur tudtunkra adott. Elmentek hát nagy sietve és meg­találták Máriát, Józsefet és a kisdedet, aki a jászolban feküdt. Gyermekek éneke: A jászolban ki az ott... Hall. 7, 1. v. vagy 142, 1. v. I. szólistaMikor aztán meglátták őket, elmondták mindazt, amit nékik a gyermek felől beszéltek. És aki hallotta, mind elcsodálkozott a pásztorok beszé­dén. A pásztorok azután visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mind­azért, amit hallottak és láttak. Gyermekek éneke: Kicsiny Bethle­hemben ... Hall. 110. 1—2. v. vagy 134, 1—2, 6. v. I. kar. Kezdetben volt az Ige és az Ige Istennél volt és Isten volt aj. Ige. II. szólista: És az Ige testté lett és lakozott közöttünk és mi láttuk az Ö dicsőségét, telve kegyelemmel és igaz­sággal. I. kar: Az igazi világosság eljött már a világba, mely megvilágosít minden embert. II. kar: És a világosság a sötétség­ben fénylik, de a sötétség nem fogadja be azt. II. Szólista: Azt mondja Jézus: Én vagyok a világ világossága; aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága. Gyermekek éneke: Csak zengj ei, zengje... Hall. 30. 1. v. vagy 130. 6. v. I. kar: A mi országunk a mennyek­ben van, honnan a megtartó Ur Jézus Krisztust is várjuk. II. kar: Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük. I. és II. kar: De új eget és új földet várunk az Ő ígérete szerint, amelyek­ben igazság lakozik. I. szólista: Jézus mondja: Bizony ha­mar eljövök! 1. és II. kar: Jövel Uram Jézus! Gyermekek éneke: Csendes éj,.... Hall. 31, 1—3. v. vagy 131, 10—11. v. Az énekek mellé írt számok a Dun. Ének.-re vonatkoznak. OLVASSUK A BIBLIÁT Megtaláltam az Istent! December 18. Zsoltár 44, 24—26 és 105, 29. Isten nélkül: halál fia vagyok. Menthetetlenül. Hiába van meg minde­nem, hiába becsülöm meg vallásomat, hiába vagyok becsületes, jöravaló em­ber. Ha minden kívánságom beteljese­dik is, elveszett ember vagyok. (106 zsoltár 15.). A legnagyobb bajom: Isten elrejtőzött számomra. Csak hadd nyug­talanítson szívem, amíg meg nem talá­lom. December 19. Csel. 17, 24—27 és Ézsaiás 55, 6—7. Az sem elég, ha po­gány ember lettem. Mert az átlagos val­lásos ember: a legjobb esetben — po­gány. Ki a pogány? Aki csak keresi Is­tent, vágyódik utána, de még nem ta­lálta meg. Megszégyenülve hallom: még csak pogány vagyok. Isten azonban ma­gához hív. Vár reám. (Ézsaiás 30, 18.) HARANGSZÓ December 20. I. Thesszalonikai 1, 1— 10. Az é/ő ÍSYennel szembesít minket az ige, Elszörnyedve veszem észre, hogy kezemügyében minden, de minden bál­vánnyá vált. Minden, amin eddig a szí­vem csüngött, «mibé'n bíztam, amitől féltem: mind esák az élő Istent takarta el előlem. Milyen nagy kegyelem az. hogy megtérhetek Istenhez! Téríts meg engem és megtérek! (Jeremiás 31, 18.) December 21. Zsoltár 50, 1—3 és Je­remiás 16, 16. Négyszem kőit istennel. Isten maga szóra méltat, megszólít. Nem kell többet reménytelenül fáradoznom, hogy kifürkésszem akaratát. Megmondja nekünk mindazt, ami a szívén van. Is­ten szól hozzánk, mert nagyot akar ve­lünk cselekedni. Keserves a szava, mert halomba dönti a mi okos, kegyes sza­vainkat, de éppen azért gyönyörűséges. December .22. Jeremiás 31, 31—34. Isten szövetséget ígért. Az örökkévaló a halandónak. A Szent a bűnösnek. Ez teljesedett be Jézusban. Isten megtalált minket, bekerített, elállta htunkat, hogy el ne futhassunk előle. Megismertette magát: az ő népe lettünk! Meglátszik életünkön az, hogy Isten szövetségesei vagyunk? December 23. I. János 1, 3—7. Talál­kozni akar velünk újra meg újra. Kö­zösségébe vett fel minket. Világosság hullt életünkbe: meglátszik bűnünk sö­tétsége. De Krisztus vére eltörli, meg­tisztít. Vissza mered utasítani ezt a kö­zösséget? Nem vagy-e inkább magadon kívül az örömtől, hogy a felséges Úris­ten közösségre méltatott minket magá­val?! December 24. Zsidók 4, 12—16. Sza­bad az út az Istenhez! A torlaszt félre­vetette Krisztus. Nem kell többet me­nekülnünk Isten szentséges jelenlététől. Odamehetünk és kibírhatjuk perzselő, emésztő közelségét. Magunkban ugyan végünk volna: szörnyet halnánk. De a Krisztusban: bizalommal mehetünk a ke­gyelem királyi székéhez. Megtaláltuk az Istent! Kegyelmet nyertünk! Csak oda kell mennünk és meg kell ragadnunk. De az is, hogy oda merészelünk menni és sajátunkká merjük tenni: már merő kegyelem. Urbán Ernő. KARCOLATOK A levitézleít plakát. A révkomáromi evangélikus lel­készlak esővíz levezető csatornáján tépett plakát hirdeti a levitézlett Benes hitvány uralmának emlékét. A plakát, amely természetesen még a cseh uralom alatt került a lelkészlakra, magyar nyelven, de prágai szellemben szólítja fel a já­rókelőket arra, hogy szavazzanak a kommunistákra. Jellemző Benes módszereinek szemérmetlenségére, hogy egy ilyen kommunista plakátot nem átallott éppen az evangélikus lelkészlak fa­lára ragasztani. 405. Hála Istennek, hogy ez az idő immár letüntll HETI KRÓNIKA Az új honvédelmi tdfvétty áf égésJ társádálmát rhégszervezi háború eseté­re. —- A képviselőház Bobory Györgyöt és Szinnyei Merse Jenőt választotta al- elnökévé. — Bárczay Ferenc lett a nem­zeti egység pártjának új elnöke. — A kormányzó gróf Csáky Istvánt nevezte ki külügyminiszterré. — A honvédvezéf- kar főnöke elrendelte a visszacsatolt Felvidék népességének összeírását. — A visszatért félvidéki országrészén dec. ä0- áh uiégindúl á polgári közigázgátás. —1 A kormány új köztisztviselői törvényja­vaslatot terjeszt a képviselőház elé. — A kormányzó meghívására Ciano gróf külügyminiszter decemberben Magyar- országra jön vadászatra. — Aláírták Pá- risban a német-francia békenyüatkoZd tot. — Olaszország és Prahcídöfszág között egyre jobban kiéleződik a hely­zet. Olaszország Tuniszt és Korzikát követeli Franciaországtól. — Tatarescu volt román miniszterelnököt párisi nagykövetté nevezték ki. — A Meine! vidék a Németországhoz való visszaté­rését kéri. — A jugoszláv képviselővá­lasztások Sztojtfdinovics miniszterelnök győzelmével végződtek. ííí;«-; »«>*<•«< OZ EGYHÁZI ESZTENDŐ Advent 4. vasárnapja. Flllppl 4. 4-7. Adjunk hálát: Hogy közel az Ür. Hogy jövetele örömöt, szelídlelküsc- get, aggodalomtól való mentességet és békességet hoz. Hogy mindezt nékünk hozza. Könyörögjünk: Hogy tudjunk örülni minden aggo­dalmaskodást elhagyva Krisztus jövete­lének. Hogy szelídlelkűség jellemezze éle­tünket. Hogy Isten békessége töltse el az egész világot. HÍREK HARANGSZÓ A FELVIDÉKEN. A most visszatért felvidéki országrész evan- gélikusságának közkedvelt néplapja, a Rozsnyón megjelenő, kitűnően szerkesz­tett „Luther“ volt. Vargha Sándor rozs- nyói lelkész, szerkesztő most arról érte­sítette a Harangszót, hogy a „Luther“ a karácsonyi ünnepi számban elbúcsúzik olvasóitól és utódjául 1939. január t.-től a Harangszót ajánlja. Ezzel a testvéri összeolvadással a Harangszó gsaládja; 1000 előfizetővel szaporodik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents