Harangszó, 1938

1938-01-30 / 5. szám

Harangszö

1§3$. januáf 3Ő.

^ HARANG SZÓ tulajdonát képező

. győri B/mOSS-NY’OM'DA elsőrangú felszerelésé- nél fogva szépen, gyorsan és o/csdn készít újságot, ^ Könyvet, vagy bármely nyomtatványt.

A bűn zsoldfa a halál.

Irta: Szende Ernő. 4

Az ajtó becsukódott Péter után.

Ekkor a szomszéd szoba ajtaja kinyílt s a küszöbön megjelent az ember. Az ujját a szájához tartotta s némán intett, hogy jöjjön be hozzá a másik szobába.

Várkonyi vigyázva felkelt. Ha állt vagy mozdult, a fájdalmak azonnal jelentkeztek. Most is, hogy felállt, éles fájást érzett. De összeszorította a fogát s lassan megindult. Az ember odalépett hozzá, karon fogta s úgy vezette be a másik szobába. Utt leültette egy fotelbe, aztán újból visszament az első szobába s onnan egy gyertyát hozott be. Letette az asztalra, meggyujtotta. Aztán fogott egy széket, odavitte Várkonyi széke mellé s leült.

Várkonyi csodálkozva nézett rá.

— De doktor úr, mire való mindez?

Az orvos rátette kezét a karjára s megszólalt .

— Arra kérem, beszéljünk halkan. Ugyan jól be van zárva az ablak, de azért a falnak is lehet füle. S amit most mondani akarok, annak titokban kell maradnia.

Várkonyi felnyögött s kezét a hasára szorította.

— Gyakoriak még a fájdalmai?

Várkonyi némán bólintott.

Az orvos felállt. A felső kabátja ott hevert az asztalon s mellette a táskája. Odament valamit tett-vett ott, aztán viszszajött.

— Adok egy fájdalom csillapító injekciót. Ettől majd megnyugszik. S aztán beszélhetünk.

Levetette Várkonyi kabátját, feltürte az ingujját s beadta az injekciót. u i—, Mikor végzett, ráadta a kabátot s megszólalt.

— Most pár percig pihenjen s ne mozduljon. A hatás hamarosan meglesz s aztán rátérek a tárgyra.

Várkonyi lehajtotta a fejét a fotel támlájára s behunyta a szemét.

Az orvos elrakta a tűjét, aztán visszaült a helyére.

Öt-hat perc múlva Várkonyi megmozdult, a szemét felnyitotta.

— Már jól érzem magam. 'Kezdje el doktor úr. Miről

van szó?

— Az orvos komoly hangon kezdett el beszélni.

— Rövid akarok lenni, mert úgy hiszem, sok dolgom lesz még ma éjjel. Hát kezdem a közepén. Várkonyi uram alig egy hét óta görcsös fájdalmakról panaszkodik. Próbáltam sok mindent, de nem tudtam megállapítani a baj okát. Végre is arra a meggyőződésre jutottam, hogy csakis valami külső szer lehet az, ami a bajt okozza. Valami ismeretlen dolog, amit bevesz, vagy az ételben, vagy az italban.

Várkonyi meghökkent.

— Csak nem méregre gondol doktor úr?

— De ép arra.

Lehetetlen. Ugyan kinek érdekében állana, hogy engem megmérgezzen?

Erről nem nyilatkozom. Ez már Várkonyi úr dolga. Maga ismeri a környezetét, hát vegye őket sorra.

Várkonyi a gondolataiba merült.

Az orvos némán figyelt. Aztán megszólalt.

— Nos, van valaki, akinek érdeke a maga hirtelen halála?

Várkonyi megrezzent.

— Lehet. Lehet. De mégsem akarom elhinni.

Az orvos felállt.

— Hát erről hamar meggyőződhetünk. Behozom a vacsoráját s ha megengedi, odaadom egy részét az agarának. Láttam, ott fekszik az ágya előtt. Megtehetem a próbát.

Várkonyi intett.

— Tessék.

Az orvos átment a másik szobába. Az étel egy részét átrakta a tányérba, behozta s a padlóra tette.

— Tessék behívni a kutyát.

Várkonyi pisszentett.

A kutya a gazdájára nézett.

— Kormos! Ide!

A kutya bejött.

Várkonyi az ételre mutatott.

A kutya egy-kettőre bekapta az ételt s azután lefeküdt a gazdája lába elé.

Eltelt jó negyed óra.

A kutya nyugodtan aludt.

Az orvos megszólalt.

— Úgy látszik, az ételben nincs semmi. Most majd megitatjuk a vízből.

Átment a vízért s felét beleöntötte a tányérba.

A kutya a csobogásra felütötte a fejét s hogy meglátta a vizet, azonnal felkelt s jóízűen habzsolta be az egészet. Azután újra visszafeküdt a helyére.

Alig pár perc múlva nyugtalankodni kezdett. Fel-felállt, hol meg lefeküdt, de helyét nem találta. Majd nyüszíteni kéz- i dett, tekergeti maga körül, összehúzódott, mintha a görcs kínozná, alig pár percnyi kínlódás után panaszosan felüvöltött, aztán a földhöz vágta magát s vége lett. Kiszenvedett.

Várkonyi Dezső megdöbbenve nézett a kutyára.

Maga az orvos is meglepődött, mert ily gyors eredményre j nem számított.

Felállt. A hullát a sarokba rugdosta. Aztán újra leült a székre. — Nemde igazam volt? A gyanúm beigazolást nyert. Várkonyi uramat méreggel akarják eltenni az útból.

(Folytatjuk.) I

MIT NYÚJT

AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZKERÜLETEK jóléti egyesülete?

A csalidban előforduló halálesetkor temetkezési segélyt.

Kiházagitási, tanulmányi és neveltetési segélyt.

Eiet, nyugdij, tűz, jég, betörés, baleset, szavatosság, gyár, auló biztosi ásainak a legolcsóbb díjtételét

A tagok érdekeit a Jóléti Egyoület gondos figyelemmel segíti elő

Evangélikus egyházát támogatja mindenki, aki a Jóléti egyesületet felkarolja,

Hívja fe' mindenki a hittestvérek figyelmét a Jóléti Egyesületre.

Felvilágosítással és tájékoztatással szolgál az egyesület központja: Budapest, IV. Hajó-utca 8—10. (Ev. bérház ) Telefon : -8«-3-38 valamint a kerületi fiókok: Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Szo.i o c. Minden egyházközségben megbízottai vannak az egyesületnek

Állandóan felveszünk és foglalkoztatunk megfelelő javadalmazással tagszerzőket, nőket ia.

Dunántúli Szakácskönyvet

három pengő beküldése ellenében bérmentve szállítja:

NAGY FERENCNÉ SOPRON,

CSENGERI-U. 65. a. 6-6

Házvezetőnőnek ajánlkozik a háztartás minden ágában jártas nő. Jól főz, baromfineveléshez, konyhakertészethez és méhészethez is ért. Cím: Pappné Mo- nor, Nemzetőr-utca. (Sarok trafik.) 1—1

Templom, torony fedést, javítást

^ és villámhárító felszerelést,

“j> templomok fűtését eternit-kémény£ nyel a legolcsóbb árban vállalom.

Kályháim már több templomban üzemben vannak. - Hívásra díjazás nélkül megyek.

PAYR GUSZTÁV, CSORNA.

Terjesszük a „HARANGSZó“-t!

VIBAttOT,

KOSZORÚT

legolcsóbban

ITIXIÉ-től

csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6.

Telefon 9-46. Aid a * Harangszó *-ra hivatkozik, 10% engedményt kap!

Szerkesztő-bizottság:

IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZÉS ZSIGMOND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KAROLY,

Dr. SCHUTT GYULA, SZENDE ERNŐ, SZUCHOVSZKY GYULA, TŰRÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő ós kiadó:

SZABÓ JÓZSEF.

Kéziratokat nem adunk vissza. Mrou-ftyQicga, UjMly T,i 74i,

j i