Harangszó, 1938
1938-11-27 / 48. szám
382. HARANGSZÖ 1938. november 27. alján derengő hajnalt. Szava, mint kürtzengés felrázza az alvó emberek szívét. Kérdezni, keresni, kopogtatni kezdenek. Titkokat árulnak el, bűnöket vallanak meg. Hasonlóan készítsük mi is az érkező Király útját. Hirdessük, sürgessük a megtérést magunknál, másoknál. November 28. Szabadulásra várók. Zsoltár 130. Nemcsak a pusztai próféta tartozik hozzá az adventhez, de azok az emberek is, akiik az adventi hivogatást a szívökhöz engedik s igazságnak fogadják el! „Az Ürnál van a kegyelem, és bőséges nála a szabadítás!“ Mit ér a Király jövetele, ha senki sem várakozik rá? Ha a nyomorban, bűnben, rabláncban sínylődök mástól és nem Tőle remélnek szabadulást? Hogyan nyitná meg a szabadulás kapuit, ha neki sem zörget azokon? Hogyan feleljen, ha senki sem menekül hozzá? Ö bizonyosan jön, de csak azoknak fog felelni, akik a mélységből kiáltanak feléje, szabadításért könyö-, rögve. November 29. őszintén keresők. Lukács 10, 25. A gazdag ifjú is kérdezte: Mit cselekedjem? Részéről azonban ez nem egy új élet után való vágyakozás volt, hanem csak a jólétben dúskálódó ember gondolata: neki mindenre telik! Nagy bőségéhez megszerezheti még Jézus barátságát is. Ezért kellett visszatérnie szomorúan, megoldatlan életével. Jézustól, csak azok távozhatnak meggazdagodva, akik az igazságot éhezve, szomjúhozva mennek hozzá. Mert Ö mindég a baj, a kérdések gyökerére mutat rá: „Szükség néktek újonnan születnetek.“ Ö jön! De ígéretét csak azoknál tölti be, akik életök égető kérdéseit Előtte tárják fel. Tökéletes megoldást ad a kérdezőknek, őszintén keresőknek. November 30. Akik elindulnak haza. Lukács 15, 18. Mint köd szertefoszlott a tékozló fiúnak minden álma, terve. Évek munkáját, akarását kénytelen lezárni ezzel: Megcsalt a világ! Megyek haza! Szégyelte nyomorult helyzetét. Ö előkelőbb származású, magasabbra hivatott lény. Elindult tehát haza. De azért is, mert fél egyedül maradni a szívével, amely annyiszor megcsalta már. Krisztus hozzánk való megérkezésének feltétele az ilyen adventi emberek, akik elindulnak az atyai hajlék felé. Szégyenük megalázott, bűnös életüket. Rettegnek szívok indulatától. Menedéket, szabadulást nem látnak másutt csak kizárólag az Atyánál. A mi számunkra sincs más mentő gondolat, csak ez: Haza megyek? Ezeknek az embereknek a vágyakozásával, komolyságával haladunk-e mi is az Atyai hajlék felé? December 1. A kitartóan könyörgők. Lukács 18, 1—8. Már boldogan mondtad: hazamegyek! Ügy lehet nagy nyilvánosság előtt megvallottad: Vétkeztem! Mégis az új élet útját nem találod. Bűneid terhe alatt roskadozol. Nem érezted még egyszer sem az Atya feloldozó, meggyógyító ölelését, csókját! Ne mondj le magadról! Ne hallgass a Sá'tán szavára: Minden hiába való! A? ember ember marad örökre. Könyörögj kitartóan! Zörgess újra és újra erőszakosan az ajtón. A túlsó oldalon az érkező Király áll. Épen az ilyenekre van szüksége, hogy megérkezhessen. December 2. Őrtállók és vigyázok. Máté 25, 1—13. Jézusnak nemcsak a hatalmasok trónusaival, hadseregeivel kell halálos küzdelmet vívnia. Az ő győzel mének nagy akadálya a bűnös emberi szív. Az Ő megérkezésének útját egyengetik hát azok, akik soha sem hagyják szívókét őrizetlenül. Akik vigyáznak, őrtállanak a maguk hivatása helyén is. Az okos szüzekhez hasonlóan készek fogadni a vőlegényt. Milyen sok fordul meg hát azon, hogy hogyan várakozol az Ürra? Hogyan töltőd ezt a drága időt? December 3. Mindenestül Jézushoz csatlakozók. Lukács 9, 57. Ne múló hangulat, pillanatnyi felbuzdúlás, de döntő elhatározás legyen ez a vallomás! ö jön! Előbb azonban embereket keres, akiken keresztül ígéretét, szándékát megvalósíthatja. Akik egészen Neki ajánlották fel múló, törékeny életüket. Vájjon nem hiába keres-é? talál-e közöttünk ilyen adventi embereket? Akik adventi reménységet hordoznak a szívükben s hogy ez valósággá legyen, készek magukat egészen az Úrnak odaadni! Bárcsak én is, te is ezek közé tartoznánk! Rozsé István. Naptárunk bizományosait arra kérjük, hogy a náluk levő példányokkal most már szíveskedjenek elszámolni. KARCOLATOK Együtt. A most visszatért felvidéki magyarságnak abban volt az ereje, hogy mindent együtt csinált. Együtt szenvedett, együtt imádkozott, együtt remélt, egy pártba tö- mörülten dolgozott. A cseh megszállás alatt maradt Csetnek római katolikus plébánosa és evangélikus lelkésze a plébános autóján együtt menekült el a csehek elfogató parancsa elől. Ezt még Serédi sem tilthatta meg nékik! HETI KRÓNIKA A felszabadult magyar területeken a nagyszerű ünnepek után mindenütt megkezdődik a hétköznapi élet nyugodt, építő munkája. A felszabadulás öröme azonban még sokáig élni fog, az emberek lelkében. Ugyanakkor Ru- szinszkóban mind kegyetlenebb lesz a lakosság elnyomása. A ruszinok és az ott lévő magyarok valamint a cseh és ukrán katonaság között valóságos ütközetek folynak le, sok halottal és sebesülttel. Egy alkalommal ruszin katonaszökevények üldözése közben cseh katonaság magyar területre lépett és tűzharcba bocsátkozott ott a magyar határőrséggel. Félórás tűzharc után a csehek visszavonultak. A csehek a ruszin lakosságot mindenéből ki akarják fosztani, de az ellenáll. Egész sereg ruszin község a Magyarországhoz való csatolását kéri. A csehek mindent elkövetnek, hogy a felkelést elfojtsák. Számos ruszin vezető embert letartóztatnak és börtönbe vetnek. Mindezzel azonban nem érik el céljukat, mert Kárpátalja mostani formájában életképtelen, a nép pedig hallani sem akar a további cseh rabságról. — Mach Sándor szlovák propagandafőnök a pozsonyi rádióban, egészen új hangot ütött meg a magyarszlovák kérdésben. Azt mondotta, hogy a szabad szlovák nemzet baráti jobbját nyújtja a testvér magyar nemzetnek. — A csehek megint elhalasztották az elnökválasztást, mert nincsen elnökjelölt. — Ernszt Sándor volt miniszter meghalt.— 58 képviselő kilépett a kormánypártból.— Aláírták az angol-olasz egyezményt. — Károly román király Angliában járt, hogy fegyverkezési kölcsönt kérjen. Az angol sajtó szerint ez a terve nem járt eredménnyel. — Egész Törökország gyásza mellett temették, el Kemál Atatürköt. Ankara főváros nevét Atatürkre változtatják. — Az ebrói csata a spanyol nemzeti csapatok győzelmével végződött. — A norvég királyné meghalt. RI FGYHŰZI ESZTENDŐ Advent 1. vasárnapja. Róma 13, 11—14. Adjunk hálát: Hogy megint itt van ádvent. Hogy miértünk van ádvent. Hogy most közelebb van hozzánk az idvesség. Könyörögjünk: Hogy le tudjunk mondani a sötétség cselekedeteiről. Hogy meglássuk a világosság felragyogását. Hogy ádventünk a Király méltó fogadása legyen. HÍREK Rridtós Isíenilsxfelet. November 27.-én délelőtt 11 óra 15 perckor evangélikus istentisztelet a Bécsikapu- téri tempómból. Prédikál Turóczy Zoltán győri lelkész. Énekszámok a Dunántúli Énekeskönyvből: 118, 105 és himnusz. Karének: Kapi Gyula: Isten, a mi oltalmunk. Énekli a Magdolnavárosi Evangélikus Egyházi Énekkar Koch István vezényletével. Orgonái: Várkonyi Endre. D. Kapi Béla püspök Komjáthy Lajos enyingi missziói lelkészt a gecsei gyüle- kézet adminisztrálásával bízta meg. Zá- moly Gyula segédlelkészt Gecséröl Por- rogszentkirály-Csurgóra, Tóth Sándor porrogszentkirályi segédlelkészt pedig Pápa-Mezőlakra küldte ki segédlelkészül. Pröhle Károly soproni segédlelkész ideiglenesen Szentgotthárdra került segédlelkészül. Sajógömör. E visszatért gyülekezetnek boldog örömnapja volt november
