Harangszó, 1938

1938-01-02 / 1. szám

4. HARANGSZÓ 1938. január 2. Minden lélek drága. Nekünk különösen drága minden lé­lek. Mert kevesen vagyunk. Nekünk sokszorosan érzékeny veszteség, ha va­lakit elveszítünk. Egyházunk ezért lát hozzá egyre fo­kozottabb igyekezettel szórványaink gondozásához. Szórványgondozó lelké­szeink önfeláldozó hűséggel végzik szol­gálatukat. Nyári sárban, téli hóban tíz kilométereket gyalogolnak, hogy felke­ressenek szórványhíveket s hitoktatás­ban részesítsenek egy-egy gyermeket a végeken. Természetesen e téren sem végezhet el mindent a lelkész. Munkatársakra van itt is szüksége. Legyen is munkatársa minden hívő. Ha másképen nem, hát úgy, hogy felhívja figyelmét egy-egy szórványbeli gyermekre, aki talán ide­gen iskolába jár s evan­gélikus hitoktatásban nem részesül. Segítsen ki-ki meg­tartani a drága evangéli­kus lelkeket. Nő a mustármag. A győri diakonissza­intézmény 1910-ben kez­dette meg szolgálatát két nővérrel. A kis mus­tármagot Pálmai Lajos akkori győri lelkész ül­tette el. A mustármagot Isten egyre terebélyesedő fá­vá növesztette. A győri diakonissza anyaházhoz ma 34 nővér és 5 diako­nissza-növendék tartozik. Az anyaháznak állomá­sai vannak: Debrecenben (371 km), Orosházán (349 km), Miskolcon (333 km), Pécsett (395 km), Kőszegen (135 km), Szombathelyen (117 km), Sopronban (92 km), Bakony- szombathelyen (49 km), Téten (25 km) és Börcsön (15 km.). — Ha a főnöknő végig akarja látogatni az összes állo­mást 1881 kilométert kell utaznia. A diakonisszák szolgálnak: gyüleke­zeti munkában, városi és gyülekezeti sze­génygondozásban, nevelői, háztartási munkában, betegápolásban, árva- és agg-gondozásban. Szolgálnak pedig mindig, mindenütt, mindenben egyedül az Urnák. Sz. J. Elkésett... Valaki az evangelizációs összejövetel után odamegy a prédikátorhoz: — Mit tegyek, hogy üdvözöljek? A prédikátor legyint: — Elkésett! — Elkéstem? Hiszen elejétől végig itt voltam! — Mégis elkésett. — Talán nagyon öregnek tart ahoz, hogy megszerezzem az üdvösséget? — Nem. ön sokkal többet késett. Ép­pen 1937 esztendőt. Krisztus a Golgo­tán ezt mondotta: Elvégeztetett. Ez azt jelentj, hogy az ön számára is kész az üdvösség. Nem most kell azt megsze­rezni, csak el kell fogadnia! Bibliai szótár. 13. Hála. Hálásnak lenni annyit jelent, mint az adományról az adakozóra tekinteni s örülni jóságának. — Jézus az ötezer éhező előtt hálát ad az öt kenyérért. Még ebben a különös helyzetben is meg­őrzi gondtalan nyugalmát. Olyan Jézus, mint egy hatalmas ember lakója, aki nem nyugtalankodik mindjárt, ha egy váratlan pillanatban csak morzsák fek­szenek is asztalán, vagy csak néhány fillér van is erszényében, mert tudja, hogy a házigazdának mindenkor van mindenből elég. Hálásnak lenni annyi, mint a csekély adományt, amelynek birtokában va­gyunk, alapnak, további nagyobb ado­mányok hírnökének tekinti. Hálát adni annyit jelent, mint hiányunkat és zava­runkat Isten számára alkalomnak tekin­teni, s fennálló szükségben Isten hatal­mas segítségének kezdetét meglátni. így ad hálát Jézus Lázár sírja felett (Ján. 11, 4L), Pál apostol pedig a dühöngő vihar közepette. (Csel. 27, 35.) Ahol legnagyobb a szükség, közel a segítség. Fordította: Garam Zoltán. Gyülekezeti evangelízácíó Tokajban. Kétségkívül nem emberi elgondolás és nagyotakarás, hanem a Szentlélek munkájának a gyümölcse volt az az egy­hangú határozat, mely a magyar tenger partján, a gyenesdiási Kapernaumban született meg a múlt nyáron, hogy evan­gélikus egyházunkban is legfőbb ideje megindítani a gyülekezeti evangélizá- ciót, melynek a református testvéregy­házban már évek óta olyan áldásos eredményei mutatkoznak. A Lélek kény­szerítő ereje és a sok bajjal, veszéllyel küzdő egyházunk iránti felelősségérzet volt tehát ennek a határozatnak a szülő­oka, de a létrejövetelénél bizonyára köz­rehatott az a felismerés is, hogy a lelki életben nagyon sokszor hasonló törvé­nyek uralkodnak, mint a természeti vi­lágban. Ha egy ostromlott várat el akar foglalni az ellenség, nem tesz úgy, hogy egy óra hosszáig lövi a falakat, s egy hét múlva megismétli a tüzelést, mert hiszen így a közbeeső idő alatt a védők­nek bőséges alkalmuk van a réseket ki­javítani; hanem ehelyett napról-napra órák hosszáig tartó pergőtüzet bocsát a Várfalakra, mindaddig, mig le nem om­lanak. Nincs nehezebben bevehető vár, mint a Sátán által megszállt emberi szív. Épen ezért van nagy jelentősége annak, ha Isten igéjének és az imádságnak fegyvereivel egy héten, vagy tíz na­pon keresztül állandóan ostromoljuk s igyek­szünk Krisztus számára meghódítani. Egy ilyen szent ostrom ment végbe december 11.-től decem­ber 17.-ig Tokajban a Baráti Mozgalom első gyülekezeti evangelizá- cióján. A Szentlélek esz­köze, az ige hirdetője ez alkalommal Harmati Béla ősagárdi lelkész volt, ki egy héten keresztül hi?--' defte estéről-estére a szép számú templomi hallgatóságnak Isten üze­netét: a törvényt és az evangéliumot. Elénk tar­totta szent Isten 'tör­vényének tiszta tükrét, melyben megdöbbenve láthattuk meg a lelkünk romlottságát, elveszett és elkárhozott ál­lapotát, de rámutatott a kegyelmes Isten által készített menedékre is, a megret­tent, bűntudatra és bűnbánatra ébredt bűnösök egyetlen reménységére: a gol­gotái keresztre, a Krisztus bűnt eltörlő vérére. Napról-napra megtelt a templom, bizonyságául annak, hogy a lelkekben van éhség és szomjúság Isten igéje után. A helybeli róm. katolikus egyházban ugyanekkor volt missziói hét két ferenc- rendi szerzetes közreműködésével, mely egyszerre kezdődött és végződött a mienkkel. Már csak ezért is jó volt egy­házunk tagjait az evangéliumi tiszta for­rásvízéhez hívogatni. Jó volt volt tudni és érezni, hogy szerte e csonka hazában sok szívből szállt fel imádság az evan- gelizáció áldásaiért Isten trónja elé, s jó volt ott látni a felavatott lelkész mel­lett az egyetemes -papság evangéliumi elvét megszemélyesítő Benzing István monori testvérünket, aki egyszerű, ke­resetlen szavakkal tett vallást a bűnö­sök Megváltójáról. A hallgatóság sorá­ban pedig örömmel láttuk ott a refor­mátus testvéregyház tagjait, akik velünk együtt telepedtek le Krisztus lábaihoz. Az eredmény? Ez most még rejtve van gyarló szemeink elől, de szívünkben ott él a remény, hogy az imádsággal elő­készített, imádkozva végzett és testvér­A győri anyaház diakonisszái.

Next

/
Thumbnails
Contents