Harangszó, 1938
1938-08-14 / 33. szám
1033. augusztus 14 HARANGSZŐ 263. egy születik. Emberbaráti munkájának végzése nála nem „dologtevés“ volt, hanem szinte istentisztelet. Alakja szinte a legenda magasságába emelkedett, kiről késői utódok úgy fognak megemlékezni majd, mint a rege hőseiről és dicsfény fogja beragyogni a végtelenségbe szárnyaló alakját. Aki Péterfy Sándorral hosszú éveken át közelebbi érintkezésben, mondhatnám, meghitt barátságban állottam, bensőm ösztönöz, hogy emlékét a kegyelet virágaival köriilfonjam és sírja fölött a kegyelet mécsesét meggyújtsam. Nagy életét nem értékelni, csak okulás és hálaadás céljából felújítani kívánom. A magyarországi tanítók 'országos segélyegyesülete: az Eötvös-alap, a budapesti Ferenc József Tanítók Háza, a kolozsvári (volt) Hunyadi Tanítók Háza, a Péterfy Sándor Leányotthon. a Rákosi István Fiuinter- nátus és (Jdölőház Keszthelyen, és a debreceni Tisza István Fiuinternátus, mind. mind az ő páratlan embersze- retetét hirdetik. Hozzájuk hasonló intézeteket egész európai földrészünkön, még a műveltség legmagasabb fokán álló népeknél sem találhatunk. Nincs ugyanis széles e földön olyan segélyalap és köztartásra berendezett intézet, amely úgyszólván potom befizetés ellenében annyi jótéteményt nvujtana, mint a felsorolt jóléti intézmények. Ígért, ezeknek értelmi szerzője, s a létrehozásban fáradhatatlan munkása: Péterfy Sándor, az önkárosításig menő önzetlenség. Hogy „mi volt ő nekünk (magyar tanítóknak) azt el nem mondhatom, mert nincs rá szó, nincs rá fogalom.“ A szív emberéről a szív melegével emlékezem. A szív emberéről: aki nagy és nemes lelkének melegéből juttatott mindenkinek válogatás és megkülönböztetés nélkül; aki az emberben nem a faji, nemzetiségi, vagy felekezeti hova- tartozandóságot nézte, hanem minden emberben szerette az embert, és becsülte az embert. Ez a mindenkit és mindent felölelő szeretet volt mindenkor rugója cselekedeteinek. Ez a szeretet beszél a tanítóság egykori lelkes vezetőjének írásaiból; ez a szeretet szól az egykor kiváló tanító és tanár oktatásaiból; a tanítók ügyeit felkaroló kartárs közgyűlési beszédeiből; és a társadalmi érintkezésben az embertárs minden mozdulatából és tényéből. De ez a szeretet olyan szeretet volt, mely nem engedte, hogy azt valaki világgá kürtölje. Mert az igazi jósággal karöltve jár a szerénység; jót tenni úgy, hogy azt mások észre se vegyék. Többször hallottam ajkairól elhangzani, hogy „nem lakik abban krisztusi szeretet, aki a jócselekedeteinek cégért csinál." Péterfy Sándor közel egy félszázadot szentelt a hazának, az iskolának a tanügynek és a tanítóságnak. Félszázad, buzgó és áldásos munka közt, bent a tanteremben, ugyanakkor folytonos küzdés és önzetlen irodalmi működés az iskola falain kívül, ezt csak az tudja megérteni, aki maga is tanítással foglalkozott. Öt nem a protekció emelte arra a magaslatra, ahova jutott, hanem a saját szorgalma, tehetsége, akaratereje és kitartása; a szíve, az esze. E nem mindennapi ember életrajzából is beiktatok egy-két adatot. Vasvármegyében Nemescsón született 1841-ben augusztus 3.-án, ősnemes, vallásos szülőktől. Hogy ilyen szülőktől született, azt mutatja egész élete. Minden munkájához Isten segedelmébe vetett bizalommal fogott, nem is maradt el arról az Isten áldása. Az algimnáziumi tanulmányait Kőszegen végezte, a Bencés-rend gimnáziumában és 1857-ben a soproni evangélikus tanítóképző intézetben szerezte meg tanítói oklevelét. Előbb Győrött tanított az evangéPéterty Sándor vadakkal telt rengetegre, ahol irtani, pusztítani kell minden áron. Eszközei, akik szívesen vállalkoztak erre a munkára, nagyobbrészt már ismerték a magyart. Annál inkább gyűlölték, mert öntudatlanul is érezték, hogy az ő lakáj lelkületűk fölött menynyire fensőbbséges a magyar ember független öntudatossága. Igaz, hogy Ampringen emberei között is akadtak magyarok, de ezeknek az alávalósága meg inkább megokolta a magyarok ellen való könyörtelen küzdelmet. így lett Ampringen uralma a durva önkény, az emberi érzést felháborító véres tettek uralma. Rablánc, jószágelkobzás, száműzés vagy az egyszerű halál még az enyhébb büntetések közé tartozott. Kerékbetörés, karóba húzás, gályarabság voltak a súlyosabbak. A vallási fanatizmus leggyászosabb példái töltik be ezeket az éveket. 1673 szeptember huszonharmadikára a bányavárosokból és három felvidéki megyéből 33 protestáns lelkészt idéznek Poszonyba. Ampringen székhelyére, törvényszék elé. Lipót politikai zendülés elfojtására küldte ki a vizsgáló bizottságot. Legalább is így mondták neki. De a bécsi udvarnak még jobban fájt az evangé- liom, mint a magyar alkotmány. Azért politikai cégér alatt megindult az elvakult vallásüldözés. A beidézett protestáns lelkészeket hazaárulással és a katolikus egyház megsértésével vádolták. Sóváry, az üldözések hírére, lengyel- országi rokonaihoz menekült, hogy talán onnan tud segítséget hozni a magyar ügy számára. De Bécs nagyon kereste a lengyelek kegyeit, segítségül a török ellen. Meg is kapta, Szobieszky szabadította föl a török ostrom alól Bécset. Igaz, hogy szobrot állítottak neki, de aztán feldarabolták országát. Ezért mondotta szabadságharcunk leverése után negyvenkilencben Miklós cár, aki a magyaroktól mentette meg Bécset, mikor megállt Szobieszky szobránál: — Ez volt az első bolond, én vagyok a második. Nagy ostobaság volt megmenteni Bécset. Amikor Sóváry látta, hogy lengyel földön hiába fárad, hazajött, de nem ment a Felvidékre, ahol állandóan tar tott a protestánsok irtása. Morvaországon keresztül Gyömöreyhez ment Soko- róaljára. Gyömörey csüggedten fogadta: — Nem tehetünk semmit. Amit Zri- nyiék és Nádasdyék elrontottak, annak a levét isszuk. Az egész nemzet várta a jeladást, de ők nem találták meg a jelszót, amivel az egész nemzetet talpra lehetett volna állítani. — Hej, ha Zrínyi Miklós meg nem hal! — ő volt az egyetlen igazi vezére a nemzetnek. Akkora volt, hogy külföl- ről is látták, mekkora. — Ha idebent ennyire megbénultunk, nem volna-e külföldön támogatásunk? — Erre már gondoltam. Harminc- három protestáns lelkész áll Pozsonyban törvényszék előtt. Hazaárulással vádolják őket. Kinek árulnák el a hazát ők, akik magyarul hirdetik az evangéliumot, magyar énekkel és imádsággal dicsérik az Úrat? Tisztes magyar erkölcsben nevelik gyermekeiket a hazának. Ök a hazaárulók? — Járatosabb vagy Bécsben. Ott vannak külföldi követek. Nem lehetne valakinek elmondani, micsoda szörnyűségeket követnek el itt ártatlanokkal? Gyömörey gondolkozott: — A svéd követ nem jó ajánló levél. Bécs most a lengyelek barátságát keresi, a svéd pedig farkasszemet néz a lengyelekkel. Hanem a németalföldi követ. Az okos ember, az evangéliom igaz híve. — A németalföldi hajóraj pedig első a világon, amióta De Ruyter áll az élén. — Elmegyünk a hollandi követhez. Másnap reggel nyeregben ültek. Bécsben külvárosi fogadóban szálltak meg. Borravalóért elvezette egy udvari szolga őket a németalföldi követ iaká(Foly tatjuk.)
