Harangszó, 1938
1938-07-31 / 31. szám
1338. július 3Í. äi. szirti. %. évfolyarri. Alapította: K A t* I BÉLA 1910-bon. L&ptulajdonos : Ounántúli Luther-8zóvetség. Megjelenik minden vasárnap. Ingy*n mallékUt tanét alatt kéthatankint a KIS HARANQ8ZÓ. 1935-ben beolvadt lap a Jöjjetek ónhozzám. 'Postacsokkszámla : 30.596. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS NÉPLAP. Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk. Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Ür a mi oltalmunkl A Harangszó szerkesztó-kiadóhivatah GYŐR II., Petöfi-tór 2. Előfizetési ára: negyedévre 1 P 28 fillér, félévre 2 P 40 fillér, egy évre 4 P 80 fillér. Csoportos küldéssel 10 %-os kedvezmény. Amerikába egész évre 2 dollár; az utódállamokba negyedévre 1 P 60 fillér. Felebarátunk képében. Amennyiben megcselekedtétek eggyel ez én legkisebb hlyámfiai közül, énvelem cselekedtetek meg. Máté 25, 40. Szerelmes Úristen! Milyen vakok vagyunk, hogy ekkora szeretetet nem veszünk a szívünkre! Mert mégis csak hallatlan: Isten oly mélyre alázkodik, hogy mindent, amit a szegényekkel cselekszünk, úgy vesz, mintha Vele magával tettük volna. A világ tehát telistele van Istennel. Nem kell az égbe bámészkodva mondanom: hadd lássam az Úristent, hogy szolgálhassak néki. Hanem, ha Istennek szolgálni akarsz, hát ott van a házadban, gyermekeidben s házad népében. Tanítsd meg őket jól Istent félni, szeretni és egyedül benne bízni. Vigasztald kesergő, beteg szomszédaikat, segítsd őket javaiddal, tudásoddal, ügyességeddel. Neveld gyermekeidet Isten ismeretében, fogadj nekik jó, kegyes nevelőt, nem kímélvén semmi költséget. Ha mindezt megteszed: Istennel teszed s Ő nem marad adós. Jól vigyázz hát, hogy el ne menj az Isten mellett. Minden rádszoruló szegényben ő közelít hozzád. Egészen kezed ügyében van s bármit teszel, Vele teszed. Italnyi hideg vizet sem adsz hiába, sőt ezerszeres gyümölcsét látod. Nem cselekedetedért, hanem Isten ígéretéből. Dr. Luther Márton. Egy Urunk s Atyánk van, Egy test tagjai vagyunk, Illik, mint testvérek, Szeretetben maradjunk; Isten úgy alkotá Az egész világot, Hogy csak a szeretet Adhat boldogságot. A tékozló fiú. D. Paul Humburg : Die ganz grosse Liebe. 1. Kél fiú. „Egy embernek két fia volt*. (Luk. 15, 11.) ! Ezzel a mondattal kezdődik a tékozló, vagy az elveszett fiúról szóló példázat, ami tulajdonképpen nem is egy, hanem két elveszett fiúról szól. Sokan úgy gondolkoznak: „A tékozló fiúhoz, aki teljesen : lezüllött, semmi közöm, én nem vagyok ilyen.“ A példázat azonban az idősebb fiúnak a történetét is magában foglalja, mert azt mutatja, hogy nemcsak a gonosz emberek kárhoznak el Isten nélkül, hanem a külső vallásos mezben járó emberek is. 1 Ebben a példázatban nem a tékozló fiú az „elveszett fiú“, hanem az idősebbik, aki szeretetlen s .keményszívű tudott lenni hazatért öccsével szemben. Az „elveszett“ fiú bemegy az atyai hajlékba, az idősebb, a rendes életet élő fiú pedig szeretetlensége : miatt nem megy be Atyja házába. A sértett hiúság nem engedte bemenni. Atyjának engedelmes fia volt mindig, de bűnös öccsének megbocsátani nem tudott ^ Minden vallásossága dacára most nem tudott örven- P deni a megtérő bűnösön. Mindig egy volt Atyjával, de most nem tudott vele egyet érteni. Ennél a pontnál nagy űr tátongott köztünk. Az örvendetes esemény őt hidegen hagyta. Ez a példázat nem is annyira az Istentől elru- I gaszkodott emberek számára van, akiket e történet- \ 1 * ( flEfoflwinu i \* alapján megtérésre szoktunk hívni, mint inkább azok számára, akik bár egész közel vannak Isten országához, de elbizakodottságuk és vélt tévedésmentes magaviseletük miatti büszkeségükben nem mehetnek be ebbe az országba. Mindkét fiú „elveszett“ fiú volt. Az egyik köny- nyelmű, a másik hideg, rideg, gőgös természetű. Az egyik lezüllött, a másik fennhéjázó. Az egyik lusta, élvezethajhászó, a másik önmagától minden élvezetet sajnáló, fösvény. Az egyik pénzdobáló, féktelen, a másik erényeit számláló, szívtelen. Apjuk egyikre sem lehetett büszke. Mindkettőnek egyformán szükséges volt a megtérés. Mi mindnyájan „elveszett fiúk vagy elveszett leányok“ vagyunk. Nézzük meg jól magunkat s ismerjük fel ezt az állapotunkat. Vannak emberek, akik durva bűnök mocsarában vesznek el nyomorúltan, förtelmesen. Viszont olyanok is vannak, kiknek útja szintén a pokolba vezet, dacára annak, hogy keresztyén egyleteknek, gyülekezeteknek vagy közösségeknek tagjai. A széles útnak van olyan kis mellékösvénye is, mely bár nem vezet mocsarakon keresztül, de akik ezen a mellékösvényen járnak, mégis elvesznek. Ha egy virágot lemetszünk a tőről, az elhervad, akár az út porában hever, akár pedig szép virágvázába tesszük.-----^A példázat két fiúról beszél. De csak egyikről m m a ) _______)______________________________________
