Harangszó, 1938

1938-07-03 / 27. szám

214.

HARANGSZŐ

1938, július 3.

A Harangszó műhelye.

3. Mi készül a műhelyben?

A Harangszó nem azért szerzett nyomdát, hogy hivalkodjék, vagy nyerészkedjék vele. A Harangszó nyomdájával is szolgálni akar. Az a cél, hogy minél több, minél jobb és minél olcsóbb olvasmánnyal lássuk el népünket.

Ennek a célnak a szolgálatában állnak mindenek előtt újságjaink.

A Harangszó nyomdájának főterméke, amely létrehozta s élteti, maga a Harangsző. A legrégibb s legelterjedtebb magyar evangélikus egyházi lap, amely immár 29. éve végzi hetenként 10 ezer családban a nevében megjelölt szerepet.

A nagy Harangszó viszi szárnyai alatt tanévDen kéthetenként nyomdánk másik termékét a Kis Harang- szót. Ez a legolcsóbb magyar gyermeklap — címsza- szalagos külön rendeléssel is csak évi 80 fillér — a nagy Harangszó ingyenes melléklete. Állandó rovatai: bibliai elmélkedések, elbeszélések, szavalásra alkalmas költemények, bibliai kalauz, rejtvény stb. A Harangszó műhelyében készül a magyar evangélikus lelkészi kar szaklapja a Lelkipásztor is. Szerkesztője D. Kapi Béla püspök. Megjelenik havonként.

Másik lapunk a Missziói Lapok, evangélikus egyházunk egyetlen külmissziói lapja. Megjelenik havonként. Elmélkedéseket s állandóan híreket közöl a kül - misszió mezejéről. Szerkesztője Németh Károly esperes.

Nyomdánk állítja elő. a magyar evangélikus értelmiség folyóiratát a Keresztyén Igazságot is, mely a tudományos

felkészültség eszközeivel - szolgálja egyházunk megújhodásának szent ügyét. Főszerkesztője D. dr. Prőhle Károly, szerkesztője lie. dr. Karner Károly egyetemi tanár.

Nyomdánkban készül majd az október 31.-re meginduló Wehr und Waffe című németnyelvű evangélikus egyházi lap is.

A Harangszó nyomdájában természetesen nemcsak egyházi lapok, hanem gazdasági és egyéb szaklapok is készülnek. Összesen 10 újság készül a Harangszó műhelyében.

__________________ Bárcsak minden

ú

jság, amely nyomdánkból kikerül, megtalálná az olvasók szívét!

A rádió.

Korunk egyik legcsodálatosabb és legnépszerűbb találmánya. Ha az 50 év előtti emberek felkelnének sírjukból, nem hinnék azt, ami nekünk ma már természetes: hogy ott ülünk a rádió mellett egy csendes szobában és hallgatjuk annak szavát, aki Berlinben vagy Londonban beszél.

50 esztendővel ezelőtt 1888-ban kezdett Hertz Henrik német tudós az elektromos hulAz elvesztett haza.

Regény. Irta: Hamvas József. 2

Ezen a héten már nem jöttek el a Karok és Rendek üléseire, de ott forogtak az országgyűlés tagjai között és hogy most csak ezzel törődtek, az ország állapotát mindig jobban megismerték. Látták, hogy a felekezetek egymásra uszításában csak egypár hangoskodó vezet, a csendes többség, ha nem is ellenkezik, nincsen megelégedve a dolgok állapotával.

Mert az evangéliom üldözésével együtt jár a nemzet jogainak csorbítása is. Akinek ez a csorbítás hasznot hoz, annak nem fáj. De ezek kevesen vannak. A békét keresők és a törvény tisztelői nem tudják, mikor esik rajtuk valami császári keggyel kiküldött idegennek kapzsi tekintete.

— Ha legalább a veszedelem hozná egységbe a magyart! — fakadt ki Gyö- mörey.

— Én azt hiszem, hogy egybehozza, remélt Sóváry. — Benne van a levegőben, hogy fogytán a türelem.

— Tegnap beszéltem Németalföld bécsi követével, aki nagy részvéttel nézi a magyar evangélium szenvedését. Ö mondta el, hogy távol keleten a japán nemzet nagyon védekezett ilyen idegen benyomulás ellen.

—- Hogyan csinálták?

— A japánok, épen olyan türelmes fajta, mint mi vagyunk, nyugodtan beeresztették a keresztyén térítőket. Terjedt is a keresztyénség az egész országban. De aztán megtudták, hogy a térítők Portugália kezére akarják játszani az országot.

—: Ha a keresztyénség e világ szolgálatába áll, mindig elveszti önmagát.

—- Hát rosszul is járt Japánországban. Mikor megbizonyosodtak, hogy milyen veszedelem fenyegeti az országot, egyetlen éjszakán negyvenezer embert öltek le és törvényt hoztak, hogy idegen embernek nem szabad födjükre tenni a lábát.

— És azóta?

— Nem is teszi. A németalföldi követ elmondta, hogy csak hollandi hajóknak engedik meg időnkint, hogy partjaikhoz közeledjenek. Ilyenkor nagy tutajokat eresztenek a vízre és ezekre a tutajokra rakják ki a hollandusok a maguk áruját és a japánok is a magukét Itt a vízen folyik a vásár. Utána megint bevonják a tutajokat.

— Hej, ha Magyarország is ilyen sziget volna, könnyű lenne ellentállni az idegen betolakodásnak!

— Én azt hiszem, barátom hogy az ország határára a nemzet lelke építi a

bástyát. Ez a bástya olyan erős amilyen a nemzet lelke.

—3 De ha megölik a vallásszabadságot, megölik a nemzet szabadságát is és ezzel a nemzet lelkét.

— Támadt Bocskay, Bethlen, Rákóczi György, akik megmutatták az idegen zsarnokságnak, hói kezdődik Magyar- ország. Ha a múlt termelt hazát védő magyart, termel majd a jövő is.

— Azt mondta Zrínyi, hogy minden magyar tegye meg, amit egy ember tehet. Fogjunk kezet barátom, fogadjuk meg, hogy mi ketten életünket adjuk, hogy mindent megteszünk, amit hitünkért és hazánkért megtehetünk!

II.

Szentgotthárd—Vasvár.

Gyömörey és Sóváry Zrínyi oldalán belenevelődtek a harcos életbe. Küzdöttek ezen a kis szigeten a török Szultán ellen és Zrínyi lelkesedése, tudása, hazaszeretete csodát művelt.

Megépítette a Mura torkolatánál, török területen Ujzerinvárat. Ezzel veszedelmes éket vert a török felvonulás útjába. Konstantinápolyban is fájdalmasan érezték ezt az éket.

Mikor az öreg Köprili Mohamed helyébe huszonhatéves fia, Ahmed lépett, ez a nagy tettekre vágyó ifjú vissza akarta állítani hazája régi fényét, hatal-