Harangszó, 1938

1938-05-29 / 22. szám

1938, május 29. HARANGSZÓ 175. ceumi érettségi más főiskolákra s a M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetem közgazdasági és ke­reskedelmi osztályán és a gazdasági szaktanárképző-intézetben folytatandó tanulmányokra. A líceum hit- és erkölcstant, magyar nyelvet és irodalmat, nemzetismereti és természetismereti tantárgyakat, egy élő idegen nyelvet, mennyiségtant, rajzot, éneket, zenét, testnevelést, egészségtant, kézimunkát, gyakorlati gazdasági isme­reteket, valamint alapvető nevelési is­mereteket, leányliceumban ezeken fe­lül egészségvédelmi és család nevelési ismereteket, az erre önként jelentkező tanulóknak egy másik élő idegen nyel­vet s végül gyakorlati gazdasági isme­retek helyett gyakorlati háztartási isme­reteket kell tanítani. A rajz, ének, zene, testnevelés és ké­zimunka gyakorlati része alól testi fo­gyatkozás, egészségi okok vagy más al­kalmatlanság miatt felmentés adható. A tanítóképző-akadémiára azonban csak felvételi (alkalmassági) vizsgálat után léphet az, akinek megfelelő líceumi érettségi bizonyítványa van. Az ovidigi tanitóképző-intézeti, ezen­túl líceumi felvételekre a miniszter ez­után pályázatot nem hirdet A líceum első évfolyamára az vehető fel, aki a gimnázium vagy polgári iskola IV. osz­tályát elvégezte és tizenhetedik életévét még nem töltötte be. A felvétel a kö­zépiskolákhoz hasonlóképpen történik: a jelentkezés alapján az igazgató veszi fel a tanulókat. Magántanulót felvenni nem szabad; annyi növendék vehető fel, amennyi férőhely a tanteremben van. Ebből a latinmentes középiskolából nem rekeszthetők ki azok a tanulók, akik gyakorlati életpályákra akarnak menni. Előreláthatólag a középiskolai tandíjszabályzat lesz az irányadó. Tanítóképző-akadémiákra csak azt lehet felvenni, aki a líceumi érettségi vizsgálatot legalább jó eredménnyel, a felvételi (alkalmassági) vizsgálatot pe­dig sikerrel kiállotta. Gimnáziumi vagy gazdasági középiskolai érettségi bizo­nyítvánnyal a tanítóképző akadémiára felvenni senkit nem lehet. A tanító­képző-akadémiát csak nyilvános úton lehet végezni. A hallgató tanulmányi ideje alatt egyúttal bennlakó növendéke az akadémiával kapcsolatos internátus- nak. Az internátuson kívül lakásra en­gedélyt nem lehet adni. *** A tájékoztatással kapcsolatban a soproni evangélikus tanítóképző-intézet igazgatósága az egyházi főhatóság ren­delkezése értelmében arra kéri a líce­umba folyamodó tanulókat hogy jelent­kezzenek a már előzőleg hirdetett mó­don; kellőképpen felszerelt írásbeli kér­vénnyel; azonban a tanítói pályákra való alkalmasság nem szükséges a felvétel­hez. Kívánatos azonban a mielőbbi je­lentkezés. Rozsondai Károly. Tekintetes Szerkesztőségi Kérem a tekintetes Szerkesztőséget a következők meghallgatására: A napok­ban iskolai kiránduláson jártunk Szé­kesfehérvárott. Megnéztünk többek kö­zött vagy 6 katolikus templomot, elha­ladva ez evangélikus templom előtt, ve­zetőnk éppen csak megemlíti, hogy mi­lyen templom, de eszébe se jut, hogy annak belsejét is megmutatná vagy, hogy az bennünket érdekelhetne. Tudtam, hogy templomaink köznapokon zárva vannak, mégis másnap újra elhaladva a szép kis pirostéglás templomunk mel­lett, megkér az egyetlen evangélikus ta­nuló (28 közül) nézzük meg templomun­kat belülről is. Én szívesen tettem volna kérésének eleget, minden ajtón próbál­koztam de nem sikerült se kinyitni, se megtudni senkitől ott a közelben, hogy hol lakik az egyházfi. Lelkészlakást meg éppen nem láttam a közelben. Kérem: talán a Harangszó Szerkesztősége meg­kérné a lelkészi hivatalokat, hogy a templom ajtóinkra idegenekre való te­Békefi István zsebkéssel kifaragta a vácbottyáni oltárt. kintettel kifüggesztenék az egyházfi la­kásának címét és az istentiszteletek, val­lásos esték sorrendiét mindenütt, ne- csak Győrött, ahol tudtommal ez szo­kásban van. Igen fáit, hogy éppen a mi templomunkban nem mondhattam ef egy fohászt sem. Maradok hittestvéri szeretettel a Harangszó olvasója. OLVASSUK A BIBLIÁT Szentlélek mindenre megtanít majd titeket . . . Május 29. „Nem tudjátok-e, hogy ti Istennek temploma vagytok s az Istennek lelke lakozik tibennetek." I. Kor. III. 16.. Ján. XIV. 26. Sok művészi templom van a világon, de olyan aprólékos művészi kidolgozású, mint az ember, nincs több. Sok drága templom van a világon — drága aranyon, emberi verejték árán építették, — de Isten előtt a legdrágább templom mégis te vagy, mert teérted Isten az ő egyszülött Fiát áldozta fel. Ezt a nagyon drága templomot Isten Szent Lelke nem hagyja magára, belé költözik, s minden szükséges dologra megtanítja. A kétségbeesett tanítványo­kat is ezzel vigasztalta Jézus. Olvasóm, a Szentlélek a te lelked érdekében is állandóan munkálkodik. Munkáját öt pontban foglalja össze egyházunk taní­tása: Május 30. /. Meghívás: „Jertek, mert immár mindenek elkészíttettek." Luk. XIV. 16—24. A Szentlélek meghív min­denkit: szegényt, gazdagot, boldogot, boldogtalant, egészségeset, beteget egy­aránt. Az ember azonban kifogásokkal él: az egyik földje miatt, a másik állat- állománya miatt, a harmadik családi ügyei miatt nem akar a Szentlélek meg­hívásának engedni s magát átadni Isten Szent Lelkének. Vizsgáld meg, Olvasóm, lelkedet, hogy vájjon te miért nem en­gedsz a Szentlélek meghívásának. Pedig a Szentlélek tereád is vár, téged is hív, hogy alkalmassá munkálhasson Isten or­szága számára. Május 31. II. Megvilágosítás: „Nagy hirtelenséggel mennyei világosság körül- vevé öt." Ap csel. IX. 1—18. A Szentlélek nemcsak meghívja de meg is világosít­ja a munkálatba fogott lelket. A meny- nyei világosság Pál apostolnak nem csu­pán testét, hanem lelkét is megvilágosí­totta. A szeméről lehulló pikkely nem csupán testi szeméről hullott le, hanem lelki szemeiről is. Egyszerre meglátta, iiogy eddig a bűn helytelen útain járt s ezután Krisztust kell követnie. A jogász­nak készülő Luthert a megvilágosítás, barátja tragikus halála alkalmából érte: így. Szent Lélek munkája folytán, lett Lutherből előbb szerzetes, majd refor­mátor. A megvilágosítás téged is érhet: észreveszed, hogy a bűn borostyánként öleli körül lelkedet, kiszívott abból min­den nemesebb érzést, lelki roncs vagy csupán. Június 1. III. Bünbánat: „Atyám vét­keztem az ég ellen és te ellened." Luk. XV. :11— 32., Máté XXVI. 69—76. A mun­kálatba fogott lelket az Isten Szent Lel­ke bűneinek megbánására készteti. Pé­ter megtagadja az Urat. Nem érez amiatt semmiféle lelkifurdalást. Megtagadja másodszor, sőt harmadszor is. Tetézi a Krisztus-tagadás bűnét még átkozódás és esküdözés bűneivel is. Még mindig nem érez semmit és a saját erejéből nem is ébredt volna annak a tudatára hogy mit cselekedett ha Isten Szent Lelke nem fogja nagy hirtelenséggel munkálatba lelkét. A megvilágosítás és bűnbánat keltése pillanat műve volt és Péter már­is „nagykeservesen sírt.“ Istennek Szent Lelke kelts mindannyiunkban őszinte bűnbánatot. Június 2. IV. Megigazulás: „Az em­ber hit által igazul meg a törvény cse­lekedete nélkül." Róm. III. 28., Lukács XVIII. 9—14. A bűneit megbánó ember­nek Isten kegyelméből Krisztus érde­meiért megbocsátja bűneit, olyannak te­kinti, mintha nem is követett volna el bűnt. Ezt nevezzük megigazulásnak. A megigazuldst nem szerezheted meg a magad erejéből. De nincs is az a földi hatalom, amely számodra megszerezné s mintegy tálcán nyújtaná feléd. Isten­nek kegyelme nyújthatja azt csupán sza­modra. A farizeus büszkén dicsekszik el kiváló tulajdonságaival Isten előtt s úgy

Next

/
Thumbnails
Contents