Harangszó, 1938

1938-05-08 / 19. szám

1928. május 8. HARANGSZÓ 151. legkisebb lett, akkor erősítette meg és késztette építésre. Nagy az Istennek ha­talma! Áldassék érte szent neve. Ifj. Blázy Lajos. Isten számtana. Életünkben óriási szerepet játszanak a számok. Mindeht számmal mérünk. Értéket, időt, életet. Istennek is van számtana. De egészen más mint a mienk. Isten máskép méri a tömeget, mint mi. Mi emberek rendszerint tömeg­bűvöletben szenvedünk. Jobban sze­retünk többségben lenni, mint kisebb­ségben. Hajlandók vagyunk azt hin­ni, hogy az igazság is ott van, ahol a többség. — Az Ür Jézus nem pályá­zott tömegekre. Az ő nyája „kicsiny nyáj“ volt. Isten máskép méri a pénzt. Sze­rintünk a pénznek annál nagyobb az értéke, minél több van belőle. A na­gyobb adományt jobban megköszön­jük, mint a kicsit. Pedig talán az a kisebb adomány fakadt igazi lemon­dó áldozatkészségből. — Az Úr Jézus a jeruzsálemi templomajtóban végig­nézett egy templomi offertóriuinot. „Sok gazdag pedig sokat vet abba. És egy szegény özvegy asszony is odajővén, két fillért vete bele.“ S lám Jézusnak nincs egy szava a gaz­dagok bankóira, ellenben megdicséri a szegény özvegy két fillérét. Mert azok mindnyájan az ő fölöslegükből veiének; ez pedig az ő szegénységé­ből; amije csak volt, mind beleveté.“ A felállítandó Luther-szobor most összegyűjtött 90.000 pengős összege éppen azért olyan értékes, mert job­bára kicsi adományokból tevődig össze. Isten máskép méri az időt is. Pé­ter apostol 2. levele 3. fejezetének 8. versében olvassuk: „Egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő és ezer esztendő, mint egy nap.“ Halo­gatjuk a megtérést. „Majd holnap, majd holnap,“ — mondjuk. Elfelejtjük, hogy Istennél minden nap, amelyen hiába vár, olyan mint ezer esztendő. Türelmetlen­kedünk, hogy mikor lesz ez, meg az? Elfelejtjük, hogy Istennél ezer esztendő olyan, mint egy nap. Ö nem siet, de nem is késik. Malma lassan, de biztosan őröl. • ;:íí;:í:í:íí:í:í:í:í:í:;:;c; Evangélikus egyházunk rövid világtörténelme. 21. Románia. A mai romániai evangélikus egyház különböző evangélikus egyházak egyesí­téséből állt elő. Ide tartoznak; a régi szász tartományegyház, a bukovinai evangélikus egyház, a magyar evangé­likus egyház egy kis része, a regáti evangélikus gyülekezetek, végül a besz- szarábiai tartományegyház. Közös ne­vük: romániai ágostai hitvallású evan­gélikus tartományegyház. Ezzel szemben tekintélyes számú, a román megszállás előtt a magyar evan­gélikus egyházhoz tartozó, elsősorban magyar anyanyelvű gyülekezet nem csatlakozott a tartományegyházhoz, ha­nem önálló egyházkormányzata van. Mindkét egyház együttesen mintegy 400.000 lelket számlál. A lakosság túl­nyomó többsége, mintegy 13,000.000 mil­lió lélek a görögkeleti egyházhoz tarto­zik. Van még 1 és félmillió r. kath., 1 millió református, 700.000 görögkatholi- kus és 60.000 unitárius. Vessünk egy pillantást a két evan­gélikus egyházra. Az evangélikus tartományegyház 2 %-a az összlakosságnak és szétszórtan él az országban. Gyülekezeteit nagy többségben a szászok teszik, csak 5 ma­gyar és két szláv gyülekezet tartozik hozzá. A gyülekezetek esperességekbe tömörülnek, a 6 évre megválasztott es­peresek vezetése alatt. Az összes gyüle­kezetek a tartományi konsistóriumi szervezetet alkotják. Élén a püspök áll. 513 gyülekezet van 315 lelkésszel. Az egyháznak van 407 népiskolája és 20 középfokú iskolája. A megkonfirmált if­júság szövetségekbe tömörül. Vannak akadémiát végzett lelkészeik mellett teológiai pedagógiai szemináriumot vég­zettek is. A szász evangélikus gyülekezetek műveltsége a magyarokéval együtt a legnagyobb az országban. A másik evangélikus egyház, mely elsősorban magyar evangélikusokból áll, 3 esperességre oszlik. Élén a super- intendens és az egyházkerületi felügyelő áll. Superintendense Frint Lajos aradi lelkész. 25 gyülekezet tartozik ide, 24 lelkésszel s mintegy 40.000 hívővel. Lel­készeik a kolozsvári református egye­temen végzik tanulmányaikat, ahol evangélikus előadó is van. Vannak gyü­lekezeti iskoláik, de ezeket az államha­talom minden eszközzel igyekszik el­sorvasztani, hogy a magyar gyermeke­ket állami iskolákba kényszerítse. Evan­gélikus magyar véreinknek talán ezen a ponton kell leginkább érezni a kisebbsé­gi sors minden szenvedését. A magyar evangélikus ifjú­ság felirata a kormányhoz. Hazánk evangélikus főiskolai hallga­tói az elmúlt napokban a pécsi egyete­mi Luther-Szövetség rendezésében Pécsett háromnapos konferenciát tar­tottak. A gazdag tárgyú gyűlés har­madik napján a konferencián részt vett valamennyi egyetemi és főiskolai város evangélikus ifjú értelmisége a következő határozatot hozta, melyet felirat formájában a magyar királyi kormányhoz juttat el: A Magyarországi Egyetemi és Főiskolai Ifjúság 1938. évi április hó '29.-től május 1.-ig Pécsett tartott or­szágos konferenciáján elhatározta, hogy a reverzális ügyben felirattal fordul a m. kir. Kormányhoz. Mély tisztelettel kérjük — a fenti határozat értelmében — a m. kir. Kormányt, hogy tegyen javaslatot az országgyűlés mindkét házához az 1894. évi XXXII. t.-c. azon rendelke­zésének törvényes eltörlése iránt, amely szerint a gyermekek vallása a szülők megegyezésének tárgyát ké­pezheti. (1894:XXXII. 1. §. első bekezdése: „Bevett, vagy törvényesen elismert különböző vallásfelekezetekhez tar­tozó házasulok házasságuk megkö­tése előtt egyszer s mindenkorra megegyezhetnek arra nézve: hogy gyermekeik valamennyien az atya vagy az anya vallását kövessék, illetőleg abban neveltessenek.“) Kérjük egyúttal, hogy az Ország- gyűlés az 1868. évi Lili törvény­cikk 12. §-ában foglalt rendelkezéseket: „A vegyesházasságokból származó gyermekek közül a fiák atyjuknak és a leányok anyjuknak vallását követik. A törvényei ellenkező bármily szerződés, téritvény vagy rendelkezés ezentúl is ér­vénytelen és semmi esetben sem bírhat jogerővel" — léptesse életbe. Amikor a fenti tiszteletteljes kéréssel fordulunk az ország vezetőihez, tudatá­ban vagyunk annak, hogy az 1895. évi XLIII. t.-c. 4. §-a kizárja az egyházi fe­nyíték alkalmazását, minthogy azonban a római katolikus egyház joggyakorlata a fenti t.-c. értékét nagymértékben le­rontja, kénytelenek vagyunk arra az ál­láspontra helyezkedni, hogy az 1868. évi Lili. t.-c. 12. §. adhatja a kérdés egye­dül helyes megoldását. A Magyarországi Evangélikus Egye­temi és Főiskolai Ifjúság ezen óhaját ki­fejezésre juttatja a tekintetes m. kir. Kormánynál és hangsúlyozni kívánja, hogy nem önző érdek, vagy felekezet- közi gyűlölet vezeti, hanem Isten orszá­ga mellett a saját földi hazájának nagy­mértékű szeretete. Teljes tudatában va­gyunk annak, hogy amikor az istentaga­dás, a vallási közöny nyújtogatja felénk is karjait, nem mehetünk el szó nélkül A péceli templom belseje.

Next

/
Thumbnails
Contents