Harangszó, 1938

1938-04-17 / 16. szám

128. harangszó I5c8. április 17. HATÁROSON TÚL Oroszország. A szovjet újabb táma­dást intéz a vallás ellen. Egész sereg ügynököt képeztet ki, akik szertejárva lázítanak a vallás ellen. Németország. Még ez évben megjele­nik a Luther-biblia új javított fordítása. — Az osztrák népszavazás előestéjén a birodalom valamennyi templomának ha­rangja megszólalt. — A bécsi evangéli­kus teológia új dékánja dr. Entz Gusz­táv lett. Nagybritania. Ezelőtt 250 esztendővel halt meg Bunyan János, a világhíressé vált „Zarándok útja“ című könyv írója. A könyv, amelynek első kiadása ezelőtt 260 esztendővel jelent meg, a keresztyén ember küzdelmes vándordíját írja le, a biblia után a legtöbb nyelvre van lefor dítva. Bunyan híres könyve megírása előtt Luthernak a galáciai levélről írt magyarázatait tanulmányozta sokáig. Észtország. A tartui egyetem egyik női egyesületének 35—40 tagú leánykara az ősz folyamán Magyarországra indul hangversenykörútra., amelynek jövedel­mét az énekkar szegény magyar gyer­mekek felruházására vagy a Luther-szo- borra ajánlotta fel. E szép tervet maga Rahamägi püspök is párfogolja. A kar tagjai máris tanulnak magyarul. KÜLÖNFÉLÉÉ A Csendes Óceán 161,137.973 négyzet- kilométeres területével nagyobb, mint a szárazföldek együttvéve. Átlagos mélysé­ge 4080 méter. — Az erdei ibolya Új- zélandban hatalmas fa, amely nem rit­kán a 10 méteres magasságot is eléri. — Az Egyesült Államok lakosságának 12 százaléka német eredetű. — A magyar állam múlt évi zárszámadása 8.1 millió többlettel zárult. Hosszú évek után ez az első eset, hogy költségvetésünk nem hiánnyal zárult. — Amerika és az evan­gélikusok. Amerika első felszentelt lel­késze evangélikus volt. — Az indiánok első misszionáriusa evangélikus volt. — Az indiánra fordított első könyv Luther kiskátéja volt. — Amerika első nemzeti zászlaját evangélikus asszonyok himez- ték. — Az első amerikai kórház evan­gélikus alapítás volt. Két pap — száz csendőr. Egyik al­földi gyülekezetünkben a „magas“ egy házi adóról volt szó. Megszólal egy gaz­dahívünk: „Hát persze, hogy sok az az egyházi adó. De azért én mégis örülök annak, hogy két papunk van. Vigyázzá­tok csak meg: két pap olcsóbb és job­ban rendben tartja a népet, mint száz csendőr.“ A rádió és az istentisztelet. Egy ide­genbe szakadt evangélikus honfitársunk írja egyik lelkészünknek a következő so­rokat: A rádió útján pontosan hallgatom az istentiszteletet. Újévkor és tegnap egy hete tisztán hallottam, bárha a befejező ének előtt kikapcsolták. Az énekeskönyv, melyért nem tudok Nagytiszteletű Urnák elég hálás lenni, ilyenkor nagyon jó szol­gálatot tesz nekem. Szépen követhetem az istentiszteleti rendet és rozsdás han­gommal velük együtt énekelhetek, ha nem nagyon szőrűi a torkom. Ilyenkor mindig hálát adok a Mindenhatónak azért az elhatározásomért, hogy besze­reztem a rádiót. Egy órára megfeledke­zem arról, hogy 1000 kilométerre vagyok hazámtól. ÚJ SÖNTVEE Jer, örvendjünk keresztyének címen október 31.-re megjelenik egy több mint 365 oldalas olcsó könyv, amely dr. Lu­ther Márton prédikációiból tartalmaz minden napra rövid bibliamagyarázatot. Lapunk ebből a könyvből közöl minden számban szemelvényt. Ajándékozásra melegen ajánljuk T ú- róczy Zoltán „...és hívják nevét csodálatosnak“ című prédikációs köny­vét, ára 4 pengő — és Kiss Samu „Én és az én házam az Urnák szolgálunk“ című evangéliomi postilla-könyvét. Ára 6 pengő. Mindkettő maradandó érték. Békefi Benő: A szabályszerű küzde­lem. 63 oldal. Ára 1 pengő. — Az élet szakadatlan harc. Az apostol szerint is egész fegyvertárat kell felöltenünk, hogy megállhassunk. Ebben a harcban akar se­gítség lenni ez a kis füzet. Megrendel­hető a szerzőnél Dévabányán. Karácsony Sándor: A szeretet hatal­mát áldom. Kétfelvonásos ifjúsági szín­darab. Ajánljuk. A gyermek vasárnapja című nemrég megjelent gyermekistentiszteleti prédi­kációs kötet második kiadása április végén megjelenik. A kötet dán, finn, norvég és svéd prédikációit az első kö­tethez hasonlóan Dedniszky Gyula, Kiss György és Wolf Lajos fordítják ma­gyarra. Jézus csodái napjainkban. Ezen a cí­men jelenik meg hamarosan a Magyar- országi Gusztáv Adolf Gyámintézet múlt évi egyházépítő munkájának 24 ol­dalas beszámolója, melyet Ziermann La­jos lelkész szerkesztett. Már most felhív­juk rá a figyelmet. CSALÁDI ÉRTESÍTŐ Krieger Mihály 1885—1938. Egyetemes egyházunk szélesebb kö­reiben nem volt ismerős a neve, mert egy nagy gyülekezet, a nyíregyházi egy­házközség vette igénybe minden idejét és erejét. Istvánházán, Selmecbánya mellett szü­letett s már gyermekkorában kereste az erdős hegyek csendjét és magányát. A Selmecbányái gimnáziumban szerzett ki­váló érettségi bizonyítvánnyal jelentke­zett az eperjesi ősi kollégium teológiai akadémiáján. Kitűnő teológus volt, akit gondos szeretettel öveztek körül a tanárai és mint példaképre néztek fel rá teoló­gus társai. Az akadémián nyert jeles oklevéllel került segédlelkésznek a nyír­egyházi egyházközségbe. Komoly, bib­likus tartalom volt mindig az igehirdeté­sében. Nyílt és egyenes volt a beszéde, mint a tekintete és a jelleme. Soha se tekintett másra, mint az anyaszentegy- ház érdekére. Talán épen ezért volt sok harca személyekkel, irányzatokkal. Lu­theri bátorsággal állt ki az egyház igaz­ságai mellett olyankor is, mikor néme­lyek előnyösebbnek találták a megalku­vást. Sokszor érezte azt, amit minden hi­vatását komolyan végző és emberi tekin­tetekre nem néző lelkipásztor, hogy jobb volna máshová mennie, új helyen hirdet­nie az igét, de Isten akarata nem enged­te, mert neki az volt a hivatása, hogy a nyíregyházi egyházközségben égjen el az élete. Csupán egy évet töltött a gö- mörmegyei Nagyszaboson egy évi segéd- lelkészkedés után, de visszahívta a nyír­egyházi egyházközség püspöki másod­lelkésznek, majd csaknem 27 évi ilyen munkálkodás után alig egy félévvel ez előtt a nyíregyházi egyházközség rendes lelkipásztorának hívta el. Ekkor már megőrölte a szakadatlan munka. Két év óta erősen hanyatlott az egészsége s a keresett gyógyulás nem bírta a szent hi­vatásban eltékozolt életerőt visszaadni. Április 5.-én halt meg a mátraházai sza­natóriumban. Hálás gyülekezete hazaho­zatta holttestét és abból a templomból temették el, ahol mindig gyönyörűség­gel szolgálta az ő Urát. Paulik János oltári szolgálata után dr. Dómján Elek püspök mondott gyászbeszédet felette, majd a 18 lelkésztársa ajkairól hangzott fel a búcsúztató ének: Isten veled, jó testvérünk, Hamvaidra áldást kérünk; Nem szólsz többé földi nyelven, Jézusunk vár fenn a mennyben. Isten veled, hű barátunk, Itt az óra, elbocsátunk; Megszenvedtél, megfáradtál, Mindhalálig hű maradtál. Isten veled, pályatársunk, Együtt lesz feltámadásunk; Ottan leljük szebb hazánkat, Ottan nyerjük koronánkat. Isten veled, drága lélek, Tied már az örök élet; Egykor mi is oda térünk, Isten veled, jó testvérünk. (Vietórisz József.) * A zokogó gyülekezet nevében Berta­lan Kálmán egyházfelügyelő mondott szívből fakadó Istenhozzádot, majd az ifjú lelkészek vállaikra vették a tavasz virágaitól dúsan beborított koporsót és kivitték a templomból. A temetőben Pass László esperes mondott imádságot és áldást. Elhang­zott az ének: Krisztus te vagy életem..., majd még egy búcsúpillantást vetve az eltávozott után, lélekben szegényebbnek érezve magát tért otthonába egy elár­vult család, egy gyülekezet és az el­hunytat tisztelő és szerető pályatársak. Az egyházközségnek hűséges lelki- pásztora, a tiszavidéki egyházmegyei *) Vietórisz e gyönyörű búcsúztató énekét min­den lelkész temetésén el kellene énekelni. Dallamát szívesen megküldi a szerző: Krecsák László nyír­egyházi karnagy.

Next

/
Thumbnails
Contents