Harangszó, 1937
1937-03-14 / 11. szám
1937. március 14. HARANGSZÓ 85 Ez a rózsa égszínkék mezőben legyen, mert az ilyen lelki és hitbeli öröm az eljövendő mennyei örömnek kezdete. Ez azonban a lélekben és hitben már most megvan, a reménység által előre ízleljük, jóllehet most még nem érzékeljük. A mező körül aranygyűrű legyen; jelezze, hogy ez a mennyei üdvösség örökké tart és nincs vége soha; emellett értékesebb minden örömnél és vagyonnál, mint az arany a legnemesebb és legértékesebb fém. Lapcgyesiíés ! A Harangszó egyes gyülekezeti lapoknak azt az ajánlatot tette, hogy havonként, negyedévenként vagy időközönként az utolsó két oldalt önköltségi áron átengedi az illető gyülekezet különleges közleményei számára. A lap első hat oldala azonos lesz az országos Harangszóval, az utolsó két oldal pedig egészen az illető gyülekezet Harangszója lesz, amelyet a gyülekezet lelkésze szerkeszt. Ez a megoldás elejét veszi egyházi sajtónk felesleges és káros szétforgá- csolódásának. Eddig Szeged. Szombathely, Nagybarátfalu. Ózd és Szentetor- nya jelentették be csatlakozásukat. Adomány, özv. Németh Lajosné györújfalui lakos 200 Dengőt. Németh Kálmán györújfalui lakos 500 pengőt adományozott az építendő györújfalui templomra. OLVASSUK A BIBLIÁT Böjt és az elcsendesedés. Március 14. A hallgatag Jézus. Mt. 26, 57—63. Milyen csendes volt Jézus Krisztus akkor, mikor minden más ember hangos lett volna! Hangosan kifakadhatott volna a hamis bizonyságkeresés miatt. A sok hamis tanú felvonulása szintén az ajkára adhatta volna a megütközés hangosságát. Szomorúság hangos panaszával kérdezhette volna Pétertől: Hát a többiek hol vannak? De Jézus hallgatott. Ez a hallgatag Jézus tanítson meg minket is elcsendesedni, hallgatni. Március 15. Hallgasson az egész föld! Hab. 2, 20. Müven megkapó böjti hangulat lenne az. ha egyszerre elhallgatna az egész föld! Ha végigzúgna az egész földön ég és föld királyának hatalmas parancsa: Hallgasson az egész föld! Ha megnémulna az éhes, didergő madár az ágon, ha bedugulnának zuhogó böjti esők csatornái s elcsendesedne boldog emberek duhaj iókedve és nyomorgók síró panasza. Milyen csodálatos böjti hangulatot idézne elő ég és földnek ez a titokzatos elcsendesedése! Megértenék még azok is, akik most nem akarják megérteni, hogy böjt van, — el kel! csendesednem. Március 16. Csendes életet folytassatok! I. Thess. 4, 9—12. Az Isten szereti az ember elcsendesedését. Ha az ember elcsendesedik, olyankor szólal meg az Isten. Ezért inti Pál apostol híveit eképpen: Csendes életet folytassatok! A csendes élet a munkás és szorgos élet. A csendes élet az eredményes élet. Ránk keresztyénekre mindig, de különösen böjtben, vonatkozik ez az apostoli intés: Csendes életet folytassatok! Március 17. Imádkozzunk csendes és nyugodalmas életért! I. Tim. 2, 1—7. Nem az az igazi elcsendesedés, mikor ököl és szurony csendesíti el az embereket. Ez csak a szájnak erőszakos el- csendesítése. A csendes és nyugodalmas életnek azonban nem az erőszakos el- csendesités az előfeltétele. A lélek elcsendesedése a nyugodalmas, békés életnek igazi előfeltétele. Ez az igazi evangélikus böjt: a lélek elcsendesedése. ..Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt.“ Ezért tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért, királyo- I ért és minden méltóságban levőkért" Imádkoztál-e már az idei böjti időben ezért a csendes és nyugodalmas életért’ Március 18. Csendesen munkálkodtatok! II. Thess. 3, 11—16. Vannak emberek. akik azért beszélgetnek, hogy múljék az idő s ne kelljen dolgozniok. Pál apostol büszke arra, hogy „ingyen kenyeret“ nem evett soha. Apostol volt s mégis két keze munkájával kereste meg mindennapi kenyerét. Joga lett volna a hangoskodásra, a dicsekedésre De nem szerette sem a hangos munkásokat, sem a nyughatatlankodó henyé- löket. A csendes munka embere volt. Ez volt a jelszava: Csendesen munkálkodjatok! Március 19. Lön nagy csendesség! Mt. 8, 23—27. Ahol Krisztus megjelenik, ott beáll a csend. Krisztus elnémítja az ember öndicséretét s lecsendesíti bajok és viharok panaszát. Akinél ő szállást vesz annál elhalkul e világ szava. Ott az ember mindig halkabb s halkabb lesz s az Isten mindig hangosabb. Keresd meg ebben a böjti csendben a hallgatag Jézust s meglásd, a te életedben is lesz nagy csendesség, békesség. Március 20. Csöndességben és reménységben velünk az Isten. Es. 30, 15 WITTNYÉDY: Küldtem biz én fontosat is több felé. Sőt igen fontosat is, Náthán. NÁTHÁN: Hát ez az! A fejemmel játszom és minden marhámmal, de nem állhatom meg, hogy amit tudok el ne mondjam. Ami levelet tekintetes uram Szente Bálintra bízott, azt Nádasdy elfogta, felbontotta és Bécsbe küldte. Hevenesiné beszélte, Nádasdyné hofmesternéje. És már Salamon, az Esterházy zsidaja is tud róla. WITTNYÉDY (lesújtva): Szörnyűség. A beste lélek. Vannak emberek, akiknek se hite, se úri becsülete; hanem csalás és álnokság napi kenyerük. Nem is gondolod, Náthán, hogy mit mondtál te ezzel. Sok keresztyén rosszabb a zsidónál töröknél. NÁTHÁN (erős meggyőződéssel): Azt én is gondolok. Nem szeretem uramnak praktikáját. Netn sokáig leszek már a zsidaja... Hát tekintetes uram, nincsen valami eladni valója? Bőrt, gyapjút, gabonát, mindent megvásárlók. WITTNYÉDY: Hagyd, Náthán! Nekem az életben már igen kevésre lesz szükségem. Isten megáldjon Náthán. Hagyj engem most magamra. NÁTHÁN: Jó egészséget kívánok, tekintetes uram. (Me net közben magában): Szegény ember! Egy jó nemes úr vari ebben a városban és ez is beteg, igen beteg. (El.) 5. JELENET. Wittnyédy, Szovits, Sárfői. SZOV1TS: Üdvözöljük, nemzetes uram. Látni kívántuk.. WITTNYÉDY: Isten hozta, tisztelendő uram. Foglaljon helyet. Mi hir van az eklézsiában? SZOVITS: Rossz híreket hallunk. A török helyett a lutheránusokat üldözik. Szedik a templomokat és kergetik a prédikátorokat. A király katonákat ad a jezsuiták mellé. És különösen Nádasdy dühöng a falvaiban. WITTNYÉDY: Ismerem őt gyermekkorom óta. Együtt nevelkedtünk atyja udvarában Sárvárott. Átkozott kaméleon. Hitét megtagadta, barátait, rokonait megcsalta. Magyarnak is csak azért mutatta magát, hogy palatínus lehessen. Engem is ö vitt bele a hínárba. Most vettem a hírét. SÁRFÖI: Szomorú, hogy a magyar a magyart így pusztítja. WITTNYÉDY: Nagy önzés és lelki vakság vett erőt mi rajtunk.A főurak Bécsben lebzselnek, ott lesik az udvar kegyét. A papoknak meg koncúl vetették a protestánsokat. Amig a koncon rágódnak, a német elviszi szabadságunkból azt is, ami maradt. Ügy van az. SÁRFÖI: Rossz hírek érkeznek a vármegyéből .is. SZOVITS: Még inkább Bécsből. Nágel uram igen ijeszt bennünket. WITTNYÉDY: És a főeretnek, persze, megint én vagyoK, a lutheránus prókátor. SZOVITS: Hát mi tűrés, tagadás, sok szó esik kegyel medről. Azt beszélik, hogy az utolsó országgyűlést Wittnyédy szavára hagyták ott a protestánsok. SÁRFŐI: Annak is hire van, hogy Wittnyédy uram lázitó leveleket ir a papoknak. Minket és a kőszegieket is belekeverték. Nágel hozott Bécsből ilyen híreket. WITTNYÉDY: Rossz hadvezér volnék, ha jámbor prédikátorokból akarnék hadsereget toborzani. Nem a magyarok közt kell a lázítót keresni. Lázító itt minden német, de főként Kollonich. SZOVITS: Nem tudom, el merjem-e mondani. Szelepcsé- nvi már azt ajánlotta a királynak, hogy Wittnyédit bizonyos titkos dolgok miatt fogassa el és őriztesse biztos helyen. WITTNYÉDY: Szelepcsényi, ez az iszákos, kapzsi cseh ti'it ember? Ő persze vak fanatizmussal csak az eretneket látja bennem, nem a hazafit. Mit akar? Hisz Pálfy püspök mint in- teresszátust már őt is feljelenté s azóta Bécsben mint vak eszközt e váddal tartják kezükben. Pénzért meg amúgy is kapható mindenre. (Folytatjuk.)
