Harangszó, 1937

1937-02-14 / 7. szám

1937. február 14 HARANGSZÓ 53 AZ EGYHÁZI ESZTENDŐ Böjt első vasárnapja. Ellent mondott a Sátánnak. II Kor. 6, 1-10. Máté 4, 1-11. Asszonytól születettek közül Jézus Krisztus az egyetlen, aki győzelmesen tudott ellentállni a Sátánnak. Jézus senki másban nem bízott, egyedül csak Istenben. Semmi másra nem tekintett, egyedül csak Istenre. Sohasem akart mást, mint egyedül csak szolgálni Is­tennek. Krisztus fegyvere a Sátánnal vívott harcában Isten megirott igéje. Ezt a harcot Krisztus miérettünk harcolta meg. Krisztusnak e győzelme óta a Sátán a mi számunkra legyőzött ellenség. Nincs többé joga hozzánk. Csak Krisztus győzelme által van meg számunkra a lehetőség ellent állni a Sá­tánnak. Ha Krisztus nélkül akarunk har­colni, akkor a Sátánnak csak eszközei ellen harcolunk, de nem az eszközöket felhasználó és mozgató Sátán ellen. Semmi sincs ami magában véve bűnös dolog volna. Minden dolog akkor válik bűnössé, amikor azokat a Sátán akarata szerint használjuk fel. Kilátástalan min­den küzdelem addig, amíg az nem egye­nesen a sátán ellen irányul. Krisztus győzelme arra kötelez ben­nünket, hogy minden dologban Isten szolgáinak bizonyuljunk, hogy ettől a rendeltetésünktől semmi körülmények között el ne téríttessük magunkat, hogy mint „megholtak“ mégis győztesek és élők legyünk. Enélkül vakok maradunk a Sátán kényszere alatt. Ellene mondok a Sátánnak és min­dennek, ami az ő lényegéhez és müvé­hez tartozik: az istentelen gonosz világ­nak, bűnös testemnek és véremnek; át­adom magam az Atya, Fiú, szentlélek Szentháromság egy Istennek, hogy az Övé legyek mind az én boldog végemig. Asmussen—Molitórisz. hírem D. Kapi Béla püspök ezidő szerint külföldön tartózkodik, ahol körülbelül február 20.-ig marad. Áthelyezések. D. Kapi Béla Mészáros Sándor kapolcsi helyettes-lelkészt So- mogyvámosra, Halász Béla somogyvá- mosi helyettes-lelkészt Kapolcsra helyez­te. Szalay Kálmán iharosberényi helyet­tes-lelkészt Alsódörgicsére, Fuchs Pál soproni segédlelkészt helyettes-lelkész­ként Iharosberénybe küldötte ki. Igazgatói kitüntetés. D. Kapi Béla püspök Benkő Béla várpalotai és Mes- terházy Imre nádasdi tanítóknak az is­kolai, egyházi és egyháztársadalmi té­ren kifejtett működésük elismerésekép­pen az igazgatói címet adományozta. Miniszteri elismerés. Purt Gyula ág- falvai igazgató-tanítónak és Gurányi Ja­kab sopronbánfalvai állami tanító, evan­gélikus kántornak nyugalomba vonulása alkalmából a népoktatás terén hosszú időn át kifejtett buzgó működéséért a vallás- és közoktatásügyi miniszter elis­merését fejezte ki. A testvéregyház köréből. A buda­pesti józsefvárosi református egyház- község február 2.-án iktatta be főgond­noki tisztségébe Darányi Kálmán mi­niszterelnököt. Az ünnepélyen Ravasz püspök olvasott igét és imádkozott, dr. Szabó Aladár pedig a beiktató szolga­latot végezte. A miniszterelnök közvet­len szavakkal mondotta el beköszöntő beszédét. „Kijelentem, mondotta, hogy főgondnoki tisztemben Márk 10. 44. le­beg a szemem előtt: „Aki közületek el­ső akar lenni, mindenkinek szolgája legyen.“ Ezután így folytatta: Ma a leg­különbözőbb eszmeáramlatok küzdenek egymással, Krisztus ellenes áramlatok támadnak mindenfelől, erősen kísért a sátán, úgyhogy további harcokra kell felkészülnünk. Pál apostol azt mondja az I. Kor. levél 14, 8.-ben: Ha a trombita bizonytalan zengést tészen, kicsoda ké­szül a harcra? A felekezetek viszonyá­ról ezt mondta: A felekezetek közt sok­kal több a közös, mint az elválasztó vo­nás, a különböző kér. felekezetek, a kér.-ségnek különböző színei. Mi tartjuk a magunkét, de megtudjuk becsülni a másét is. Krisztus egyik legfőbb tanítá­sát tartjuk szem előtt, amint Ján. 13,35.- hen olvassuk: Erről ismeri meg minden­ki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok." — Be­szédének többi része is az ige világos­ságában álló férfias bizonyságtevés volt. Őszintén örülünk, hogy a magyar miniszterelnök oda mert állani a Krisz­tus bizonyságtevői közé. Jövő számunkban „Égő világ“ címmel megkezdjük a kommunizmusról szóló öt folytatásos cikksorozatunkat. A finn és észt lelkészek tavaszi jöve­telére a Harangszó díszes, képes három­nyelvű toborzó — meghívó — ismertető programmfüzetet ad ki, amelybe báró dr. Radvánszky Albert egyetemes fel­ügyelő és D. dr. Raffay Sándor püspök, a Mele elnöke ír üdvözlő sorokat. A budapesti magyar egyház újból 500 darabot rendelt a Harangszó kiadásában megjelent Gyógyíts meg engem, Uram című imádságos könyvből. Budapest-Zugló evangélikus hívei nagy örömmel vették tudomásul a Szé­kesfőváros nagylelkűségét, hogy 600 öles telket ad templomépítés céljára. Ezen alkalomból a zuglói evangélikus nőegylet tagjai 7.-én szeretetvendégsé- get rendezett, melyen Szuchovszky Gyu­la bibliamagyarázata után dr. Horváth Károly felsőmezőgazdasági iskolai igaz­gató, oki. lelkész a holland trónörökös­pár Budapesten tartózkodása alkalmá­ból Hollandiáról tartott nagyon lelkes előadást. A gazdag műsor összeállításá­ban, betanításában Schindler Lujzika tisztviselőnő és Lippkay Oszkár tisztvi­selő nagy rátermettségről tettek bizony­ságot. A szereplők közül különösen ki­emelkedtek: Sunyovszky Etelka, Klics Erzsébet, Lippkay Marika és Miklós Er­zsébet, a templomépítési mozgalom fá­radhatatlan vezetője: dr. Hank József orvos, egyesületi elnök. A szeretetvén- dégség jövedelme 150 P-vel gyarapította a templomalapot. Tárnokréti. Az ifjúsági egyesület ja­nuár 31.-én teaestélyt tartott. A szava­latok, párbeszédek és színdarabok sze­replői: Buga Mariska, Bősze Karolina, Jáni Juliska, Takács Bözsi, Takács Etus, Babos György, Buti Sándor, Gecsei La­jos, Gősi Ferenc, Gősi István, Gősi Sán­dor, Győrik Mihály, Halász János, Hor­váth Kálmán, Kovács Lajos, Nagy Bá­lint, Polgár László és Szalai Sándor. A szép bevételből, mely az ifjúsági egyesü­let céljait szolgálja, a „Harangszó“ ter­jesztésére az egyesület 5 pengőt ado­mányozott. Szentgotthárd. Február 7.-én avatta föl Zongor Béla esperes a kis szentgott­hárdi egyházközség harmadik harang­ját. Nagy örömünnep volt ez a kis gyü­lekezet számára több okból is. 25 évvel ezelőtt kapta az akkor épült templom első harangjait, melyek közül a két na­gyobbat a világháború folyamán fájó és mégis reménykedő szívvel helyezett a gyülekezet a haza oltárára. 1930-ban szerezte be a gyülekezet megmaradt kisharangja mellé a középnagyságú ha­rangot. Az első harangavatás 25. évfor­dulójának küszöbén azonban Isten cso­dálatos erővé tette a kicsi sereg erőt­lenségét. Elfogta a vágy a híveket a hiányzó nagyharang után s a 10 éves fennállását ünneplő nő- és leányegyesü­let jubiláris ajándékul 500 P-t ajánlott föl a beszerzendő nagyharangra. Fello­bogott az áldozatkészség szent lángja: jöttek a napszámosok, mosónők, gyári munkások 10 és 20 P-s adományai, a te­hetősebbek 30, 40 és 50 P-s adományai, 2 adakozó 100—100 P-t adományozott, egy Bécsben élő testvérünk 200 P-t adott s a nagyközség képviselőtestülete is 200 P-s adománnyal nyújtott segítő kezet gyülekezetünknek. így történt, hogy egy esztendő alatt 3.300 P folyt be nagyharangunk céljaira, noha a gyüle­kezet határain kívül sehol nem zörget­tünk kérő szóval. Minthogy ezzel az összeggel harangalapunk 4364 P-re emelkedett, ugyanolyan súlyú és hangú harangot rendeltünk, mint amilyen első nagyharangunk volt. A soproni Selten- hofer-féle gyár pedig nagyon szép kivi­telű harangot készített számunkra s mi­kor e hó 7.-én a templomot zsúfolásig megtöltő gyülekezet meghallotta új, 783 kg. súlyú harangjának hangját, csende­sen szivárgó könnyek magasztalták a nagy Istent, aki szemünk láttára csele­kedett velünk ily csudálatos dolgot, me­lyet mi remélni sem mertünk. Az új ha­rang a „Béke harangja.“ Ján. 20 : 19. alapján tartotta az esperes harangavató beszédét, majd német nyelven Weiss Vilmos kőszegi lelkész hirdette az igét És. 21 :8. alapján. A Budapest—III. kerületi egyházköz­ség a böjti időszak minden péntekén is­tentiszteletet tart. E böjti istentisztele­tek közös tárgya: „Tekints Krisztus szenvedésére.“ Az egyes igehirdetések tárgyai és igehirdetők: Február 12: ,,E szenvedés szükséges volt“, Németh Gyula szekszárdi lelkész. Febr. 19: „Ez ártatlan szenvedés volt“, dr. Sólyom Je­nő vallástanító lelkész. Febr. 26: „Ez ön­kéntes szenvedés volt“, dr. Varsányi Má­tyás budai lelkész. Március 5: „Ez súlyos szenvedés volt ', Fábián Imre sárszent-

Next

/
Thumbnails
Contents