Harangszó, 1937

1937-02-07 / 6. szám

.ÍÁinántuli Prot.Lap* Kiadóhivatala PÁPA HARANGSZÓ 1937. február 1. A Haniiml gyQayffrü HiiHéiiliaa hogy odakerulheisen as minden lrin<l!n ......... «ekreitye é* lelkétzi Iroda falára LUTHER A 30x45 nagyságú színes nyo­sekrestye-imádságát, séges is. Szerencse, hogy itt a tenyésztőnek nagy segítségére jön a természet, mely az esztendőnek legnagyobb részében maga gondoskodik a legfontosabb eleségről, csak azt köve­teli meg, hogy keresgéléssel, kapargálással a tyuk maga szedje azt össze. Ez teszi szükségessé a szabad kifutót, mely nélkül gazdaágos baromfitenyésztés nem lehetséges. Természetesen, a tyukállományhoz megfelelő terjedelemmel. Mert ahol meg­van ugyan a kifutó, de aránylag sok baromfival népesítjük be, ott bizony tyúkjaink sokszor futnak a kamara elé, figyelmez­tetésül, hogy amit találnak, nem elégséges napi szükségletük fedezésére. Holott megfelelő kifutóban kora tavasztól késő őszig a tyuktartás alig kerül valamibe. A rengeteg féreg, ro­var, gyenge fű, lucerna annyira kedvenc eledele, hogy a gaz­daságtól alig kíván egy kis szemes eleséget. Majd jön a csép- lési időszak, mikor a sokféle csira mellett még szemes eleség­ről is gondoskodik. Az udvarterület már csak részben pótol­hatja a zöldes kifutót. Találnak ugyan ott is rovarokat, fér­geket, különösen a trágyadomb közelében, de hiányzik nekik a zöld, vagy lágy eleség. Ezt már a tenyésztőnek kell egy kis lucerna, saláta, répalevél naponkénti adagolásával pótolni, hozzáadva a megfelelő szemes eleséget is. Ha ezt elhanyagolja, akkor bizony nyáron is sokszor üresen marad a tojófészek. Amíg tehát a természet jön segítségre, addig nem sok gondot okoz a tyuktenyésztés. Annál szükségesebb azonban tudni a téli etetés helyes alkalmazását, hogy az megfelelő is, olcsó is legyen. Ezt csak az eleség helyes megválasztásával és az etetési rendszer helyes beállításával érhetjük el. Aki azt gondolja, hogy elégséges, ha a tyúkot szemes eleséggel bőven ellátja, az nem ismeri azok természetes életszükségletét és buz­galmával csak kárt csinál. Különösen hibát követ el, ha tyúk­jait állandóan kukoricával tömi, mely jó a hízóknak, jó a fel­javítandó baromfiaknak, de nem való a tenyésztyukoknak, melyek a folytonos kukoricaevéstől elzsirosodnak, ellustulnak, csak tojást nem adnak, mert a kukorica tojásképződésére be­folyással nincs. Jó ugyan kukoricát adni a tyúkoknak is, de csak a tél folyamán, akkor is csak annyit, amivel a test me­legét fenn tudja tartani. Sokkal többet ér ennél zab, mely nem hizlal, de. fejleszti a csontokat és a tojáshozamot is fokozza. Amellett szaporább is a kukoricánál. Azért azt ajánlom, hogy akinek zabja nincs, csak kukoricával rendelkezik, annak egy iészét cserélje át zabra. Árkülönbség alig van és minden te­kintetben jól jár. A zab közé ajánlatos egy kis kölest is ke­verni, melynek előnye főként az, hogy a tyúkot fokozott mun­kára serkenti, több mozgást kíván, ami különösen igen jó a meleg fejlesztésére. Kiadósabb és hasznosabb a kukoricánál. A szemes eleségből téli etetésre naponként és darabon­ként 6—7 dekát lehet számítani. Természetes ocsuból többet. Viszont kevesebbet adunk akkor, ha a többi eleségcsopor­tokról is megfelelően tudunk gondoskodni. így zöldtakarmány pótlását káposztalevél, főtt burgonya, szeletelt répa adagolá­sával biztosíthatjuk. Még több eredményt érünk el, ha a zab­nak egy részét csíráztatva adjuk baromfiainknak. Csirázta- tása egy nyolc rekeszre osztott ládikában történik. Mindegyik rekeszbe beleöntjük a megcsiráztatandó zabot, de nem egy­szerre, hanem egymásután következő napokon. így mire a nyolcadik betöltés következik, az első rekesz már, megfelelő helyen (istállóban, konyhában) csíráztatva, készen van és any- nyira összenő, hogy késsel is alig szedhető széllyel. így széjjel­tépve adjuk tyúkjainknak, melyek azt mohó falánksággal fo­gyasztják el, mert rendkívül szeretik. A tojáshéj képződésé­hez szükséges meszes anyagot tojáshéj apróra zúzása és va­kolat vagy mészhulladék adagolásával biztosíthatjuk. Jó egy kis korpával keverni. Legnehezebb pótolni a rovar és férgek hiányát, pedig ezekből veszi a tyuk a legtöbb fehérjét s így annak nélkülözése legnagyobb hátrányára van a tojásképző­désnél. Ez is egyik oka a téli kevés tojáshozamnak. Termé­szetes, pótolni ezt is lehet, de csak mesterséges takarmánnyal, mint halliszt, húsliszt, rákliszt, vérliszt, stb., azonban ennek alkalmazása csak a kimondottan jó tojó tyukfajtáknál fizető- dik ki és ott, hol fajbaromfi tenyésztésre vannak berendez­kedve. Falusi tenyésztéseknél a mindenféle keveréktyukok etetése ezzel csak ráfizetéssel járna. Azt hiszem, kevés falusi ház is van, hol ezzel kísérleteztek volna. Fontos tápláléka a tyúkoknak a tiszta ivóvíz is. Amire különösen akkor van szüksége, ha kevés zöldet talál. Azért legyen gondunk részükre ivóvizet is előállítani, hogy nem piszkos, sáros pocsolyából, vagy a trágyaléből legyenek kény­telenek vizet inni, mert bizonyos az, hogy ez nekik nem hasz­nál. Egy bizonyos helyen, hol legjobban megfordulnak, állan­dóan tartsunk részükre tiszta ivóvizet. összefoglalva az elmondottakat, a tenyészbaromfiaknak, főként a tyúkoknak ne adjunk soha sok zsírképző szemes ele­séget és minden más szemes eleség adagolásánál is tartsunk mértéket, mert a felesleges kiszórással pazarlunk és az ered­ményt csökkentjük. Legyünk mindenkor figyelemmel a tyuk életszükségletére, hogy a szemes eleség mellett a többi szük­ségletét is megkaphassa, ami körültekintéssel egy kis vesződ- ség mellett minden falusi háznál előteremthető. Már ezzel a körültekintő gondozással is elérjük azt, hogy tyúkjaink szé­pen fejlődnek és fáradságunkat több tojás adásával jutalmaz­zák. De hogy munkánk még szebb eredményt biztosítson és mi magunk is örömünket találjuk végzett munkánkban, még egy nélkülözhetetlen szükségletre akarom kedves olvasóink figyelmét felhívni. Ez a baromfi-ól. Erről a következő számban fogok írni. A MAGYAR GAZDA Terményárak. Búza: 20.45—21.55. Rozs: 18.75—19.10. Takarmányárpa: 15— 16.—. Sörárpa: 16.50—22.—. Zab: 19.10— 19.35. Tengeri: 12.90—13.10. Állatárak Budapesten. Uradalmi ne­hézsertés páronként 340 kg-on felül 23—124, 340 kg-on alul 118—121, szedett közép páronként, 220—260 kg-ig 118— 122, könnyű páronként, 180—220 kg-ig 114—116, silány 100—180 kg-ig 106— 112, öreg nehéz páronként, 300 kg-on felül, 110—114, szedett öreg 106—108, angol sonkasüldő páronként, 120—150 kg-ig 113—115 fillér kilogrammonként Gyakoroljuk a virágmegváltást, hogy anyagiakban szűkölködő protestáns öreg testvéreinket is gondozásba vehesse a Bethánia Virágszövetsége. Adományok Budapest, XI., Társ-utca 6. Mokry Esz­ter címre küldendők. 22—24. Böjti időszakra is nagyon al­kalmas művészi színvonalú, de mégis evangéliomi színdarabot ajánlunk. Cí­me: Üzennek az ünnepek. Benne az egyházi esztendő különböző ünnepei mondják el a maguk evangéliomi üze­netét. A gyönyörű darab falun is köny- nyen előadható. Egy példány ára 80 fil­lér. Az előadási jog 5 példány megvá­sárlásához van kötve. Ennyi példány szükséges is a darab megrendezéséhez. A könyv megrendelhető lapunk kiadó- hivatalában. 2—2. Szappan, lésü, kölnivíz, parföm és borotválkozó eszközök nagy választékban, legolcsóbb napi áron kaphatók az „Erzsébet“ drogériában Győr, Kazlnczl - utca 1. Aki e hirdetést felmutatja, vásárlásnál 5 százalék engedményben részesüli A hittestvérek szíves pártfogását ké­ri Borbély József úri szabó, Szom- p a t h e 1 y, Kiskar-u. 137. 4—4. Szakértő, szorgalmas soffőr állást keres. Cím, válaszbélyeg ellenében, a kiadóban. 2—2. VIBÁttOT, KOSZORÚT legolcsóbban iTIXIÉ-től csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. Telefon 9-46. Aki a „ Harangszó *-ra hivatkozik, 10% engedményt kapl Szerkesztő-bizottság: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZÉS ZSIGMOND, MARCSEK JÁNOS, NÉMETH KÁROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNŐ, SZUCHOVSZKY GYULA, TÚRÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó: SZABÓ JÓZSEF. Kéziratokat nem adunk vissza. Baross-nyomda UzsalyésKoncz. T.:7-63.

Next

/
Thumbnails
Contents