Harangszó, 1937
1937-12-25 / 52. szám
HARANGSZÓ 1937. december 25. A HARANG SZÓ tulajdonút képező győri ByUtOSS-NíYONUiyt elsőrangú felszerelésénél fogva szépen, gyorsan és olcsón készít újságot. Könyvet, vagy bármely nyomtatványt. A zsinat. Irta: Novak István. 4 Az egyházi alkotmány háztartási részének kiegészítése és módosítása tárgyában alkotott VII. törvénycikk, melyet Hanzmann Károly előadó terjesztett be, régóta nélkülözött és hézagpótló adóügyi rendelkezéseket emel törvényerőre. Az egyházalkotmány érvényben lévő rendelkezései értelmében ugyanis az adórendszer alapját az egyháztagokra kirótt állami egyenes adó képezte, viszont személyi adó kivetése nem volt kötelező. Az ilymódon visszaélésekre tág lehetőséget biztosító törvényszakaszokat a zsinat eredményes vizsgálat alá vette, kötelezővé téve egyrészt a személyi adó kivetését és fizetését, másrészt pedig előírva azt, hogy szavazóképes közgyűlési tag csak az lehet, aki az adót valóban megfizeti. (15—20. §§.) így most már nem fordulhat elő, hogy az egyház szegényebbsorsu tagjait az egyházi élet irányításából továbbra is kizárassanak s azonkívül elejét veszi a törvény annak is, hogy olyanok, akik az egyházi közteherviselés alól kivonják magukat, cselekvő szerepkörhöz jussanak akár a közigazgatás, akár pedig az alkotmányban biztosított jogok gyakorlásánál. Jelentőség szempontjából kiemelendő helyet foglal el a zsinatnak az a rendelkezése, amely az egyenlő teherviselés elvét kívánja törvényerőre emelni, kimondván, hogy az egyház kötelékébe tartozó minden nagykorú, keresetképes, vagy vagyonnal bíró egyén azon egyházközség szükségleteinek fedezéséhez köteles hozzájárulni, melynek területén lakik, illetőleg egyenes állami adóval van megróva. (5. §.) A háztartási törvénycikk tárgyalásának során felmerült és heves vitát kiváltó külbirtokosok megadóztatásának kérdé sében a zsinat úgy döntött, hogy a külbirtokosok a jövőben teljes adót fizessenek. (21. §.) Az egyházi törvénykezésről szóló VIII. törvénycikket Vladár Gábor dr. előadó terjesztette a zsinat elé. A terjedelmes, 184 §-ra tagozódó törvénycikk az egyházalkotmány törvénykezési részét teljesen új feldolgozásban nyújtja s a modern perjogi elveket elveket minden vonatkozásban érvényesíti. A törvénycikk számos más újítása között kiemelendő helyet foglal el az egyháztagok fegyelmezésének kérdése. Általánosságban észlelhető jelenség az egyházi életben a fegyelem meg- lazulása s így szükségessé váltak azok a rendelkezések, amelyek a fegyelmezettebb egyháztag kialakítását tűzték ki maguk elé. (34—114. §§.) Jelentőségben figyelemreméltó újításként könyvelhető el az egyházközségi bíráskodás intézményesítése. A törvénycikk szerint az egyházközségi bíráskodást az egyházközségi elnökség elnöklete alatt rendszerint a presbitérium gyakorolja, ha azonban a presbitérium harmincnál több tagból áll, a maga kebeléből működése idejére öt-tíz tagból álló egyházközségi bíróságot választ titkos szavazás útján. (4. §.) Fontos változtatást eszközöl a törvénycikk külön fegyelmi bíróság felállításával. (11. §.) E bíróság külön fegyelmi hatóságként fog működni az egyetemes felügyelő, a kerületi felügyelők, a püspökök, valamint az egyetemes törvényszék táráinak fegyelmi ügyeiben, bár e különbiráskodással a törvénykezés nagy elvi szempontja, az nevezetesen, hogy „senki illetékes birájától el nem vonható“, sérelmet szenved. Uj büntetésnemként nyert törvénybeiktatást az áthelyezés, (40. §.) azonban sem a közigazgatás és bíráskodás szétválasztása, sem pedig a lelkészi becsületszék intézményesítése, amelyek pedig a zsinati ülések élénken megtárgyalt vitaanyagát képezték, nem kerültek be az egyébként itt-ott kissé túlzottan részletesnek mondható törvénycikk rendelkezései közé. A magyarországi evangélikus és református egyház köz- igazgatási és vagyoni vitás kérdéseinek eldöntésére külön bíróság szervezéséről szóló négyszakaszos IX. törvénycikk a két egyház között említett viszonylatokban felmerülhető vitás kérdések eldöntésére hivatott. A törvénycikkek sorát az evangélikus egyházegyetem nyugdíjintézetének jogviszonyát szabályozó X. törvénycikk zárja le, mely hat szakaszban méltó záróköve az egyház életében új korszakot megnyitni hivatott novelláris törvényalkotásnak. (Vége.) Fiatal, nagy nyomorban lévő házaspár hét hónapos, egészséges fiúgyermekét örökbe adná lehetőleg evangélikus házaspárnak. Érdeklődők forduljanak a kelenföldi evangélikus lelkészi hivatalhoz, Bpest, XI. Lenke-út 56. 1—2 TEMPLOM, TORONY javítást és villámhárító felszerelést, “j> templomok fűtését eternit-kémény2 nyel a legolcsóbb árban vállalom. Kályháim már több templomban üzemben vannak. - Hivásra díjazás nélkül megyek. PAYR GUSZTÁV, CSORNA. Béke Leányotthon Budapest, Károly- körút 3./a. Urileányoknak meleg családi otthont nyújt. Központi fűtés, melegvíz, telefon. Átutazó női vendégeknek mérsékelt ár. 1—3 Az eredeti kisméretű Luther-rőzsák állandóan kaphatók. Viszonteladóknak darabja 35 fillér. — Cím: Jánosa Lajos vésnöki mfiintézete. Bélyegzők, Jelvények ée zászlószegek gyártála. Szomballiely, Püspök-b&aár Legszebben fest, tisztít 2 mindenféle ruhaneműt « VITÁLIS KÁROLY SZOMBATHELY, Kőszegi-u. — Aranyérmes cég. — Terjesszük a „H A R A N G S Z ó“-t! TANAGYAGOT, HÁZTARTÁSI és MEZŐGAZI»ANÁGI FELSZEREI.ÉSEkET, IPARI SZERSZÁMOKAT és KERÉKPÁROKÁT ^ legjobb minőségben a legolcsóbban vásárolhat DEZSŐ vaskereskedéseiben Baross-út 27. P)zőchenyl>tér 9. Magyaróvár Moson AnUiryloin ni*rk<,tlMlil ßyflr, Ho.on ás PnionynivZ« 1* Karácsonyra szappan, iésű, kölnivíz, pariim és borotválkozó eszközök nagy választékban, m legolcsóub napi áron kaphatók az 11 Erzsébet“ drogériában Győr, Kazinczi-ulca 1. Aki e hirdetést felmutatja, vásárlásnál 3 százalék engedményben részesül 1 Adakozzunk a HARANGSZÓ terjesztésére! fIRÁOOT, KOSZORÚT legolcsóbban ITIXIÉ-I6I csak GYŐR, DEÁK-UTCA 6. Telefon 9-4S. Aid a „ Harangszó‘-r* hivatkozik, 10% engedményt kap! Szerkesztő-bizottság: IRÁNYI KAMILL, Dr. ITTZES ZSIGMOND, MARCSEK JANOS, NEMETH KAROLY, Dr. SCHLITT GYULA, SZENDE ERNŐ, SCUCHOVSZKY GYULA, TORÓCZY ZOLTÁN. Felelős szerkesztő és kiadó: SZABÓ JÓZSEF. k^TlratnV.. -tnm adunk vtsSZÖ Baroes-oYomda, Uzs.lv A* Kp.cz. T.: 7-4J
